Kóros álmatlanság, vagy csak egy nehéz időszak?

Mindenkinek volt már problémája az alvással, de mikortól kezdjünk igazán aggódni az éjszakai forgolódások, ébrenlétek, vagy esetleg a horkolás miatt? Az alvászavar alapjairól kérdeztük a PTE Neurológiai Klinika neurológusát, Dr. Faludi Bélát.

– Mikor beszélhetünk alvászavarról?

– Számtalan különféle alvászavar létezik. A hivatalosan nyilvántartott kórképek száma kb. 90. Ebből látható, hogy ez egy heterogén csoport, különféle panaszokkal. De általánosságban alvászavarról akkor beszélhetünk, ha az alvás minősége, vagy mennyisége nem megfelelő. Azaz: nem pihentető az alvás, gyakran felébredünk, nehezen tudunk elaludni, túl korán ébredünk fel, a szokásosnál kevesebbet alszunk, s ez másnapi következményekkel is jár. Ilyen lehet a másnapi aluszékonyság, memóriapanaszok, koncentrálási nehezítettség. Hasonlóan gondot jelenhet, ha az alvónál szokatlan hangjelenségeket (horkolás, felhorkantás, beszéd), vagy mozgási megnyilvánulásokat (repetitív, ritmusos végtagmozgások, megrándulások, komplex mozgások – pl. járkálás) észlelünk.

alvászavar_2

– Mik tekinthetőek a leggyakoribb kiváltó okoknak? 

– A leggyakoribb a nem megfelelő alváshigiéné következtében kialakuló alvászavar társulat. Nem érünk rá aludni, nem hagyunk elég időt alvásra. Éjszaka hosszan számítógép előtt ülünk, stb. Számtalan variáció, rossz szokás létezik.
Mindennapi tevékenységünk, egy stresszes munkahely, és ehhez hasonló okok sajnos szintén negatívan befolyásolja alvásunkat, álmatlanság (un. inszomnia) alakulhat ki.
Számtalan esetben veleszületett, genetikailag meghatározott problémáról van szó. Ilyen lehet például a narkolepszia, vagy az un. nyugtalan láb szindróma egyes formái.
– Mikor érdemes szakembert felkeresni? 

– Gyakorlatilag, ha a fentebb említett panaszokat észleljük (az alvás minőségi, vagy mennyiségi eltérései), javasolt szakemberhez fordulni. Ilyenek például a légzéskihagyásos horkolás, a fokozott napközbeni aluszékonyság, a nem pihentető alvás, a gyakori felébredések, elalvási nehezítettség, vagy éppen alvás alatt jelentkező furcsa, oda nem illő mozgásjelenségek.

alvászavar_3

Fontos megemlíteni, hogy számos népegészségügyi jelentőséggel bíró kórkép (magas vérnyomás, szívinfarktus, ritmuszavarok, stroke) esetén gyakran állhat az esemény mögött alvászavar, például az úgynevezett obstruktív alvási apnoe betegség. Ezért fontos ilyen esetekben alvásvizsgálattal kideríteni és megfelelően kezelni az alvászavart, mely csökkenti az ismétlődés kockázatát.

A gépjárművezetés egészségügyi alkalmasságának feltételei közé is bekerült egyes alvászavarok, állapotok (obstruktív alvási apnoe betegség, fokozott napközbeni aluszékonyság) vizsgálata. Oka érthető: gyakran hallunk a hírekben elalvásos balesetekről, tragédiákról. Ezért jogosítvány megszerzésekor, illetve a hosszabbításkor is jelentősége van az alvásvizsgálatoknak.

alvászavar_4
– Kik kerülhetnek alvás-centrumokba és mi történik ott pontosan? 

– Alvás-centrumokba, alváslaboratóriumokba a legtöbbször horkolásos panaszok, légzéskihagyásos horkolás, fokozott nappali aluszékonyság, éjszakai alvásképtelenség, nyugtalan, nem pihentető alvás miatt kerülnek betegek.

Számos alvásvizsgálati lehetőség van. Horkolásos panaszok, obstruktív alvási apnoe betegség gyanúja esetén un. poligráfiás vizsgálatot végzünk, otthoni körülmények között. A készülék a 24 órás vérnyomásmérő monitorhoz, vagy az EKG holterhez hasonlítható, csak más paramétereket rögzít. Légáramlást, horkolást, pulzust, oxigénszintet, légzési aktivitást és testhelyzetet.

Laborban éjszaka un. poliszomnográfiás vizsgálat történik, jóval informatívabb, mint a poligráfia. Látjuk a páciens alvásszerkezetét, valamint a légzészavarok mellet a kóros, oda nem illő mozgási jelenségeket is. Cserében az információkért, a betegnek legalább 20 drótot kell elviselnie.

Végzünk még a laborokban nappali alvásteszteket, melyek a fokozott napközbeni aluszékonyság kimutatására szolgálnak.
– Milyen kezelési lehetőségek léteznek? 

– Az alvászavarok kezelése összetett folyamat, s betegségcsoportonként eltérő lehet. Azonban minden esetben a legfontosabb a megfelelő alvási szokások, alváshigiéné kialakítása, betartása.

Helye van a gyógyszeres terápiáknak. Inszomniák – alvásképtelenség esetén az altatóknak – még akkor is, ha sokan félnek ezektől a szerektől. Megfelelő gyógyszerválasztás és használat mellet nem veszélyesek. Inszomniák esetén fontos kiváltó ok keresése és specifikus kezelése is.

Az úgynevezett alvási apnoe (garatelzáródásos horkolás) esetén a légsínterápiás eszközök (CPAP) használata ajánlott, melyekből túlnyomásos levegő belélegzésével lehet alvás alatt nyitva tartani a garatot.

A számos filmből (pl. Kontroll) ismert narkolepszia esetén központi idegrendszeri stimulánsok alkalmazhatóak.