Nem vicc: asszonytartást vagy férfitartást is fizethet!

Asszonytartás és lakáshasználati jog akkor is, ha nem volt lagzi? Igen, az új törvényi szabályozás bizonyos esetekben a vadházasságban élők tagjait is védi. Azt pedig jó tudni, hogy a gyerektartás alól biztosan nem jár mentesség csak azért, mert a pár nem volt anyakönyvvezető előtt.

Összeházasodjunk vagy sem? Akkor merül fel a kérdés fiatal felnőttkorban, amikor az ember megtalálja a számára ideálisnak vélt társat. Azt azonban sokan elfelejtik, hogy nem csupán romantikus értelemben van létjogosultsága az előbbi kérdésnek, ésszerű érvek is szólnak a szerelmi viszony hivatalossá tétele mellett.

Így volt ez régen, és így van ez ma is. A Polgári Törvénykönyvben foglalt jogszabályok teljes körűen csak azokat védik, akik anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy adott naptól kezdve férj- és feleségként élnek tovább. Ilyenkor a közösen megszerzett vagyont esetleges válás esetén fele-fele arányban osztja el a bíróság a két fél között. Kivétel ez alól persze az az eset, amikor a pár házassági szerződést kötött, de erről majd később.

alkoholista, veszekedés, család, gyerek, szülők

Ki minősül élettársnak?

Vagyonjogi értelemben két ember nem csak akkor számít élettársnak, ha konkrétan papírjuk van erről. Az élettárs fogalma gazdasági, érzelmi és szexuális közösséget jelent, függetlenül attól, hogy a felek állami hatóság előtt kinyilvánították-e az akaratukat vagy sem.

Lényeges változás azonban 2014 tavasza óta, hogy az új Ptk. az élettársakról is bővebben nyilatkozik, mint korábban.

– Az új törvény értelmében lehetőség van arra, hogy ha a pár legalább egy évet együtt élt, és gyermek is született a kapcsolatból, akkor különválás után az a fél, aki magát önhibáján kívül nem tudja eltartani, asszony- vagy férfitartást követeljen. Korábban ilyenről szó sem lehetett – mondja dr. Temesi Erika családjogi szakjogász.

Szintén újdonság, hogy a lakáshasználat kérdését is rendezte az új törvényi szabályozás – folytatja a szakember. Egy év együttélés és egy közös gyermek után az a fél, akinél a gyermek marad, igényt tarthat nem tulajdoni, hanem használati szempontból a másik lakására. Természetesen rengeteg tényező van, amit ilyenkor a bíróság figyelembe vesz, de ez azt jelenti, hogy ha az egyik fél beköltözik a másik otthonába, akkor szakítás után nem lehet csak úgy kitenni őt a gyerekkel együtt.

Semmiképp sem szabad továbbá elfelejteni az élettársi viszonyban élőknek, hogy gyerektartás házasságtól függetlenül jár annak a félnek, akinél a csemete marad. Ebből pedig logikusan következik, hogy a gyermek elhelyezését hivatalos úton, azaz a bíróságon keresztül kell rendezni akkor is, ha a felek nem álltak anyakönyvvezető elé. Vagyis nem intézhetjük el annyival a különválást, hogy szóban, egymás között megegyezünk a gyermek elhelyezéséről.

rossz viszony, anya, aggódik, veszekedés, nő

Kell-e szerződés?

A házassági szerződéstől még mindig sokan idegenkednek Magyarországon, de a nagy vagyonnal, vagy leginkább saját vállalkozással rendelkezők gyakran döntenek úgy, hogy esküvő előtt lefektetik a játékszabályokat. Temesi Erika egyértelműen a szerződés megkötése mellett van, hiszen a holtomiglan-holtodiglan kimondása után a házasság után szerzett vagyon közösnek minősül. És még egy lényeges dolog: nem az a házassági szerződés, hogy rögzítjük, kinek mije volt esküvő előtt, hanem a jövőbeni osztozkodást határozzuk meg, vagyis, hogy mi vonatkozik majd a közösen megszerzett vagyonra. 

 

Hirdetés

1 hozzászólás

Comments are closed.