Pénz, az vajon mi?

Nemrég zajlottak le az első országos középiskolai pénzügyi-gazdasági verseny, a PénzSztár középdöntői. 28 csapat közül 7 jutott be az elődöntőbe, köztük a pécsi Janus Pannonius Gimnázium Aranycsapata is, ami nagyon szép eredmény. Ennek apropóján megnéztük, milyen is közelebbről ez a verseny, hogyan készültek rá a pécsi gimisek és mit tudnak a pénzügyekről a fiatalok. Annyit elöljáróban elárulhatunk: az alapvető pénzügyi ismeretekkel komoly gondjai vannak az általunk megkérdezetteknek.

Mi a PénzSztár?

A versenyre 1120 négyfős, 14-20 éves diákból álló csapat regisztrált, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség kezdeményezte, és kilenc cég támogatja.  A PénzSztár elnevezésű megmérettetés célja, hogy tudassák a gyerekekkel, milyen fontos a tudatosság a fogyasztás és a pénz világában.

PénzSztár
A Janus Aranycsapata nagyon jól teljesít a versenyen (Kép forrása: a Janus honlapja)

Hogy néz ki a verseny?

A cél, hogy felmérjék a diákok gazdasági-pénzügyi tájékozottságát. A szervezők a feladatsorokat a diákhitel, a pénzügyi intézményrendszer, a biztosítás, az EU, a gazdaságtörténet tematikában állították össze. A megmérettetésre rengeteg fogalmat, statisztikát, tőzsdei adatokat kell bebifláznia a versenyzőknek.

Így készültek a pécsiek

Ravasz Gyöngyvér, a Janus Pannonius Gimnázium történelemtanára készítette fel a suli három csapatát a versenyre, közülük egy került be az országos elődöntőbe.

– Autodidakta módon indultunk neki az egésznek, én is tanulok a gyerekekkel együtt. Szerencsére nagyon szorgalmas, bizonyítani vágyó diákok vannak a csapatban, akiknek nagyon gyors az észjárásuk, jól tudnak gazdálkodni a feladatokra szánt idővel – mesélte a tanárnő.

[box title=”Mennyi fér bele egy tanévbe?” box_color=”#fed876″]A legutóbbi NAT a társadalomismeret tantárgyi modult beleolvasztotta a történelem órákba, de hangsúlyozza a pénzügyi ismeretek fontosságát a kerettantervben, a gyakorlatban nem mindig fér bele a tantervbe, hogy komolyabban elmélyüljenek ezen a területen a diákok. Pénzügyi ismereteket az erre szakosodott szakközépiskolákban oktatnak, az általános gimnáziumokban erre vonatkozó külön foglalkozások nincsenek – hacsak nem valamilyen szakkör keretein belül.[/box]

Ilyen a valóságban nincs

A PénzSztár verseny kezdeményezése alapvetően jó ötlet, azonban hátránya, hogy nagyon komoly tudást vár el. Ravasz Gyöngyvér úgy véli, motiválóbb lenne a gyerekek számára, ha – ilyen komoly és nagy nevű támogatók mellett – a toll, mappa, naptár hármason túl is jutalomhoz jutnának. A verseny éppen nehézsége miatt tipikusan a “ló túloldala” esete: mély gazdasági tudást követel, miközben az “átlagos” diákok nagy része még azzal sincs tisztában, hogyan kell kitölteni egy csekket vagy éppen mi az, hogy nettó.

[youtube url=”http://www.youtube.com/watch?v=hxtJg7eu840″ width=”650″]

Inkább gyakorlati tudás kellene

Ravasz Gyöngyvér, a Janus tanára úgy véli, a pénz értékével kellene először képbe kerülniük a fiataloknak. Továbbá fontos lenne megtanítani nekik, hogy a pénzért meg kell dolgozni, nem pedig a szülőktől várni mindent.

– Egy átlagos gimnazistának nincsenek különösebb pénzügyi ismeretei, hiszen nincs is rá szüksége. A tőzsde, bankok, értékpapírok világa alapvetően távol áll tőlük és a szüleik sem beszélnek velük pénzügyekről. Amivel érdemes tisztában lenniük, az a diákhitel, egyéb hitelformák és természetesen alapvető gyakorlati ismeretek.

Hirdetés

1 hozzászólás

  1. És azzal tisztába vannak a diákok, hogy a rájuk sózott hitellel milyen terhet vállalnak? És ha majd találnak munkát (Nem biztos hogy olyat amilyenre vágynak) akkor ez milyen teher lesz nekik? És hogy ebbe az országba sokat úgy sem fognak keresni (ha találnak munkahelyet) nem hogy majd ilyen olyan befektetéseik meg értékpapírjaik legyenek. Hacsak nem gazdag vagy befolyásos szüleik vannak eleve! Persze hogy nincsenek tisztába ezekkel de majd rájönnek. Az emberek nagy része már annak is örül ha nincsen hitele vagy kijön nullára a hónap végén!

Comments are closed.