A pécsi pezsgő, amit Ferenc József is imádott

A Littke Pezsgőgyár belső rakodó udvara valamikor az 1930-as évek körül

A Littke Pezsgőgyár neve szerte a világban ismertté tette Pécset és összekapcsolta Magyarországot Európával. Most pedig, hogy újra beindul a munka a híres pécsi üzemben, fontos megemlékezni a Littke Pezsgőgyár múltjának érdekes eseményeiről is. Azokból pedig akad bőven!

hirdetés

A kezdetek

A Littke család Lengyelországból érkezett Pécsre, az 1700-as évek elején telepedtek le a városban. Akkor még a Liedtke nevet használták. A család viszonylag gyorsan beilleszkedett Pécs hétköznapjaiba, hiszen szabókként a pécsiek ruháinak javításával és készítésével gyorsan kivívták a helyiek elismerését. Később a család a vendéglátásban és a kereskedésben is megvetette a lábát.

A Littke Pezsgőgyár belső rakodó udvara valamikor az 1930-as évek körül
A Littke Pezsgőgyár belső rakodóudvara valamikor az 1930-as évek körül (Forrás: Régi Pécs Facebook)

Ahogy Szirtes Gábor „Littke Lőrinc és József a pécsi pezsgő mesterei” című írásában említi, a gyár felemelkedéséhez először két Littke fiú, János és Ferenc járult hozzá. János a szabóságot otthagyva kereskedni és vásározni kezdett, méghozzá sikeresen. Ferenc pedig benősült egy gazdag rác szőlőbirtokos családjába, ami egyenes utat jelentett a borkereskedés és a borkészítés megismeréséhez. A tapasztalataik vezettek ahhoz, hogy a pezsgőgyárosként világhírűvé vált Lőrinc már egy gazdaságilag több lábon álló, vagyonos családba születhetett.

Az újszülött, akit meleg borban fürdettek

Littke Lőrinc 1809-ben született, hét hónapra. Miután meglátta a napvilágot, a koraszülött agyhártyagyulladást kapott, az orvosok tanácsára szülei meleg borban fürdették fél éven keresztül, így maradhatott életben. Legalábbis a Szirtes által idézett legenda szerint. „Talán innen a pezsgő iránti örök vonzalma?” – teszi fel a szerző szövegében a költői kérdést.

Littke Lőrinc portréja (forrás: Ujrakezdek)
Littke Lőrinc portréja (Forrás: Ujrakezdek)

Noha szülei a szabómesterség felé irányították, a kísérletező és haladáspárti Lőrinc már fiatal korában elkezdte kutatni a pezsgőkészítés tudományát egy havihegyi kamrában, aminek majdnem nagyon csúnya vége lett. Egyszer ugyanis állítólag a felgyűlt szénsav szétrobbantott mintegy száz palackot, a szétrepülő üvegszilánkok pedig mély sebeket vágtak Lőrinc arcán és kezén.

Egy 1936-os Littke-reklám a Hullámban
Egy 1936-os Littke-reklám a Hullámban (forrás: Fortepan)

Lőrinc nem zavartatta magát: tovább kutatta a pezsgőkészítés rejtelmeit, például egy pozsonyi gyárban, ahol olyan tapasztalatokat szerzett, amelyeket már Pécsen kamatoztatott az akkor Scitovszky térnek hívott Szent István tér alatt húzódó, frissen megvásárolt hatalmas pincéjében.

Lőrinc, a keménykezű vezető

A pezsgőgyár 1859-ben kezdte meg működését. Nem volt vele egyszerű dolgozni. „Nem kívánt mást, mint a munkafolyamattal való azonosulást, lankadatlan szorgalmat, technológiai fegyelmet. Rossz nyelvek szerint mindezek megsértőivel szemben meglehetős szigorral járt el, időnként még a testi fenyítéstől sem riadt vissza”- írja Szirtes. De hogyan is festett maga a gyár?

Így örökítették meg fénykorában a gyárat (forrás: Régi Pécs Facebook)
Így örökítették meg fénykorában a gyárat (Forrás: Régi Pécs Facebook)

A múlt századi leírások szerint „látványos külső, zöld pázsit, fehér utak, vízsugarat lövellő kutak, délvidéki pompát sugárzó trópusi növények és hasonlóan lenyűgöző belső terek” jellemezték. A 27 méter mély pincerendszert egy emelőgép kötötte össze a külvilággal, míg a palackozóban egy-egy alkalommal ötvenezer palackot tudtak megtölteni. Lőrinc kísérletezése a pezsgők ízvilágának kialakításában is jól látható: többek között zellert, koriandert, bodza- és cseresznyevirágot, valamint hársfavirágot is használt.

A világ megismeri a pécsi pezsgőt

Miután 1879-ben 70 éves korában Lőrincet elvitte egy szívroham, örököse fia, József lett, aki sikerrel vitte tovább a gyárat és építette annak hírnevét. Ő volt az, aki a pécsi pezsgőt kivitte az 1885-ös budapesti kiállításra, ami – elismertsége okán – megnyitotta az utat a külföldi világkiállítások előtt is.

A Littke Pezsgőgyár pavilonja az 1896-os országos kiállításon (forrás: Pécs Története)
A Littke Pezsgőgyár pavilonja az 1896-os országos kiállításon (Forrás: Pécs Története)

József a pezsgő reklámjába is fektetett energiákat, a legnagyobb dobása pedig minden bizonnyal az volt, hogy Blaha Lujza, a „nemzet csalogánya” pécsi előadása után az ő nevével hirdette a Blaha Lujza-pezsgőre keresztelt nedűjét. Egy másik reklámhúzásként megvendégelte Ferenc Józsefet 1891-ben, amikor a császár Pécsen járt a székesegyház felszentelésekor. Annyira bejött neki a pezsgő, hogy a Littke Pezsgőgyár hamarosan a „császári és királyi udvari főszállító” címet is megkapta! Ezután pedig 1896-ban az országos millenniumi kiállításon elnyerte a fődíjat, az állami aranyérmet.

Ferenc József látogatása a gyárban
Ferenc József látogatása a gyárban (Forrás: Pécs Története)

Ha szemléltetni akarjuk a pécsi pezsgő népszerűségét, csak meg kell nézni, hogy hol voltak raktáraik és hova szállítottak: Bécs, Prága, Zágráb, Chicago, Fiume, Szófia, Konstantinápoly, Bukarest, Szarajevó, Nápoly. De Máltán, Angliában, Oroszországban, Svájcban, Indiában, Észak-Amerikában és Brazíliában is megismerték a Littke-ízt. A folyamatosan fejlődő gyárat – ahol mindig félmillió palack pezsgő érlelődött – Littke József 1902-ben hagyta magára, bélrákban halt meg Ausztriában.

1925-ben így festett a gyár
1925-ben így festett a gyár (Forrás: Régi Pécs Facebook)

Halála után fia, ifjabb Littke József vitte tovább a gyárat, akinek igazgatása alatt közel duplájára nőtt a termelésük. A sikernek azonban véget vetett a második világháború, az államosítás után a pezsgőtermelés Pécsen véget ért egy jó ideig.

Forrás: Pécs Lexikon, Pécs Története