Az űrből érkezett egy igazi sztár Pécsre

Manapság már nem beszélnek túl sokan arról a városban, hogy 1961 augusztusában egy igazi világsztár látogatott el Pécsre. Nem zenész, színész, vagy neves művész volt ez a valaki, hanem az első ember, aki megjárta a világűrt, Jurij Gagarin. Az országjáró turnéján az űrhajósért megőrültek az emberek, és természetesen Pécsen és Baranyában is hatalmas ováció fogadta a szovjet űrcelebet.

hirdetés

Gagarin, a propaganda-űrhajós

Kétségtelen, hogy Gagarin Magyarországra látogatása 1961 legfontosabb közéleti eseménye volt, melyről a legrészletesebben Kocsis Piroska, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa számolt be levéltár honlapján publikált cikkeiben. Írásaiban kiemeli, hogy az űrhajós, aki elsőként, 1961. április 12-én jutott ki az űrbe nem hiába indult országjárásra Magyarországon és másutt, hiszen ő volt az, aki megtestesítette a szocialista blokkot, pontosabban azt, amit a Szovjetunió láttatni akart magából: a szovjet katonaság és űrprogram diadalát, a technikai fölényüket.

Gagarin és felesége a Széchenyi téren
Gagarin és felesége a Széchenyi téren (Fotó: Hungaricana/Dunántúli Napló)

A fiatal, jóképű tiszt lényegében propaganda-eszközzé vált, akit minél több embernek be akartak mutatni. Joggal, mivel Gagarin még azok számára is szimpatikus volt, akik egyébként nem voltak annyira oda a szocializmustól.

Így fogadta Pécs az űrsztárt

Az országban Gagarin és felesége három napot töltött, Pécsen és Komlón 1961. augusztus 20-án járt, egyből sztálinvárosi látogatása után érkezett a megyébe. Bonyhádon már – írja Kocsis Piroska – zászlókkal, virágokkal, több száz fős rajongói sorfallal köszöntötték, Pécs határában pedig egy diadalkapu és ünneplő-köszöntő úttörőgyerekek fogadták a Meszesre behajtó űrpilótát, miközben a meszesi asszonyok virágesővel várták a sztárt.

Gagarin díszmenete az épülő Uránvárosban (Fotó: Hungaricana/Dunántúli Napló)
Gagarin díszmenete az épülő Uránvárosban (Fotó: archivnet.hu)

Ahogy kicsit beljebb hajtott a díszmenet, Gagarin elérte a meszesi bányászok lelkes „fogadó bizottságát”, akik matyó babát és pécsi bányászserleget ajándékoztak neki. Természetesen a megyei és a városi tanács szocialista vezetői szintén köszöntötték a sztárvendéget. Meszest elhagyva már „csak lépésben tudott haladni a kocsisor, mert a Széchenyi tér felé vezető útvonalat ezrek lepték el: az ünneplők sokasága között alig tudtak helyet biztosítani a motoros rendőrök. A pécsi Széchenyi tér zsúfolásig megtelt, ahol a vendégek néhány percre megszakították útjukat” –  írja Kocsis Piroska.

Virágokkal árasztották el (Fotó: Hungaricana/Dunántúli Napló)
Virágokkal árasztották el (Fotó: Hungaricana/Dunántúli Napló)

Gagarin és Gagarinné ezután az akkoriban éppen épülő Uránváros fel vették az irányt, ahol szintén hatalmas tömeg és üdvrivalgás fogadta őket. Az úr az űrből feltehetően megszomjazott és megéhezett a nagy integetések és kézfogások közepette, ugyanis a küldöttség egy rövid pihenő erejéig beugrott az akkor még népszerű Olympia Étterembe is – bár korabeli újságcikkek szerint csak megtekintette azt. A szusszanás után pedig már indultak is tovább a várossá nyilvánításának 10. évfordulóját ünneplő Komlóra, a turné utolsó állomására.

Ünnepi közönségtalálkozó Komlón

A felzászlózott, kicsinosított bányászvárosba vezető úton hatalmas orosz köszöntőfelirat fogadta őket, és a pécsihez hasonló diadalkapu sem maradhatott el. A nagy esemény komlói tanácsháza előtti téren esett meg, egyfajta „közönségtalálkozó” volt ez, ahol közel 40 ezer ember gyűlt össze, hogy hallhassa Gagarint. A beszéd előtt a megyei tanácselnök egy külön Gagarinnak készült eozin Zsolnay-vázát ajándékozott, egy repülőgép tiszteletköröket rótt le a tér felett, majd virágszirmokat szórt az ünneplőkre – írja Kocsis Piroska.

Gagarin a komlói naggyűlésen (Fotó: Hungaricana/Dunántúli Napló)
Gagarin a komlói nagygyűlésen (Fotó: Hungaricana/Dunántúli Napló)

Ezután Gagarin megkezdte beszédét, és miután a kommunizmus kötelező dicsőítésének végére ért, a következőképp írta le a húszmillió lóerős szovjet hordozórakéta teljesítményét (hogy az egyszerű nép is megértse): „Képzeljék csak, ha húszmillió lovat befognánk, hogyan lehetne azzal kocsikázni?”.

A komlói tömeg (Fotó: Hungaricana/Dunántúli Napló)
A komlói tömeg (Fotó: Hungaricana/Dunántúli Napló)

Egy Gagarin-aláírásért bármit!

Gagarin közvetlen, kedves ember hírében állt, akit az országjárása során több ezren rohamoztak meg aláírásáért. A legegyszerűbb autogramszerző megoldás az volt, hogy mikor az űrhajós az emberek közé vegyült, a bátrabbak odatolakodtak és aláírattak vele valamit.

Gagarin autogramot oszt Komlón
Gagarin autogramot oszt Komlón (Fotó: archívnet.hu)

Ugyanakkor sokan azt a trükköt alkalmazták – írja Kocsis Piroska egy másik cikkében –, hogy előre megcímzett képeslapokat írtak Gagarinnak, aki azokat otthon csak aláírta és visszaküldte, például Pécsre. Mikor pedig Gagarin vonatra szállt, sokan még az ablakához is felkapaszkodtak, csak hogy lássák, megérinthessék, aláírathassanak vele valamit. Hiába na, igazi sztár volt.

Egy dedikált Gagarin-fotó Pécsről (Fotó: Hungaricana/Dunántúli Napló)
Egy dedikált Gagarin-fotó Pécsről (Fotó: Hungaricana/Dunántúli Napló)

Így beszélt a magyarokhoz

Mikor Gagarin megtudta, hogy a magyarok meghívták magukhoz, a következőket mondta:

„Őszintén meghatott, mikor megtudtam, hogy Kádár János elvtárs április 12-én telefonon felhívta Hruscsovot, a magyar nép és saját maga nevében jókívánságait tolmácsolta az első űrrepülés alkalmából… Még nem jártam Magyarországon, és türelmetlenül várom a találkozást a tehetséges és szorgalmas magyar néppel… Szeretem a sportot, és mint sportember, mindig örültem a magyar fiatalok sportsikereinek… Sikereket kívánok a magyar dolgozóknak a szocializmus építésében és sok boldogságot kívánok magánéletükben.”

Ittjártakor egy újságíró rákérdezett arra, hogy mit gondol a konkurens amerikai űrprogramról. Ezt válaszolta:

„…Olvastam a repüléseikről szóló beszámolókat, s ezek alapján rátermett, jól felkészült embereknek vélem őket. Ugyan az eredmények, amiket eddig elértek, nagyon kezdetiek a szovjet űrkutatási teljesítményekhez hasonlítva. Nem is lehet a 16 perces amerikai repülési ‘rekordot’ a 25 órás szovjet űrrepülési tartamhoz hasonlítani. S hogyan lehetne a 8 ezer kilométeres amerikai sebességet a mi 28 ezer kilométeres sebességünk mellé állítani? Mi azért megadjuk az USA űrrepülőinek az őket megillető elismerést. Űrrepülési kísérleteik kezdetleges technikai felkészültség mellett folynak, de ez nem jelenti, hogy ők maguk ne lennének bátor és jól felkészült űrhajósok. De az amerikai technika színvonala nagyon szűk korlátok közé szorítja őket.”

 

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár, archivnet.hu, Múlt-Kor.hu