A Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileuma kapcsán érdemes felidézni a kezdeteket, a 14. század második felét, mikor megszületett az intézmény. Akkoriban csillagászati összegekért hoztak ide külföldről oktatókat. A jogi kar egy olyan dúsgazdag professzorral büszkélkedhetett, aki ugyan csak pár évig volt itt Pécsen, mégis mindmáig fennmaradt a neve.
Nagyon keveset tudni arról, kik tanítottak és kik tanultak a középkori pécsi egyetemen – konkrétan név szerint négy tanárról és hét végzett hallgatóról tudni. De az első, legmenőbb pécsi tudós és tanár neve fennmaradt, ő volt az Itáliából idecsábított világhírű Bolognai Galvano – Galvano Bethini (vagy Galvano di Bologna). A jogi fakultáns nagy professzoraként tisztelte egész Európa.
A neves tudós legfeljebb hat évet tölthetett Magyarországon, ahol különféle diplomáciai feladatokat is ellátott. A pécsi egyetemen ebből mindössze három évet tanított, azt követően visszament Páduába, ahol saját maga is végezte egyetemi tanulmányait, majd tanított még Bolognában is.
Pedig rendkívül jó élete volt itt: mesés jövedelmet kapott a püspöktől oktatói szolgálataiért cserébe. Sajnos azt nem tudhatjuk, hogy abban az időben az egyetemi tanárok apanázsa mekkora volt, de azt számos helyen lejegyezték, hogy Galvano Bethini hatszáz aranyforintot tett zsebre évente meghatározott részletekben – ekkora összeget egyetlen kortárs egyetemen sem fizettek. De itt nem ért véget a sor: megkapta a püspöktől az akkori Ürög falu tizedjövedelmét is hetven aranyforint értékben, ráadásul egy pécsi lakóház is az övé lehetett. Ez a kiváltság viszont kifejezetten neki szólt.
V. Orbán pápa meghagyta az egyetem alapítólevelében, hogy a király gondoskodjon a tanárok megfelelő javadalmazásáról. Nos ennek a kérésnek a híres tudós esetében maradéktalanul eleget tettek.
Galvano érkezésében óriási szerepet játszott jóbarátja, a pécsi Vilmos püspök. Nem kis munka kellett ahhoz, hogy a neves tudós otthagyja a patinás páduai egyetemet a pécsi kedvéért. Ilyen juttatások mellett azonban lehet, hogy mégsem gondolkodott olyan sokat. Őt megelőzően tanított már itt egy jóbarátja, Padova di Saraceno. Valószínűleg ő is biztatta, hogy jöjjön.
Elsősorban Galvano Bethini érdeme volt az is, hogy a jogi fakultáns a városban mindennél erősebb és nagyobb presztízsűbb volt.
Adódik a kérdés: akkor mégis mi oka volt arra, hogy hét év után, 1374 augusztusában búcsút intsen Pécsnek? Elsősorban valószínűleg Vilmos püspök halála volt az ok. Távozása után hanyatlásnak indult az egyetem színvonala – hiszen az Európa szerte híres tudós neve óriási vonzerő volt a hallgatók számára -, ezt tovább rontotta Nagy Lajos király 1382-es halála, így megszűnt az a segítség amit korábban megkapott az universitas. Ami azért volt különösen lényeges, mert elképesztően költséges volt egy egyetem fenntartása, a neves külföldi tanárok finanszírozása.
Sokat írt, tanulmányai jelentek meg és munkái még ma is foglalkoztatják a jogtudósokat. Többek között távozása is közrejátszott az egyetem hanyatlásában, hiszen egy ilyenA világhírű tudós 1395-ben hunyt el.
