A magyarok fegyvere. Így is nevezhetnénk a szablyát, amelynek forgatása több száz éves hagyományokra nyúlik vissza, s még a külső hatalmak sokszoros tiltását is átvészelte a hagyomány. Ez az a ívelt pengéjű, fokéllel rendelkező fegyver sokban különbözik a többi fegyvertől. Igazán híressé azon őseink tették akik úgy használták ezt a fegyvert és vívástudásukat, hogy méltán lettek elismertek a világ minden pontján. A fegyverforgatást már Pécsen is egyre többen űzik; Balogh Imre pedig oktatja is a szablyavívást, miközben a történelemmel is megismerteti egyre népesebb számú „hallgatóját”.
– Kinek van szüksége a XXI. században a kardforgatás tudományára?
– A szablyavívás történelem, hagyományőrzés, egyben a szellemi és fizikai kondíciónk egyik forrása is lehet. Kevesen tudják, hogy az egyik legtradicionálisabb magyar fegyverről van szó, amely végig kísérte a történelmünket. Hazánkba a népvándorlás korától jelenlévő fegyver sok-sok bajvívónkat, vitézünket, huszárunkat tett híressé világszerte. Mi itt Pécsen a Magyar Szablyavívó Iskolában nagyjából húszan azért döntöttünk úgy, hogy hetente kétszer másfél órát gyakorlással, történelmi ismeretek átadásával, hagyományápolással töltünk, mert úgy gondoljuk, múltunk egyik kincséről van szó. Hogy miért? Az iskola jelmondatát idézve azért, „Hogy az maradj akinek születtél!”
– Hogyan kerültél kapcsolatba a vívással?
– Korábban nem vívtam soha sportszerűen, másfajta harcművészetet, a kung-fut űztem. Mesterem Máday Norbertnek köszönhetően – akitől azóta is tanulom – ragadtam, a tradíciónak megfelelően és tiszteletből először botot, majd faszablyát, később igazi acél pengét. Ezzel egy időben megismerkedtem a szablyavívás történelmével, a történelem nagyjainak életével, akik maguk is mesterei voltak ennek a nagyszerű művészetnek. Beleszerettem, s úgy gondoltam: talán mások is kíváncsiak lehetnek a katonai szablyavívásra, tradícióinkra.
– Korhatár van?
– A korábbi vívóintézetek szabályzatait és tapasztalatait figyelembe véve tizenkét éves kortól felfelé bárkinek ajánlható ez a fajta művészet, sport és szabadidőtöltés, akit érdekel a magyarság története, akinek fontos a mozgás, egy nem átlagos hobbi, egy különös szenvedély. Mi azt a tananyagot használjuk, ami megegyezik a hagyományos történelmi vívóiskolák tananyagával és amit a 1800-as évek elején Wesselényi Miklós és Széchenyi István kezdeményezésére életre hívott Pesti Nemzeti Vívó Intézet is alkalmazott és ebből kialakulva, későbbiekben a sportvívóinkat is hosszú évtizedeken keresztül méltán juttatta a világ élvonalába. A legautentikusabb módon tanítunk tehát, ami alapvető a tiszteletteljes hagyományőrzéshez.
– Mégiscsak fegyverről van szó. Nem tartotok attól, hogy emiatt inkább rossz szemmel néznek rátok?
– Nem, sőt iskolánk sok más mellett a fegyelemre és a helyes magatartásra is tanít. Aki szeretné megtanulni a szablyavívás fortélyait először elődeink felé való tiszteletből „csak” faszablyát kap a kezébe. Megfelelő idő elteltével foghat csak a kezébe fém fegyvert, ám akkor sem éles pengéjűt. Maga a vívás pedig védőfelszerelésben, védőkesztyűben, sisakban történik, így teljesen kizárjuk a sérülések lehetőségét.
– Hol találkozhatunk szablyavívókkal a termeken kívül?
– Tavaly év végén alakultak iskoláink az ország több pontján, így még az elején járunk, de célunk, hogy egyre több helyen jelen legyünk. Különböző programokon, eseményeken tervezünk bemutatókat. Hisszük, hogy a történelmet végigkísérő egyik nemzeti kincsünk iránt mindig komoly érdeklődés lesz. Hiszen ahogy báró Wesselényi Miklós mondta: „Egy nemzetnek sem lenne illőbb és szükségesebb a kardját jól forgatni tudni mint a magyarnak, mert ami, és amilye van azt ennek köszönheti!”
