Európában egyedülálló parkot akarnak a külfejtésen

Kétharmad részben az állam, egyharmad részben a Pannon Hőerőmű állja azt a legalább 5 milliárdos munkát, amellyel eltüntethetik a tíz éve elhagyott bányát Pécs belterületén. A Karolina-külfejtés rendezését jövőre kell elindítani és – az utógondozási munkákkal – 2023-ig el is tart a tevékenység befejezése.  

hirdetés

Az egykor szénbányaként működő külfejtésnél 2004-ben állt le a munka, s arról volt szó, hogy pár év alatt rendezik is a tájsebet. Erre azonban amiatt nem került sor mindeddig, mert az állam nem különített el rá forrást az éves költségvetésekben. A munkát ugyanis kétharmad részben az adófizetők pénzéből finanszírozzák, a költségek egyharmadát pedig a bányászati jogokat bíró Pannon Hőerőmű viseli. A területen most egy hatalmas gödör található, alján egy harminc méter mély tóval.

Mint azt az erőműnél lapunknak Marton Ferenc kommunikációs vezető elmondta, a tájrendezés elvégzésére a környezetvédelmi és a bányahatósági engedélyezési és kiviteli terveket is elkészítették, s engedélyekkel is rendelkeznek a munkához. Emellett a rájuk vonatkozó forrás is rendelkezésére áll, csak az államra várnak.

Karolina külfejtés

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztályán azt közölték, hogy a Pécsi Bányakapitányság határozata szerint a bányabezárási-tájrendezési tevékenységet legkésőbb 2016-ban meg kell kezdeni. Mindez azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetésben már szerepelnie kell az államot terhelő részének. A munka – már ha tényleg elkezdik – 2023-ig is eltarthat.

A rekultiváció eredményeként a bányagödröt feltöltik, a mai gödörtől északra lévő meddőhányón pedig lankás rézsűk lesznek. A földmozgatással járó tájrendezés során az érintett területen talajtakarást, füvesítést és fásítást is végeznek.

Marton Ferenc mindezt azzal egészítette ki, hogy Pannon Hőerőmű a betemetéses rekultiváció mellett másban is gondolkodik. Ez a Karolina Zöld Energia Park létrehozása lenne, amely a megújuló energiatermelésen alapuló, szemléletformáló, oktató és kutatási tevékenységet is magába foglaló, Európában egyedülálló hasznosítási projekt lenne.

– Ezzel a felhagyott bányaterület újrahasznosítási tartalmat kapna. Például a napenergia, szélenergia, vízi energia és geotermikus energia együttes hasznosítása valósulhatna meg a tervek szerint – mondja Marton. Hozzátette: a park létrejötte és tartalma attól is függ, hogy nyernek-e támogatást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez, majd a beruházás magvalósításához. Terveik között szerepel ugyanakkor, hogy az energiapark területén látogatóközpont és munkahelyteremtő létesítmények, például üvegházak is helyet kapjanak.