5 C
Pécs
csütörtök, április 25, 2024
KezdőlapAbszolút PécsHihetetlen tényeket rejt a Széchenyi tér örökmécsese

Hihetetlen tényeket rejt a Széchenyi tér örökmécsese

Szomorú és magasztos, egyben izgalmas történetről tanúskodik a Széchenyi téren álló örökmécses. A szerb megszállás idején elesett hősök és a 8. magyar huszárezred emlékére készítették, akik életüket adták a hazáért. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Pécs abban az időben önálló -ám idegenek által vezetett – köztársaság fővárosa is volt!

Augusztus 21-én volt 95 éve annak, hogy Pécs felszabadult 33 hónapos szerb megszállás után. A felszabadulásnak egészen kalandos krónikája van, tekintettel arra, hogy a város 5 napra önálló köztársasággá vált. Hogy ez hogy történhetett? Nem akármilyen történet.

1918 novemberének elején kezdték a szerbek megszállni Dél-Magyarországot. Nem ütköztek különösebb ellenállásba, lévén Károlyi Mihály kormánya leszerelési döntést hozott, ráadásul önként vállalva aláírta, hogy ideiglenes demarkációs vonal húzódhasson a történelmi határokon belül.

Egész Baranya megye megszállás alá került.

örökmécses
Az örökmécses, és a Széchenyi tér egy régi felvételen

A stratégiailag kiemelt Pécsre 14-én érkeztek meg a szerb csapatok. Annak ellenére, hogy a párizsi konferencia értelmében Magyarország az egész Délvidéket elvesztette, a szerb csapatok további területeket akartak, ez esetben Baranyát. Annak ellenére, hogy a szerbek Pécsett vertek tanyát, a párizsi békekonferencián kimondták, hogy a vármegye területének csak egy kisebb részét csatolják el, Pécs marad magyar kézen. Ez sem jelentett megálljt a szerbeknek, és nem tettel le a városról.

Pécsen eközben a bukott Tanácsköztársaság hívei is összegyűltek, választásokat tartottak, és törvényhatósági bizottság is alakult. Elbocsátották a korábbi tisztviselőket, és megtöltötték a pozíciókat idemenekült kommunistákkal. Óriási adókat vetettek ki. A város élére Linder Bélát, Károlyi volt hadügyminiszterét nevezték ki, aki kijelentette, nem engedi be a magyar csapatokat Baranya és Pécs területére a nemzetközi döntés ellenére sem.

A város kommunista vezetése felvette a kapcsolatot Belgráddal, és önálló közigazgatási kerület létrehozását kérték a szerb vezetéstől, hadsereg szervezésével arra az esetre, ha magyar csapatok érkeznének. Linder Pécs-bajai Autónóm Területként kiáltotta volna ki az általa ellenőrzött térséget, a jugoszláv valutát is átvétele is a tervei között volt. Támogatókat szerzett volna ötletéhez, ám a nagyhatalmak ragaszkodtak Baranya kiürítéséhez.

bevonulás
A magyar csapatok bevonulása

A nyugati nagyok ekkor már határozottan kérték a kiürítést, így 1921. augusztus 18-án megkezdődött a csapatok kivonulása. Augusztus 14-én azonban még az utolsó intézkedések között megalapították a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaságot Pécs fővárossal, kijelentve a kiürítés elleni fegyveres ellenállás tényét. Elnöke Dobrovics Péter, egy pécsi dekoratőr-festő lett, aki harmadmagával rögtön becsomagolt és Belgrádba menekült. Linder Béla szintén.

1921. augusztus 21-én Gosztonyi Gyula magyar királyi kormánybiztos lett Baranya és Pécs közigazgatásának ura. Aznap este több mint 100 katona, egy csendőrszázad érkezett Pécsre, 22-én reggel pedig újra birtokba vették a demarkációs vonallal elszakított magyar területeket.

(Forrás: Történelemportál.hu)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő