Két pécsi az ország első sörbírája

A Beer Judge Certification Program keretében sikeres vizsgát tett Prágában két pécsi fiatal, Apró Annamária és Kresák Gergely. A vizsga csak az első lépést jelenti számukra, további terveik vannak sörös vonalon. A hazánk első két nemzetközi sörbírájával beszélgettünk.

– Eddig azt sem nagyon tudtuk, hogy létezik sörbíró, most meg egyszerre kettő bíránk is lett. Egy úrnál érthető a lelkesedés, de egy hölgyet mi motivál?
Apró Annamária: – Régóta foglalkoztat a gasztronómia, négy éve a kertemben álltunk neki készíteni egy házi sört egy pécsi lap szerkesztőségével, Gergő vezetésével. A fordulópontot talán az hozta el, hogy indult egy sörrovatunk egy másik gasztronómiai magazinban. Azóta szakmailag is képzem magam, a vizsga ennek a folyamatnak volt a rész.

Egy-egy pohár sör mögött mindig ott egy történet

Annamária és Gergő a két első magyar sörbíró
Annamária és Gergő a két első magyar sörbíró ( a kép jobb oldalán)

– Sok női sörbíró létezik? Mennyire nehéz ezt a címet elnyerni?
A. A.: – Valóban ritka a női sörbíró, a sörfőzés nehéz fizikai munka. A legtöbben házi sörfőzőként kezdik, és utána lesznek bírók. Számomra lenyűgöző, hogy nagyon egyszerű alapanyagokból, vízből, malátából, komlóból és élesztőből gyakorlatilag végtelen ízvariáció hozható létre. Egy-egy pohár sör mögött mindig ott egy történet: ez lehet maga a történelem, mint a bambergi füstös sörnél; a Rauchbier mintegy 600 éve úgy keletkezett, hogy leégett a malátaraktár, a füstölt malátát viszont nem akarták kidobni, füstös sört főztek belőle, amelyből azóta klasszikus lett. Engem elsősorban ezek a történetek érdekelnek, az, mit mesél a sör.

Apró Annamária főállásban a Rátgéber Akadémián dolgozik, mellette doktorandusz pszichológiából.

– Lelkes sörivóként Prágáig kellett mennetek, hogy ezt a címet megszerezzétek. Miből állt a vizsga? Mi volt a legnehezebb része? 
Kresák Gergely: – Európában nagyon kevés vizsga van, és nagyon limitáltak a férőhelyek, ezért szerencsénk volt, hogy viszonylag közel, Prágában tudtunk vizsgázni a Beer Judge Certification Program keretében. Talán a legnehezebb része az, hogy az íztesztnél egydecis sörmintából komplex elemzést kell írni angolul, a már korábban elsajátított szaknyelven 15 perc alatt egymás után hatszor.

Ittak, írtak, ittak, írtak, méghozzá angol szaknyelven

Ittak, írtak, ittak, írtak, méghozzá angol szaknyelven

– Hogyan tudtatok felkészülni a vizsgára és ott mit is kell pontosan figyelni egy sörön?
K. G.: – A borkóstolástól eltérően a sörbírálatnál nem lehet kiköpni az italt, mivel a keserű ízt a nyelvgyöknél érzi a kóstoló. A prágai vizsgán meghatározott szempontok szerint kellett szövegesen és pontszámban is értékelni a kóstolt sört: ilyen az illat- és az ízkarakter, a megjelenés, a kortyérzet, valamint meg kell tudni állapítani, ha ízhibás sör, milyen hibája van és ez mitől alakulhatott ki. A felkészülés során ültünk esténként a konyhában, stopperrel mértük az időt, és jegyzeteltünk angolul egy deci sörről, majd részletesen megbeszéltük, ki hogyan értékelte az adott tételt.

Nem lehet kiköpni az italt, mivel a keserű ízt a nyelvgyöknél érzi a kóstoló

Ha kérdeznék, miért "kóstolunk vissza" annyiszor egy sört? A válasz: a sör illata és íze ugyanúgy kinyílik melegedés közben, mint minden más nemes italé
Ha kérdeznék, miért “kóstolunk vissza” annyiszor egy sört? A válasz: a sör illata és íze ugyanúgy kinyílik melegedés közben, mint minden más nemes italé

– Hogy látjátok a pécsieket, magyarokat: sörös vagy boros nemzet inkább? Van sörkultúránk?
A. A.: – Magyarországon a sörfogyasztási kultúra most tart ott, mint a borfogyasztás nagyjából 20 éve: akkor még vörös és fehérborról beszéltek. A kisvárosokat, falvakat helyi sörrel ellátó helyi kisüzemeket egyszerre vágta el húsz éve egy törvényváltozás, azóta az ipari sörnek egyeduralma van Magyarországon. Az elmúlt években egész Európára jellemző „kézműves sörforradalom” hatásai itthon is érződnek, egyre több kis főzde és kézműves italokat áruló söröző nyílik.

Pécs a vidéki városok közül talán a legjobb a kézműves sör esetében: a Művésszel, korábban az Egylettel, illetve a most nyíló Bazárral, valamint a Karavellával kifejezetten széles a hazai és külföldi craftsör-kínálat a városban, a Kisüzem pedig a kiváló itthoni sörpalettája mellett alapanyaggal látja el a házi sörfőzőket – mondják a sörbírák.

– Mi volt a célotok ezzel a címmel? Komoly terveitek vannak? 
K. G.: – Úgy gondoljuk, hogy az ipari méretektől eltérő ételeket, italokat még mindig nem ismerik elegen, rájuk fér a népszerűsítés. A házi sörfőzés ebből a szempontból is különleges, mivel egy kis gyakorlással mindenki kinevelheti a rá leginkább jellemző ízvilágot. Mostanában kevés ember állít elő saját akaratából, saját ízlés és tudás alapján olyasmit, amit örömmel megoszthat másokkal is. A saját kezűleg készített sör ilyen. Valójában ezt az érzést és az ehhez kapcsolódó gondolatot szeretnénk népszerűsíteni.

– És íme a végére a jó tanács a két pécsi sörbírótól! Hogyan igyunk jól sört?
– Sört mindig a stílusnak megfelelő pohárból, vagy kóstolópohárból érdemes inni, a fajtára jellemző hőmérsékleten. Ha több tételt kóstolunk, érdemes a különböző karakterű italok között egy korty vízzel, vagy egy falat kétszersülttel megtisztítani és felfrissíteni az ízlelőbimbókat.