A Mecsekben volt az igazi Jurassic Park

Bár Hollywood adta el a világnak a dínókat, nem egy képzeletbeli szigeten, Jurassic Parkban masíroztak a dinoszauruszok, hanem a Mecsekben. Az egyik őslényfaj elment és megnézte magának a helyet, ahol később Komló épült. 200 millió évvel később a Komlosaurus lábnyomát megtalálták és kiderült, hogy a baranyai dínó az első magyar őshüllő.

hirdetés

Sokan a mai napig úgy tudják, hogy a 2000-ben kiásott Hungarosaurus „az első magyar dinoszaurusz”, pedig ez távol áll az igazságtól. Noha az Ősi Attila által meglelt Hungarosaurusból csontok is maradtak fent, ez azonban nem jelenti azt, hogy az MTA Paleontológiai Kutatócsoportjának munkatársa találta meg az első hazai dínót, hiszen az nem más, mint a Komlosaurus Carbonis, a Mecsekben, Pécs-Vasason és Komlón is – pontosabban ezeknek a térségeknek a 200 millió évvel ezelőtti megfelelőin – átgázoló őshüllő, amelynek nyomait a ’60-as években már azonosították.

Íme a Komlosaurus egyik elképzelése
Íme a Komlosaurus egyik elképzelése

A Komlosaurus leírásának története egészen 1966-ig megy vissza, amikor is Wein György geológus a pécs-vasasi bányában rátalált a dínó lábnyomaira. A lábnyomot tartalmazó kőzetlapot a földtani intézetbe vitte, de komolyabb vizsgálatokat ekkor nem végeztek rajta. Közel tíz év elteltével, a ’70-es években viszont újra beindult az ekkor még névtelen ősállat sztorija, ugyanis Komlóról előkerült egy újabb lábnyomlelet. Ezt a kőzetet Kordos László, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Osztályának jelenlegi tudományos tanácsadója vizsgálta meg, természetesen a korábbi pécs-vasasi lábnyomot is elemezve. Kordos ezeknek a leleteknek a segítségével írta le a lényt, és jött rá arra is, hogy egy eddig ismeretlen fajról van szó. A komlói lelőhely alapján ezt az új őshüllőt elnevezte Komlosaurus Carbonisnak.

Előtérben a lábnyoma, háttérben egy modellje
Előtérben a lábnyoma, háttérben egy modellje

Kordos László lapunknak elmondta, hogy ugyan Komlosaurus csontokat nem találtak a mai napig, a madárnyomra hasonlító leletek alapján a dinoszaurusz nagyon sok jellemzőjére lehet következtetni. A 180-200 millió évvel ezelőtt a jurakorban élő madáralkatú őshüllő nagyobb embertenyérnyi lábnyomából kiszámítható, hogy a Komlosaurus akkora lehetett, mint egy ember (maximum 2 méterre nőhetett meg). Feltehetően két hátsó, izmos és erős lábán járt, és ugyan a fennmaradt nyomok láttán háromujjú állatnak tűnt elsőre, később kiderült – mondta Kordos –, hogy 5 ujja volt, csak kettő alig érte a földet, inkább a nyomokat is hagyó 3 vastag ujján járt. Akárcsak a Tyrannosaurusnak, a Komloszaurusznak is csökevényesek voltak a mellső végtagjai, azokat alig használta. A lábnyomok mellett, azok közelében fellelt faroknyomokból pedig az is világossá vált, hogy az állat „kenguru-módjára” egyensúlyozott farkával – mesélte Kordos.

A Komlosaurus lábnyomának nyomában
A Komlosaurus lábnyomának nyomában

Pár éve még bizonytalan volt, hogy vajon a Komlosaurus ragadozó- vagy épp növényevő volt-e, ma már viszont Kordos úgy véli, hogy a baranyai őslény növényeken élt, ugyanis a pécs-vasasi bányákban sok megkövült növénymaradványt is találtak a rengeteg lábnyom mellett. A sok-sok – gyakran egymást keresztező – lábnyom pedig azt bizonyítja, hogy a dínó csoportos lény volt, a lábnyomok eltérő méretéből pedig arra lehet következtetni – folytatta –, hogy a nőstények és a hímek eltérő méretűek voltak.

Kordos kifejtette, hogy a Mecsek és az egykori vasasi-komlói bányavidék mindmáig rejthet akár ezernyi Komlosaurus lábnyomot is, és ugyan sok esély nincs rá, de még az sem kizárt, hogy egyszer a baranyai ősgyík csontjaira is rábukkan valaki. Amíg ez nem történik meg, addig viszont nem lehet pontosan megmondani, hogy miként festhetett a Komlosaurus (vagy ahogy a pécs-vasasi bányamúzeumban elnevezték: a Vasassaurus). Kérdésünkre, hogy miért csak lábnyomokat találtak, csontokat pedig nem, Kordos azt mondta, hogy „az állatok nem ott pusztulnak el, ahol rohangálnak”.

A vasasiak inkább Vasasról nevezték el a komlói gyíkot
A vasasiak inkább Vasasról nevezték el a komlói gyíkot

A Komlosaurusszal – illetve nyomaival – ma a fővárosi földtani intézet múzeumában és a természettudományi múzeumban futhatunk össze, de ha nem akarunk messze menni, a pécsi TV-toronyban is megnézhetjük, hogy közel egy évtizede miként képzelték el a Komlosaurust, ugyanis itt látható ma is egy olyan, kevésbé tudományos alapokon nyugvó műanyag „dínómodellt” is magába foglaló kis kiállítás-szerűség, amelyet Szász István pécsi turizmusmarketinggel foglalkozó szakember hozott össze a 2000-es évek közepén. Szász akkoriban azért küzdött, hogy a Komlosaurus, mint egy rendkívül érdekes turistacsalogató jelenség, kerüljön be a magyar köztudatba.

Lapunknak elmondta, hogy a mára elfeledett dínó-projekt remekül ki tudta volna egészíteni a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program látnivalóit, és az emberek így nem csak a török- és római-kori emlékekkel azonosították volna Pécset. Mindez nem jött össze, a Komlosaurus „minimális hullámokat váltott ki” – mondta Szász. Ráadásul „a Hungarosaurusnak sokkal jobb volt a marketingje”, így érthető is, hogy a Komlosaurus gyorsan el lett felejtve.

Van azonban még remény arra, hogy újra bekerül a köztudatba. Szász István elmondta, hogy Komlón tervben volt egy kiállítás elkészítése, a pályázat azonban nem nyert – viszont egyszer még lehet belőle valami. Emellett pedig az orfűi medvehagyma-fesztiválon is „megemlékeznek” majd a dínóról, egy speciális virtuális valóság animáció keretében.

  • Béla

    Ne felejtsük el, hogy az ábrát és a szobrot Pecsics Tibor készítette!