Rengeteg pécsinek a fülében cseng a Városháza óránként felcsendülő harangjátéka pár perccel azelőtt, hogy egészhez érne a kismutató. Sőt, a Dzsámi mögötti kis harangtorony is rendelkezik saját dallammal, és még mozog is. De a város több pontján is felhangzik harangjáték a templomtornyokból. Honnan vannak a dallamok és ki a szerzőjük, mikor kezdték el játszani őket, és van-e történetük? Ezekre kérdésekre adunk most választ!
Pécsett a bányászati hagyományok még mindig erősen jelen vannak, erről tanúskodik több pécsi óratorony harangjátéka is. Az idős bányászok számára az összes ismerősen csenghet, hiszen a harangok dallama a régi idők bányásznótáit idézik. Méltó emlék ez a mesterség számára.
Mindenkinél többet tud a harangokról és harangjátékukról Gulácsi János Tüke-díjas óraműkészítő, aki Kircsi László pécsi zeneszerzővel karöltve számos templomban tevékenykedett. Ő az órát készítette el, Kircsi pedig megkomponálta a harangjátékot. Sok pécsi és Pécs környéki templomban is dolgoztak, főleg a régi bányászok lakta területeken. De munkásságukhoz fűződik a Városháza toronyórája és a Dzsámi mögötti harangtorony is. Számos alkalommal a Bányászattörténeti Alapítvány felkérésére dolgoztak
Az Ágoston téri templom
Gulácsi János elmondta, minden harangjáték megalkotásakor a bányászdallamokból indultak ki.
– Az Ágoston téren található Szent Ágoston templom toronyzenéje a bányászok egyik legünnepélyesebb himnusza, 19-20. században Európában is ismert volt bányászhimnuszként, ezt mindenki ismerte akkoriban – mondta.
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=wFd9SAFh8yo” width=”720″ height=”460″]videofelvétel[/su_youtube]
A bányásztelepüléseken mindig úgy időzítettük a harangjátékokat, hogy azok a hagyományok szerinti műszakváltáskor hangozzanak fel. Napjában kétszer, délután kettő és este hat órakor.
A Városháza tornya
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=YGHSfw2cl00″ width=”720″ height=”460″]videofelvétel[/su_youtube]
A Városházán megszólaló dallam nem kötődik a bányászokhoz, ez Kircsi László kompozíciója. A reneszánsz-korabarokkos dallam gyorsan belopta magát a pécsiek szívébe. Először az ezredfordulón csendült fel a dallam a Gulácsi által készített óramű szerint.
A Széchenyi téri dzsámi melletti harangtorony
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=sGdL78-jit4″ width=”720″ height=”460″]videofelvétel[/su_youtube]
A torony harangjai a templom sekrestyéjében hevertek sokáig. Aztán Kele Pál plébános kívánságára pályázatot írtak ki az építésre és a megzenésítésre. 2004-ben avatták fel a Bachmann Zoltán által tervezett tornyot, amely a templom korábbi névadójának, Szent Bertalannak állít emléket. A harangjáték komponálására Kircsi Lászlót kérték fel, aki azt egy szintén Szent Bertalanhoz köthető gregorián dallamra írta. A dallam naponta háromszor szólal meg, reggel hétkor, délben, és este hat órakor.
Gulácsi és Kircsi nevéhez fűződik a két főtéri harangon kívül a Szent Ágoston, a pécsbányai, a pécs-szabolcsi, és a pécs-vasasi templom. Ezek büszkélkedhet speciális óraművel és ahhoz kapcsolódó harangjátékkal. Baranyában még Komlón, Kővágószőlősön, Kővágótöttösön, Bakonyán hallhatjuk még Kircsi László műveit.
Kircsi László oboaművész és zeneszerző 1942-ben született Miskolcon. A Zeneakadémián 1967-ben végzett. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tanított, a Zeneművészeti Intézet nyugalmazott igazgatója. Zenekritikákat is írt, koncertsorozatokat szervezett. Weiner Leó (2002), Grastyán (2003) és Artisjus-díjas (2005).
