Április elseje az a nap, amikor rádióból, tévéből, újságokból és az internetről származó híreket érdemes fenntartásokkal kezelni. Ha lenne a bolondok napjának kabalaállata, az tuti, hogy a kacsa lenne. Mindenki tudja, hogy ez a tréfák napja, csak nem mindenki szereti. De vajon miért is bolondozik a fél világ ilyenkor?
Nem tudjuk, honnan ered
Sok magyarázat létezik arra, hogy miért is ünnepeljük viccekkel ezt a napot, az egyik leguncsibb ilyen elmélet szerint az áprilisi tréfás, csalóka időjárásban kereshető, de ezt inkább hagyjuk is. Sokkal izgalmasabb magyarázat az, hogy a bolondok napja a középkori Franciaországból ered, ahol április elsején kezdődött az év. Az újévet ajándékozással ünnepelték ekkor. Január elseje csak 1564-ben lett először az újév napja, de az ajándékozás szokása megmaradt április elsején, csak épp apránként vicces semmiségeket kezdtek egymásnak vásárolni az emberek, hiszen mégis csak egy kamu-újévről volt szó.
Egy másik elmélet szerint a Német-Római Birodalomban kezdődött az egész, amikor az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlésen úgy döntöttek, hogy 1540. április 1-jétől egységes lesz a pénzverés. A csalók egyből rá is ugrottak a lehetőségre, és hamisítási kísérletekbe fogtak, de nem lett semmi a dologból. Az egyik legérdekesebb magyarázat az, hogy az bolondok napja az ókorból ered, amikor április elsejét őrült és féktelen bulival ünnepelték, amelyen úr és szolgája egy napra szerepet cserélt.
Más ókor-párti elméletek szerint a szabin nők elrablásához köthető a nap. A szabinokat ugyanis az áprilisi Neptun-ünnepre hívták Rómába, hogy aztán becsapva őket elragadják lányaikat és asszonyaikat. Egy másik magyarázat szerint a szokás a húsvéti passiójátékokból ered, amelyekben Krisztust pere során Kajafástól Pilátushoz, onnan Heródeshez, majd megint Pilátushoz küldözgetik, a Megváltó rohangálását pedig ilyenkor kárörömmel nézték végig. Évente egyszer ezen a napon megszeghették a normákat örömet szerezve maguknak.
Ledózerolták az Eiffel-tornyot
Régi népi tréfa volt április elsején elküldeni valakit boltba szárított hóért, galambtejért, kakasfogért vagy éppen szúnyogzsírért. Az újságok megjelenésével durvult el az április tréfahullám. Az egyik legjobb 1878-ban esett meg, amikor az amerikaiak elhitték például, hogy a fonográf után Edison olyan találmánnyal áll majd elő, ami a földet gabonává, a vizet borrá változtatja, így megoldja az éhezés kérdését.
Ennél erősebb a következő: egy múlt századi francia újság el tudta hitetni az emberekkel, hogy ledózerolják az Eiffel-tornyot. A toronynál megjelent vaskereskedők nagyot koppantak. Egy brit tévécsatorna pedig 1957. április 1-jén svédországi spagetti-termésről adott hírt, amelynek hatására állítólag sokan keresték meg a csatornát azzal, hogy spagetti-fát akarnak venni.
A média tréfáival van azonban van egy kis baj, ugyanis az emberek gyorsan hozzájuk szoktak. Annyira, hogy számos esetben az igazi híreket sem hiszek el ezen a napon. Így történhetett meg 1946-ban, hogy egy földrengést követő szökőárról sokan nem vettek tudomást, mivel álhírnek hitték a figyelmeztető cikkeket. Több mint 15-en haltak meg.
Lady Gaga Pécsre jött
A közelmúltban a pécsi és baranyai médiumok is megvillantották humorérzéküket bolondok napján. Tavaly a bama.hu viccelődött el azon, hogy a Magasházat nem bontják, hanem építik. Ennél az akkor kissé túlságosan is kézenfekvő poénnál sokkal erősebb volt a Pécsi Napilap 2011-es tréfacikke, amelyben azt a kamuhírt terjesztették el, hogy a pécsi kesztyű reklámforgatása miatt a városba érkezett Lady Gaga, aki a pogányi reptéren szállt le magángépével.
A Mohácsi Újság is nagyot dobott 2014-ben, amikor hírül adták, hogy kiemelték a Duna mélyéről az ott 1945-ben elsüllyedt világháborús német tengeralattjárót, aminek a létezéséről „csaknem egy éve tudnak, de a roncsvadászoktól tartva a kiemelés megszervezéséig titkolták a szenzációs felfedezést”. Egy külön cikkben kellett elmagyarázniuk, hogy bizony csak vicceltek.
Forrás: Múlt-Kor, Pécsi Hírek, Mohácsi Újság.hu, Pécsi Napilap, Bama
