Nem mindig volt buli a pécsi majális

Uránbányászok a pécsi majálison a '70-es években, a Nagy Lajos király útján (forrás: Pécsi Uránbányász Facebook)

Honnan ered a “munka ünnepe”, és az évtizedek során hogyan ünnepelték vajon ezt a napot Pécsen? Utánajártunk a majálisok történetének. 

Véres története van

Százhuszonhét éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, de a története egészen az ipari forradalomig nyúlik vissza, pontosan 1817-ig, amikor egy brit szocialista gyártulaj, Robert Owen azt a javaslatot tette, hogy a 10-14 órát melózó munkások munkaidejét 8 órára kellene csökkenteni. Persze nem igazán örültek ennek a gyárosok és a munkáltatók, de pár évtizedes sztrájk- és tüntetéshullám után 1847-ben kompromisszumként napi 10 órában sikerült maximálni a nők és a gyerekek munkaidejét.

Portrait_of_Robert_Owen
Robert Owen, az ünnep “alapítója”

Mindeközben Ausztráliában 1856-ban kiharcolták a 8 órás munkanapot, fizetéscsökkentés nélkül. Ekkoriban az Egyesült Államokban is hasonló törekvések zajlottak: 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. A tüntetés során a munkások és a rendőrök egymásnak estek, a rendőrök tüzet nyitottak, négy ember halt meg. Másnap az anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, újabb lövöldözés kezdődött, több mint egy tucat munkás halt meg, több anarchistát pedig kivégeztek.

Colorized engraving shows a composit scene from the Haymarket Riot, where an initially peaceful labor protester devolved into a full-scale riot following the detonation of a bomb thrown by protestors (seen in the background) and the police response of indiscriminate firing into the largely unarmed (despite this picture's contrary view) crowd, Chicago, Illinois, May 4, 1886. (Photo by Stock Montage/Getty Images)
A chicagói tüntetés festménye

A botrányra a következő évben, május elsején emlékeztek először, majd 1890-től a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonultak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése és szolidaritásuk kifejezése érdekében. 1892-ben lett május elseje ünnep.

00001696_big
Egy szovjet május elseje

Különösen a Szovjetunióban – és a keleti blokkban – kedvelték az ünnepet, ami akkor és ott állami ünnep, munkaszüneti nap és nagy, felvonulásos, látványos dzsembori volt. A kommunizmus bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, amit kevesebb külsőséggel ünnepeltek. Tüntetések azonban még ekkor is kapcsolódtak az ünnephez szerte a világban.

Amikor még nem majálisoztunk

Az 1890-es években, a május elsejei ünnepek kezdetekor ugyan Budapesten már felvonultak, Pécsen azonban ilyesmiről akkoriban szó sem volt.

Uránbányászok a pécsi majálison a '70-es években, a Nagy Lajos király útján (forrás: Pécsi Uránbányász Facebook)
Uránbányászok a pécsi majálison a ’70-es években, a Nagy Lajos király útján (Forrás: Pécsi Uránbányász Facebook)

Ugyanakkor már Baranyában is érződött ekkor, hogy sokan kiállnak a munkások esélyegyenlősége mellett, csak csendesen. A Pécsi Stúdió nevű helytörténeti blog egyik írása szerint például egy mohácsi újság így írt a helyzetről:

“A munkáskérdés rögtön elveszítené fenyegető jellegét, ha a munkaidő leszállítását a munkaadók elhatároznák. A munkásoknak idejök maradna az üdülésre és szellemök képzésére, és a mellett mégis keresnének annyit, hogy jól is lakhatnának…”

Amikor a kaszinóban kezdődött a buli

Az 1910-es évektől a szervezett pécsi munkásság már megtartotta az ünnepet, stílszerűen a Munkás Kaszinóban, ami korábban a „2 korona” vendéglő volt a Perczel utcában. Szenvedélyes szavalás, éneklés, fölolvasás volt a pécsi program.

Tömeg a Rákóczi úton, a buli jelentős
Tömeg a Rákóczi úton, a buli jelentős (Forrás: Régi Pécs Facebook)

Ezután jött a népgyűlés, amit a Kossuth tér elődjén, a Majláth téren tartottak meg. Munkásdalárda dalolt, a város bányászai összegyűltek, majd a tömeg a belvárosi utcákon keresztül a Tettyére vonult, ahol már igazi, ismerős mulatsággal ütötték el a napot.

Illegális majális razziával

1930-ban a buli alábbhagyott, ugyanis a népgyűléseket újfent betiltották az országban. Az ünnepnap fokozott rendőri készültséggel telt, Pécsen a zsaruk nagy razziát is tartottak április utolsó napján, hogy szervezkedő munkásokat buktassanak le – de egyet sem találtak.

1976, a Gyárvárosi suli fúvószenekara (Forrás: Régi Pécs Facebook)
1976, a gyárvárosi suli fúvószenekara (Forrás: Régi Pécs Facebook)

Valahogy azonban ünnepelni mégis csak kellett: a pécsi munkások a gyűlések helyett a Mecsekben kirándultak egy jót. Persze azért ezek a kirándulások átmentek kisebb gyűlésekbe, de ezt jól titkolták.

A béke harcos seregszemléje

A világháború után újra visszatértek a városba a nagy majálisok. 1950. május elsején több mint 40 ezer ember vett részt és „tüntetett a béke harcos seregszemléjén” a főtéren – ahogy egy túlságosan is lelkes korabeli újságcikk írta. Nyilván nem önszántából vonult fel a tömeg a diktatúra idején.

A majális partibusza, az 1980-as évek elején (Forrás: Régi Pécs Facebook)
A majális pécsi partibusza a szabadság úton, az 1980-as évek elején (Forrás: Régi Pécs Facebook)

A Tettye és a Balokány-liget megtelt, a táncos, falatozós-sörözős majálison pedig több szórakoztató sporteseményt is rendeztek. A hatalom, a kommunista Magyar Dolgozók Pártja felejthetetlenné akarta tenni ezt a napot, a pécsiek pedig kényszerből kántálták: “éljen Sztálin, éljen Rákosi!”.

A pécsi “élüzem” ünnepe

Az 1970-es években is óriási majálisokat rendeztek a városban, ekkoriban lett országos „élüzem” a pécsi bányászat.

A Magyar Posta is kivonult majálisozni Pécsett (Forrás: Régi Pécs Facebook)
A Magyar Posta is kivonult majálisozni Pécsett (Forrás: Régi Pécs Facebook)

A nagy pécsi felvonuláson 45 ezren meneteltek a belvárosban több mint 3 órán keresztül. Háborús veteránok, párt- és állami vezetők jelentek meg a majálison, amit azonban elmosott az eső. Érdekesség, hogy a majális hetében Pécsen járt egy tanzániai pártküldöttség is, tagjainak külön programokat rendeztek a majális mellett.

A pécsbányaiak is kivonultak (Forrás: Régi Pécs Facebook)
A pécsbányaiak is kivonultak (Forrás: Régi Pécs Facebook)

Arról pedig, hogy milyen volt a majális Pécsen 1986-ban, beszéljen a Pécsi Stúdió által feltöltött videó, amely igazi időutazás, úttörőkkel, sportolókkal, pécsi bányászokkal, boldog városiakkal:

 

Forrás: Pécsi Stúdió, Múlt-Kor, Régi Pécs

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés

1 hozzászólás

Comments are closed.