Pécs Alexával: ilyen a tömegközlekedés kerekesszékkel

Nem egyszerű a felszállás a buszokra

Hogyan buszozik Pécsett az, aki kerekesszékben él? Mennyire megoldott a városban a buszok és a buszmegállók akadálymentesítése? A közösségi közlekedést használó pécsiek vajon hogyan viszonyulnak a kerekesszékesekhez? Mindennek a 18 éves kora óta kerekesszékhez kötött Dékán Alexa segítségével jártunk utána.

hirdetés

Nemrég bemutattuk, hogy miként éli mindennapjait a Malomvölgyi úton található Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthonában Dékán Alexa, aki 18 éves korában került kerekesszékbe, miután fejest ugrott egy medencébe és eltört a nyaka. A baleset következtében teljes ellátásra szorult Alexával bejártuk a belvárost is, hogy bemutassuk, milyen akadályokkal és nehézségekkel, valamint a kerekesszékesek életét megkönnyítő új fejlesztésekkel találkozhatnak azok a pécsiek és Pécsre látogatók, akik életüket mozdulatlanságban töltik.

Ahhoz azonban, hogy Alexa bejusson a városközpontba, buszra kell szállnia. Ezért elkísértük Alexát egy buszútra, melyen sok mindent megtudtunk arról, hogy milyen kihívásokkal, problémákkal és kellemes meglepetésekkel szembesülhet az, aki kerekesszékkel vág neki a pécsi közösségi közlekedésnek. Alexa elmondta, hogy gyakran jár a belvárosba, akár naponta többször is, hiszen sokat szerencsére nem kell szerveznie-terveznie a város szívébe vezető útját. Pécsett ugyanis – ellentétben az ország legtöbb nagyvárosával – a buszok már alacsonypadlósak, a buszsofőrök pedig készségesen segítenek a kerekesszékhez kötöttek fel- és leszállásában.

Régen, jó pár évvel ezelőtt azonban – folytatta –, nem lehetett kerekesszékkel ilyen gördülékenyen eljutni a városközpontba, vagy a város peremére, esetleg a népszerű kirándulóhelyek közelébe, hiszen akkoriban mindössze egy-két olyan busz járt, melyekre fel tudott szállni. Ezért aztán csak egyszer tudott naponta bemenni a városba, egyetlen „visszabusza” pedig 3 óra múlva indult. Mint mondta, az őrület kerülgette ezért, de aztán a város megvette az alacsonypadlós buszokat.

Fel tud szállni a pécsi buszokra

A buszokon – mesélte Alexa – az utasok többnyire kedvesek és segítőkészek, gyorsan szabaddá teszik számára az amúgy nehezen megközelíthető kerekesszékes-helyet, ugyanakkor azért bőven akadnak olyanok is, akiknek szólni kell, hogy egy kissé útban vannak, vagy olyanok, akik azt nehezményezik, hogy Alexának nem elöl, az első ajtón kell felszállnia, mint másoknak, vagy épp azt, hogy meg kell várniuk, amíg a buszsofőr le- vagy felsegíti a járműre.

– Az effajta viselkedéseket az ismeretlenségből eredő félelem és tanácstalanság szüli, de ezeket átlátjuk, megbeszéljük, és utána már sokkal gördülékenyebben működnek együtt az emberek.

Ami volt, elmúlt, Alexának ma már nem kell sokat várnia a megfelelő buszra, hiszen lényegében az összes járatra fel tud szállni gond nélkül, ezért akár Égervölgybe is ki tud jutni.

A Mobilitási Központ nemrégiben felvette a kapcsolatot Alexával, akivel közösen térképezik fel azokat a buszmegállókat, melyeket körülményes megközelíteni, és melyek megérettek az akadálymentesítésre. Alexa járt közben annak a fedett és akadálymentes Gadó utcai megállónak a megépítése érdekében is (innen indult buszutunk), melyre a forgalmas Rózsadombon már régóta nagy igény mutatkozott, de a Maléter Pál úton is tesztelt már több új járdakapcsolatot.

– Örülök, hogy a Biokom figyel a kerekesszékesekre, és hogy a jövőbeli fejlesztéseiket és beruházásaikat már a fogyatékkal élők igényeinek figyelembe vételével végzik, hiszen ami nekik jó, az jó az ép embereknek, és azoknak is, akik nehezebben közlekednek – mondta Alexa, majd hozzátette, hogy a Tüke Busznál is mindig nyitottak voltak az érzékenyítő programokra.

Alexa nem azért nevet, mert könnyű vonatozni kerekesszékkel

Az érzékenyítési céllal szervezett és bemutatott buszozásunkon részt vett Pék Patrik, a Biokom NKft. Mobilitási Központjának közlekedésszervezője, aki elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt még csak 4-5 alacsonypadlós busz járta Pécs útjait. Nem is meglepő ezért, hogy hatalmas igény mutatkozott a pécsi idősek, családosok és kerekesszékesek részéről több ilyen akadálymentes busz beszerzésére. A pécsi buszpark fejlesztése, a régi buszok lecserélése után jelenleg elmondható, hogy a hétköznap közlekedő helyi járatok 92 százaléka, míg a hétvégén járó buszok 99 százaléka már alacsonypadlós. Pécs ebben a tekintetben élen jár az országban – tette hozzá Pék Patrik.

Alexát a vasútállomásig kísértük, ahol magától értetődött a kérdés: hogyan utazik egy kerekesszékes ember vonattal? Röviden: nehezen. Alexa ugyanis kifejtette, hogy először egy-két nappal előre kell szólni a MÁV esélyegyenlőségi vonalán, hogy kerekesszékkel utaznánk. Itt felveszik az utas és a szék adatait, majd rögzítik, hogy van-e szüksége emelőszerkezetre, hogy hol akar fel- és leszállni. Ezután utánanéznek annak, hogy be tudnak-e állítani az adott megállóba olyan kocsit, amelyen van lift. Ha nem, akkor várni kell egy későbbi járatra, de az ilyesmi szerencsére ritka – tette hozzá.

– Hasonló a helyzet a távolsági buszokkal is – mesélte Alexa. Többszörös egyeztetés után, írásos és telefonos megkeresés után lehet elérni ugyanis azt, hogy alacsonypadlós buszt indítsanak a kerekesszékes utasoknak. Egyelőre tehát ez nehézkes, azonban Alexa nagyon reméli, hogy nemsokára vidékre is könnyen és gyorsan eljuthat majd busszal.