Pécs és egy nehezen induló testvériség

Az egyik legszebb magyar lovasszobor Kolozsváron található: Mátyás király szobra

Kolozsvár 1990 óta Pécs testvérvárosa, de a két város kapcsolata nem mindig volt olyan kiegyensúlyozott, mint most.

„Kolozsvár a párbeszéd városa, ahol különböző kultúrák és nyelvek teszik még változatosabbá a kulturális eseményeket, ezáltal alkalmat teremtve polgáraink számára, hogy megosszák egymással örömeiket, legyenek akár románok, magyarok, németek vagy bármely más kultúra, hagyomány őrzői.”

A fenti idézet Emil Boc kolozsvári polgármestertől való, aki 2016-ban írta ezt Pécsnek január 21-én, a Magyar Kultúra napján. Szépen összefoglalta a több mint 300 ezres erdélyi város, Pécs testvérvárosa hitvallását. Az Erdély szívében található, élénk és színes kultúrával büszkélkedő Kolozsvár 1990 óta áll testvérvárosi kapcsolatban Péccsel, és ahogy Boc írta, „polgármestereként megtiszteltetés számára”, hogy ez a szövetség létrejött.

Mátyás király szülőháza Kolozsvárott (hereditatum.ro)

De azt azért tudni kell, hogy nem mindig volt ilyen szép a két város viszonya, hiszen a közel 30 éve aláírt testvérvárosi egyezmény – melynek során Kolozsvár szert tett első testvérvárosára – egy ideig csak papíron létezett. Jól látszik ez Krippl Zoltán, volt pécsi polgármester azon nyilatkozatából is, melyet 1993-ban adott egy kolozsvári utazása előtt. Mint mondta, a látogatás célja az volt, hogy megerősítsék a kapcsolatot a két város között, mivel akkoriban az „együttműködés adminisztratív szinten nem létezett”.

– Bizonyos szélsőséges román körök a testvérvárosi szerződést nem helyeslik és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyik kiadványában a testvérvárosok között nem szerepel Pécs. A mi feladatunk megmutatni, hogy igenis vannak kapcsolataink intézmények és szervezetek között – mondta Kolozsvár korábbi polgármesterére utalva Krippl Zoltán, akit az útra elkísért Pécs akkori alpolgármestere, Páva Zsolt is. Arra a kérdésre, hogy találkoznak-e Funarral, Krippl csak annyit felelt, hogy: nem.

Az egyik legszebb magyar lovasszobor Kolozsváron található: Mátyás király szobra

Emil Boc polgármestersége alatt ez a rideg helyzet megváltozott, Kolozsvár és Pécs között a viszony derűsebbre fordult, 2014-ben például már Páva Zsolt volt a kolozsvári városnapok díszvendége. Nem is véletlenül, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa címet maga mögött tudó Pécs akkor segítséget ajánlott fel Kolozsvár számára európai horderejű programjainak megvalósításában. A programok egyike az Európa Ifjúsági Fővárosa volt, mely címet Kolozsvár 2015-re el is nyerte, a másik pedig az Európa Kulturális Fővárosa, amelyet az erdélyi város 2021-re kíván megpályázni.

A Szent Mihály templom Kolozsvár főterén

A Pécs és Kolozsvár közötti kapcsolat megerősödésének jele az is, hogy a két város közös munkacsoportot is létrehozott a további együttműködés részleteinek kidolgozására. Kolozsvár Pécs kérésére azóta többek között csatlakozott a Magyarok Kenyere programsoron belül rendezett Testvérvárosi Búzacsere Programhoz, valamint a két város számos közös iskolai vetélkedőt, pályázatot bonyolított már le együtt.

A Szabók bástyája

Románia harmadik legnagyobb városa, Mátyás király szülővárosa igazi egyetemváros, ahogy Pécs is. Állami igazgatású egyetemiből a leghíresebbek a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem, a Művészeti és Design Egyetem, vagy épp a Gheorghe Dima Zeneakadémia. Turistanevezetességei is szép számmal akadnak, nekik is van például egy igen népszerű Sétaterük, mely inkább park, jóval nagyobb is, mint a pécsi névrokona.

A nem mindennapi kakasos templom (hereditatum.ro)

De nyilván nem mehetünk el szó nélkül Mátyás király szülőháza és a főtéren található szobra mellett sem, melyről sokan írták már meg, hogy minden bizonnyal a legszebb magyar lovasszobrok egyike (a szobrot Fadrusz János készítette). Aki Kolozsváron jár, annak mindenképp el kell látogatnia a Szent Mihály-templomba is, melyet az 1400-as években egy tűzvész elpusztított, de Mátyás restauráltatta, és melyben megannyi erdélyi fejedelmet iktattak be (köztük Bethlen Gábort is). A Szabók bástyája az ő Barbakánjuk, szintén kihagyhatatlan látvány a 14 hektáron elterülő botanikus kertjük, vagy a szecessziós stílusban épült református „kakasos templom”.

Természetesen nagyjaink végső nyughelyét, a Házsongárdi temetőt mindenképpen érdemes felkeresni, sőt tematikus sétával is megtekinthetjük híres magyarok sírhelyeit.

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés