Több száz évnyi piacozás Pécsen

Beindult az élet a '80-as évek első napjaiban

Mint közismert, nemsokára már egy új, megújult, korszerű vásárcsarnokban válogathatunk a legfinomabb pécsi zöldségek és gyümölcsök között. Ennek apropóján érdemes egy kicsit a múltba tekinteni, és megemlékezni a vásárcsarnok mellett azokra a pécsi piacokra is, melyeket már nem láthatunk.

Heti piac a főtéren és a Kossuth téren

A Széchenyi téren volt a pécsi nagypiac, amelyet az 1800-as években hoztak létre. A tér ekkor még mintha csak erre teremtetett volna. Se térkő, se semmi, néhány vízfolyás, és sok-sok kipakoló árus, stand, vásárló lepte el, ugyanakkor – ahogy Gyürüs Lajos a Régi Pécs oldalon meg is jegyzi – szép rend is volt a piactéren.

A főtéri piac egy napja
A főtéri piac egy napja (Forrás: Régi Pécs)

De hogyan is működött ez a kezdetleges, de jól működő főtéri piac? Nos, már ekkor is olyan volt a piacrend, amilyen manapság: mindennek és mindenkinek megvolt a maga helye. A város határozta meg, hogy mikor voltak a heti vásárok, hogy melyik árus hol pakolhatott ki, hogy a különböző szakmabeliek hol árulhattak. Egyébként pedig volt itt minden: kosárárus, csirkés, sajtos, lisztes, kenyeres, amit csak akart a kor népe.

A Széchenyi téri piacozás 1890-ben
A Széchenyi téri piacozás 1890-ben (Forrás: Régi Pécs)

A mai Kossuth tér régen Majláth térként volt ismert, és ez a tér volt az, ahova áthelyezték a főtéri piacot a 1900-as évek elején. Egy jó darabig ugyanakkor párhuzamosan vagy felváltva ment a piacozás a két téren.

A Széchenyi téri piac az Irgalmasok utcájára is elért
A Széchenyi téri piac az Irgalmasok utcájára is elért (forrás: Pécsi Képek)

Gyürüs Lajos egy igazi érdekességre is bukkant: a Kossuth (azaz a Majláth) téren egykor az Irgalmasok templomának kertje állt, amiből a város megvásárolt egy tetemes darabot, hogy legyen helye a piacnak. Lett is, hiszen a Kossuth téren az 1940-es évekig zajlott heti rendszerességgel az árusítás, mígnem ezt a piacot is el kellett költöztetni.

A Kossuth téri piac is pörgött!
A Kossuth téri piac is pörgött!

De miért? Egyrészt azért, mert a pécsieknek szükségük volt a változásra, másrészt pedig azért, mert a két tér környéke egyre jobban kezdett beépülni, vagy megváltozott a terek egy-egy szegletének a funkciója, vagy eltűntek, a lényeg viszont az, hogy a város szívéből lassan, de biztosan kiszoruló piacnak saját tér, saját hely kellett.

Régi piacok szerte a városban

A Széchenyi téri és a Kossuth téri nagypiac mellett ott volt a Jókai téri (akkoriban Kis tér) kispiac, ami az 1800-as évek elejétől a halárusok központja volt, mindaddig, amíg a környéken lakók a halbűz miatt át nem helyeztették a piacot az ezért stílszerűen elnevezett Hal térre. Mindemellett volt piac a Szent István téren is, ahol főként búzát és vasedényeket lehetett kapni. Két fő húspiaca is volt a városnak ekkoriban, az egyik a Kórház téren, ahova a disznóhúsért ment a nép, a másik a Búza téren (akkoriban Irányi Dániel tér).

A vásárcsarnok lassú születése

A belvárosi nagypiac új helyét a Bajcsy-Zsilinszky utcában találták meg, ahol a lebontott öreg házak hűlt helyén kétszer nagyobb teret alakítottak ki a számára, mint amekkora a Kossuth tér volt. A placc borítást kapott, és parkosították is. Ekkoriban, az 1950-es években az új piactér kialakulásával párhuzamosan – de csak az évtized végére – épült ki többek között a Nagy Lajos király útja is, ami a piac forgalmát és elérhetőségét is javította.

A vásárcsarnok ezen a helyen épült fel.
A vásárcsarnok ezen a helyen épült fel (Forrás: Pécs8)

Egy Gyürüs Lajos által kikutatott 1949-es újságcikk ilyen képet festett az „új” piacról:

“Itt lesz nyílt piactér, az árusok beton asztalaival, a tér egyik sarkában földalatti WC-vel. A tér északi és déli vonalán szerepel egy-egy magas, zöld futókával befuttatott fal, hogy az ósdi házak udvarai, rozzant kerítései ne ronthassák a kép összhangját. A fedett rész, a nyugati fronton megépülő üzletház és az árusító boxok megépítése, a keleti fronton söntés építése, a tér mostani területébe ékelődő és magántulajdonban levő telkek kisajátítása az ötvenes évre marad.”

A Bajcsy-piac 1977-ben
A Bajcsy-piac 1977-ben (Forrás: Pécs8)

Mindez azonban csak egy terv volt, annak is csupán az első lépése, és nem is úgy jött össze, ahogy azt elgondolták. A piactér építése és elrendezése akkoriban 300 ezer forintba került, azonban a piac épületeinek felhúzására sokat kellett várni, mivel ez a fejlesztési folyamat jóval nagyobb összeget igényelt, valamint a tervek is megváltoztak az évek múltával.

'77-ben a piac, lángossütővel (forrás: Régi Pécs)
77-ben a piac, lángossütővel (Forrás: Régi Pécs)

A ’60-as években a piacot és környékét elkezdték ugyan tovább újítani-építeni – és ekkoriban alakították ki az új városrész, Uránváros piacát is –, de a vásárcsarnok mai arculata a ’70-es években alakult ki.

Épül a csarnok
Épül a csarnok (Forrás: Pécs8)

Egy 1969-es pécsi újságcikkben bukkantunk érdekes információkra, amelyek már egy másik tervezett vásárcsarnok épületének részleteit tartalmazzák. A cikk szerint a Tillai Ernő építész által vezetett munkacsoport terve „európai szintű vásárcsarnok felépítését” ígérte. Pontosan 4866 négyzetméteren épül a komplexum és „a tető alatt fedett pavilonok, nyitott placcok és valóságos kis áruházak váltják egymást” – írja a cikk. Kitérnek arra is, hogy a vásárcsarnok mellett szabadtéri piac és „bisztró” is lesz, és hogy terveznek egy hatalmas alagsori raktárteret is, ahol az árut tárolnák. Továbbá: „a csarnokot belülről galéria öleli körül – ahol a virágárusok, lacikonyhák és minipresszók kapnak helyet”.

Beindult az élet a '80-as évek első napjaiban
Beindult az élet a ’80-as évek első napjaiban

Ez a terv körülbelül 22 millió forintból valósulhatott volna meg a Megyeri téren. A bizakodó tervek szerint 1971-re kész lett volna az épület, de nem így lett, sokallották a pénzt és a projekt nem volt tervezhető, sokáig tartott volna tető alá hozni.

A vásárcsarnokot csak ’70-es évek közepén kezdték el felhúzni 1976 és 1977 fordulója körül (a sokadik ötéves terv volt ez), és az évtized vége felé vehették azt birtokba a pécsiek, 1979 december 23-án. Így írtak róla:

„A fedett piac, vagy vásárcsarnok télen fűthető, nyáron szellőztethető, könnyen tisztán tartható, alkalmas tehát a kulturált, korszerű kereskedelemre. A csarnokban kétoldalt üzletsort alakítanak ki, amelyben a húsbolttól a kenyérboltig többféle üzlettípus helyet kap. Közepén lenne a tulajdonképpeni piac, így valóban mindenféle élelmiszer egy helyen megvásárolható„.

Forrás: Hungaricana, Régi Pécs, Pécs Lexikon

Hirdetés