5 C
Pécs
szombat, április 20, 2024
KezdőlapAbszolút PécsVan, akinek a menetrend a hobbija

Van, akinek a menetrend a hobbija

A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki szakán tanul Pék Patrik, aki egy civil szervezet, a Pécs és Térsége Közösségi Közlekedéséért Egyesület tagjaival közösen Pécs teljes közlekedésének átszabásán dolgozik. A vállalt feladathoz mérten szemtelenül fiatal, 21 éves egyetemi hallgató kap hideget-meleget, mióta belevágott ebbe a munkába.

– Ennyire fiatalon elkezdeni egy nagyváros tömegközlekedésének átalakítását, elismerésre méltó. Miért csinálod?

– Több, hasonló korú társammal együtt dolgozunk, a menetrendi témában vagyok én a szóvivő, ezért kerültem előtérbe.

– Egyszerű halandók nem igazán értik, hogy a korodbéli fiatalemberek miért nem rockzenekart alapítanak? Hogy jön a képbe a közlekedési egyesület?

– Zenélni nem tudunk, ez a problémánk, én pedig énekelni sem. Az ember mindig a gyerekkori álmait szeretné megvalósítani. Később a vonzalom megmarad, és az álmának megfelelő pályát választ. Mi is így voltunk ezzel. Fotóztunk buszokat, ritkább típusokat. Terveztük régi buszok felújítását, a Széchenyi téren villamos felállítását. Ez utóbbi elképzelésünk talán jövőre valóssággá is válhat. Elsődleges célunk az emlékek megőrzése volt, ami később bővült ki a menetrendtervezéssel.

Nekünk a tömegközlekedés a hobbink is – mondja.

Elfogadható javaslatot igyekszünk készíteni úgy, hogy az ne kerüljön többe a cégnek, de elfogadhatóbb legyen az utazók számára. Korábban is voltak köztünk egyetemisták, közlekedési szakemberek, mérnökök. Mi internetes fórumon ismerkedtünk össze az ország több pontjáról, 2009-ben alakultunk meg. Így pécsiek mellett szekszárdi, győri, budapesti tagjaink is vannak még. Az egyesületből az évek alatt egy kiváló baráti és szakmai társaság alakult ki. Az első hivatalos megrendelésünk egy vasutas utasszámlálás volt, majd jött Kozármisleny, Siófok, az önkormányzat kérésére dolgozunk Dombóváron is.

– Kaptok pénzt a munkátokért?

– Van példa erre is, de nem ez a jellemző. Inkább kedvtelésből, és főként azért csináljuk, mert jobbat szeretnénk az országnak. A zsebpénzünket költjük erre. Ha van bevételünk, akkor azt más céljainkra fordítjuk, például az említett villamosra.

– Ez így elég hihetetlennek hangzik.

– Nekünk ez a hobbink. Valaki horgászni szeret, arra költi a vagyonát, van, aki menetrendet tervez. Én például mindig nagyvárosok közlekedését vizsgáltam általános iskolás és gimnazista koromban is. Külföldi és magyar nagyvárosok rendszerével ismerkedtem, a nyaraim általában ezzel teltek el. Szekszárdon sokat segítettem még tizenévesen az önkormányzatnak utaskikérdezésekben, illetve forgalmi terelések kihelyezésében, ami mondanom sem kell, az illetékes volántársaság feladata lett volna.

– Ez így egy kicsit szellemi extrém sport, nem?

– Igen, az. De nem is várunk így el mást, csak egy köszönömöt. Civil munka, önkéntesen dolgozunk. Egyébként ez azzal is jár, hogy szigorúan szakmai alapon dolgozhatunk, megőrizhetjük függetlenségünket, bármire is kérnek.

Nem tud zenélni!

– Korszerűtlen, amit csináltok abba az értelemben, hogy ma nem „trendi” önzetlenül dolgozni.

– Tizenévesen Szekszárdon, egy turista egyesületben arra neveltek bennünket, hogy a közösség érdekében végzett munka jó dolog. És ez így is van. Valóban nagyon jó érzés.

– Más hobbid is van a „hivatalos” hobbidon kívül?

– A túrázás, tájfutás. Elindulok egy-egy versenyen is. A városban dolgozom, ezért is jó kimenni a szabadba.

– Visszatérve a pécsi munkátokra: egy ilyen horderejű átalakításnál, mint ami a pécsi közlekedést érinti, óhatatlanul is lesznek ellenzők, olyanok, akiknek nem tetszik majd a változtatás.

– Az eddig érkezett százötven levél alapján azt látom, olyan rosszalló észrevétel, kritika nem jött, amelyre nem találhatunk megoldást. Van persze mocskolódás a fórumokon, de nem a munkánkkal kapcsolatos.

– Vannak olyan javaslatok, amelyeket már most megfontolnátok?

– Persze, de nem tudunk mindenkinek kedvezni, az elképzeléseknek a busztársaság bevételei szabnak határt. Ebből kellett kiindulnunk. Például reális igény, hogy hétvégén is legyen közvetlen járat a 400 ágyashoz Pécs-Kertvárosból, vagy a 30y számú igazodjon az egyetemisták órarendjéhez.

– Szóvivőként te vagy a frontvonalban. Hogyan éled ezt meg, mennyire bírod a gyűrődést?

– Valóban én vagyok ugyan az előtérben, de az egyesületet képviselem. Mindez nem visel meg, sőt, inkább a pozitív vélemények vannak túlsúlyban. Mi a megoldást keressük azokra problémákra, amelyeknek nem mi vagyunk az okozói.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő