Vessen egy pillantást a török kori Pécsre!

Pécs a török hódoltság paradicsomának számított, tökéletes várostérképet lehetne alkotni a feltárt romok alapján – van belőlük bőven. Megpróbálkozunk ezzel, sorra véve az összes megmaradt emléket a városban – dzsámik, mecsetek, kolostorok. Íme a török kori Pécs!

A török hódoltság alatti elnyomás alatt a 16.-17. századi pécsiek tanúi lehettek annak, miképp formálódik át a keresztény város képe egy oszmán központtá. Lerombolták a templomokat, kolostorokat, és egyre-másra nőttek ki a földből a dzsámik, mecsetek, fürdők. Óriási élet volt a városban. Ennek nyomait még ma is számtalan helyen megcsodálhatjuk, és annyit azért megköszönhetünk a törököknek, hogy Pécset rengeteg műemlékkel gazdagították, az ideérkező turisták nagy örömére.

A város otthont adhatott hét dzsáminak, tíz mecsetnek, három fürdőnek, több mint negyven közkútnak, hét dervisháznak, öt medresznek – amolyan főiskola volt ez –, és tizenegy alsófokú oktatási intézménynek. Döbbenetes számok, Pécs igazi török paradicsom volt.

Rengeteget tudhatunk meg a török kori Pécsről Evlia Cselebi akkor élt utazó leírásaiból és Gerő Győző erre épülő tanulmányából. Cselebi részletezte hol helyezkednek el a különféle intézmények, milyen a külsejük.

A három legnagyobb városatya és építtető egyértelműen Jakováli Hasszán, Gázi Kászim és Ferhád pasa volt. Ferhád egy döbbenetes nagy komplexumot épített dzsámival, fürdővel, kolostorral, iskolával.

Dzsámik

Két dzsámi az akkori városhatáron kívül esett: Jakováli Hasszán pasáé a Kórház téren, és egy titokzatos, ismeretlen dzsámi a mai Ágoston téri templom helyén.

A városhatáron belül pedig öt darab is létezett: Memi pasáé a Ferences templomnál, Gázi Kászim pasáé a Széchenyi téren, Ferhád pasáé a mai Kazinczy utcában, Hadzsi Huszein pasáé a Király utca végén, ami pálos kolostor volt, ma a Széchenyi gimnázium – ez utóbbit már 1766-ban elbontották. A török utazó említ egy „Kücsük dzsámit” is, ezt még nem sikerült pontosan lokalizálni, a történészek a mai Megye utca vége felé tájolják.

Mindenesetre a történészek is hét dzsámi létezését feltételezik, igazolva Evlia Cselebi leírását.

Hamam-ok

Három fürdővel ajándékozták meg a törökök a várost a hódoltság alatt. Memi pasa fürdője a róla elnevezett dzsámi mellett látható ma is, gyönyörűen megmaradtak a romok.

török fürdő
Memi pasa fürdőjét rengeteg pécsi ismeri

Gázi Kászim Széchenyi téri dzsámijához szintén tartozott egy fürdő, helye ismeretlen, de biztos, hogy közvetlen közelében feküdt.

Végül Ferhád pasa is építtetett egy „hamam”-ot a Kazinczy utcai dzsámi mellett, vélhetőleg a mai Szent Mór és Király utca sarkán.

Tekke-k

A török kolostorokat mindig egy kicsit távolabb helyezték el a többi épülettől. Cselebi hét kolostort említett Pécsett, de nem különösebben részletezte őket. Az egyik Jakováli Hasszán dzsámijához tartozott. A másik, a tettyei püspöki villa volt, amit átalakítottak a dervisek számára. Szerencsére a 16. század elején felhúzott épületet a törökök nem építették jelentősen át, a romok remek állapotban maradtak meg. Végül a Ferhád-féle dzsámi is össze lehetett kötve egy kolostorral, erről azonban nem sokat tudni.

Plusz egy pécsi unikum

Kategórián kívül esik Idrisz baba türbéje – síremléke – a mai Gyermekkórház udvarán. 1591-ben építették, a sírt csak 370 évvel később tárták fel. Idrisz baba remek állapotban megmaradt türbéjén kívül csak Gül baba sírját ismerjük a fővárosban. Idriszről nagyon keveset tudni – gyógyító, orvos, vagy bölcs lehetett.

Idrisz Baba türbéje
Idrisz baba türbéje gyönyörűen megmaradt

A török utazó tíz mecsetről is említést tesz a városban, helyükről azonban nem tesz szól. Mindenesetre ez sem akármilyen szám.

Rengeteg közkút is díszíthette a török kori Pécs utcáit. Általában ezek is a dzsámik, fürdők, és egyéb középületek közvetlen közelében helyezkedtek el. Cselebi pontosan 47-ről számol be.

 

(A kiemelt kép forrása: Vérfagyasztó Pécs Blog)