A Ház ülése hétfőn 13 órakor kezdődik. A napirend előtti felszólalásokat megelőzően Gaal Gergely teheti le képviselői esküjét, aki az alkotmánybíróvá választott Salamon László helyére ülhet a KDNP-frakcióban. Ezt követően kerülhet sor az interpellációs időszakra, amit szokás szerint az azonnali kérdések és kérdések követnek.

A határozathozatalok elején elfogadhatják a kormány határon túli magyarokért végzett tevékenységéről szóló beszámolót, majd a szellemi tulajdonról és a jogi segítségnyújtásról rendelkező jogszabályokat módosíthatják.

Az Országgyűlés ezt követően kihirdetheti az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni fellépéséről szóló egyezményét, továbbá kiváltságokat és mentességeket adhat az Interpolnak, a nemzetközi bűnügyi szervezet Magyarországon megrendezésre kerülő 42. európai konferenciájával összefüggésben.

A házszabálytól történő eltérés esetén ugyancsak még hétfőn megtárgyalhatják és el is fogadhatják az idei költségvetés második módosítását. A határozati szabályoktól történő eltéréshez a képviselők négyötödének támogatására lesz szükség. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter az E.ON gázüzletágának megvásárlásával kapcsolatos állami kezesség, illetve a fizetendő kezességvállalási díj mértékét kívánja megváltoztatni előterjesztésében.

A határozathozatalokat követően több korábban tárgyalni kezdett javaslat, így például a médiatörvény módosításának és a Malév-bizottság jelentésének vitája folytatódhat, de tárgyalni kezdhetik a 100 százalékos állami tulajdonban álló fekvőbeteg-szakellátó gazdasági társaságok állami átvételéről szóló törvényjavaslatot, valamint kivételes sürgős eljárással megvitathatják a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló kormányzati indítványt. Utóbbi eljárás azt jelenti, hogy hétfőn az összevont általános és részletes vitára is sor kerül időkeretben, míg kedden már a javaslat végleges elfogadásáról dönthetnek. A kabinet előterjesztésében azt kezdeményezi, hogy a kőolaj és a kőolajtermékek biztonságos készletezését továbbra is a központosított szervezettel, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel oldja meg. A hétfői ülésnap a tavaly elfogadott hegyközségi törvény módosításának általános vitájával érhet véget várhatóan a késő esti órákban, vagy akár már a keddi napra is átnyúlva.

A hét második napján szokás szerint napirend előtti felszólásokkal kezdődik a parlament munkája, eltérés ugyanakkor, hogy a képviselők ezen a napon is tartanak határozathozatalokat.     A Ház így módosíthatja például a választási eljárási törvényt, amelyet a KDNP-s Vejkey Imre azután kezdeményezett, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesség miatt visszaküldte az országgyűlésnek a képviselők által tavaly decemberben elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály-változtatásokat. A kormánypárti képviselő indítványában azt szorgalmazza, hogy időben lépjenek hatályba a választókerületek beosztásának visszaküldött szövegben található korrekciói.

Az Országgyűlés emellett szavazhat az alaptörvény negyedik átírásához benyújtott képviselői és bizottsági módosító javaslatokról is, összesen 47 változtatási indítványról. A kormánypárti képviselők mindegyike által aláírt alkotmánymódosítás szintén az Ab egy korábbi döntésére reagál, arra, amelyben a testület alkotmányellenesnek minősítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Az előterjesztés elsősorban az ebben szereplő szabályok többségét emelné alkotmányos erőre, de alaptörvénybe foglalnák például a hallgatói szerződések lehetőségét is.

A szavazások után terítékre kerülhet a kormány felnőttképzésről szóló törvényjavaslata, valamint az a határozati javaslat is, amely a birkózás olimpiai sportágként való megőrzése mellett áll ki. Az ülésnap további részében vita várható környezetvédelmi, agrár, továbbá közszolgálati tisztviselőket érintő törvénymódosításokról.

A román külügyi közlemény szerint a találkozóra a politikai-diplomáciai párbeszéd folytonossága jegyében kerül sor, a két miniszter február 7-i telefonbeszélgetésének kiegészítéseként.

A megbeszélésen a felek konkrét megoldásokat keresnek a kétoldalú projektekben való előrelépésre, beleértve a két országban élő nemzeti kisebbségek védelmének ügyét – olvasható a kommünikében.

A témák között szerepel a gazdasági kapcsolatok fellendítése is. Tavaly több mint hétmilliárd eurós volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom: Magyarország ezzel a harmadik helyet foglalja el Románia külkereskedelmi kapcsolatrendszerében – mutatott rá a román külügyminisztérium.

Bukarest kifejezte meggyőződését, hogy a külügyminiszteri találkozó megfelelő keretet biztosít a felek által fontosnak ítélt témák felvetésére, a “nyílt párbeszéd és jószomszédi viszony szellemében”.

A közlemény szerint a felek Titus Corlatean októberi budapesti látogatásán állapodtak meg arról, hogy közös konferenciát rendeznek a “Magyar-Román Stratégiai Partnerségi és Együttműködési Nyilatkozat a 21. századi Európáért” elnevezésű dokumentum aláírásának (2002. november 29) tizedik évfordulója alkalmából. “A konferencián számba veszik a stratégiai partnerség eredményeit és a két szomszédos állam megbékélésében, a kapcsolatok megerősítésében játszott szerepét” – olvasható a román külügyi közleményben.

Bár a válság nyomai még nem múltak el Európában, ennek ellenére Magyarország fejlődése a turizmusban tavaly is folytatódott, hiszen 8,5 százalékkal növekedett a külföldi vendégéjszakák száma 2011-hez képest – mondta Bánki Erik fideszes európai parlamenti (EP) képviselő – a magyar Országgyűlés turizmusbizottságának korábbi elnöke – Budapesten, az Utazás kiállításon, a Magyar Turizmus Zrt. pavilonjában tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján. Jelezte, hogy a szállodák töltöttségi mutatója is jóval meghaladta az európai arányt.

A politikus mindezt úgy értékelte, beértek az elmúlt két és fél évben tett kormányzati erőfeszítések a turizmus területén is. A kabinet lépései között említette a Magyar Turizmus Zrt. teljes átszervezését, a Széchenyi-terv újraindítását és a SZÉP-kártya bevezetését, amelynek – mint hangsúlyozta – nagy szerepe van abban, hogy a belföldi idegenforgalmat is sikerült fejlődési pályára állítani.

Bánki Erik szavait azzal összegezte, hogy Magyarország az elmúlt két évben a turizmusban meg tudta duplázni Európa teljesítményét.

A jobbikos politikus azt írta: így kívánják segíteni a kormányzat szakmai munkáját, hiszen Tállai András önkormányzati államtitkár “komolytalan és jogalkalmazói szempontból abszurd kijelentése miatt nyilvánvaló, hogy felelős hozzáállás az illetékes tisztségviselő részéről nem várható el”.

Hegedűs Lorántné közleményében idézte az államtitkár szavait, Tállai András azt mondta: “amennyiben egy önkormányzatnak hiánya lesz, megszegi az önkormányzati törvény 111. paragrafusát, a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, és felszólítja az önkormányzatot a költségvetés rendezésére”.

A Jobbik képviselője szerint a települési önkormányzatoknak költségvetésük tervezésekor rendkívül elkeserítő helyzettel kellett szembesülniük. A Jobbik által már a költségvetési törvény vitájában megfogalmazott kritikai észrevételek, amelyek szerint az önkormányzatoknak juttatott támogatások messze nem elegendőek a kötelező feladatok ellátására, sajnos most minden településvezető számára egyértelművé váltak – tette hozzá.

Szerinte a személyi jövedelemadó helyben maradó 8 százalékának megszüntetése, a gépjárműadó 60 százalékának elvétele és az egyes feladatokhoz rendelt központi források szűkös volta miatt a települések a legszigorúbb gazdálkodás mellett sem képesek 2013. évi költségvetésüket – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – hiány nélkül tervezni. Illetve ha ezt megteszik, akkor olyan vitatható megoldások mellett döntenek, mint a korábbi évek megtakarításainak felélése vagy az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak elidegenítése – fűzte hozzá. Ezzel együtt az önként vállalt feladatok ellátására már alig-alig marad pénz – írta közleményében Hegedűs Lorántné.

Csepreghy Nándor, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneakadémia Wesselényi utcai épületében elmondta: a nyílt nap célja, hogy bemutassák az érdeklődőknek az Új Széchenyi Tervben szereplő, az emberek mindennapi életét kedvezően befolyásoló uniós fejlesztéseket.

A fővárosban a Liszt Ferenc Zeneakadémia második, Wesselényi utcai új épületét, a 4-es metró Tétényi úti állomását és a Várkert Bazár tervezett rekonstrukcióját mutatják be az érdeklődőknek.

A Liszt Ferenc Zenekadémián Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes kiemelte, hogy a 13,1 milliárd forint beruházással kedvező oktatási feltételek teremtődnek meg, és utalt arra, hogy a Semmelweis Egyetem után náluk tanul a legtöbb külföldi diák.

Csepreghy Nándor helyettes államtitkár a zeneakadémia bejárásán elmondta: 2007 és 2013 között 2000 közművelődési intézményt újítanak fel. Perger István, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének kommunikációs vezetője emlékeztetett arra, hogy az idei esztendő az európai polgárok éve az unióban. Magyarország 1000 milliárd forinttal többet kap az uniótól évente, mint amennyit befizet, a magyar közberuházások 97 százaléka uniós projekt, amelyből 85 százalékot az unió és 15 százalékot a magyar állam finanszíroz.

A 4-es metró Tétényi úti állomásán Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy a beruházás 82-83 százalékban elkészült, és a 4-es metró 2014.márciusi átadása a főváros számára jelentős esemény lesz.

Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára, a terület országgyűlési képviselője hangsúlyozta: fontos, hogy az emberek lássák a fejlesztések eredményét, a Tétényi úti bejárásra is több mint ezren jelentkeztek.
Csepreghy Nándor elmondta, hogy a Közlekedési Operatív Programban 1400 milliárd forint keret áll rendelkezésre 2007 és 2013 között, és ebből fontos budapesti fejlesztések valósulnak meg.

A Várkert Bazár bejárása előtt Zumbok Ferenc kormánybiztos ismertette a rekonstrukciós projektet, amely mintegy 9 milliárd forintból valósul meg. Rámutatott többi között  arra, hogy a létesítményt 1996-ban a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékei közé sorolták. Szólt arról, hogy az átadást követően, 2014 májusban Munkácsy eddigi legnagyobb kiállításának megrendezésére készülnek.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy 270 milliárd forintot fordított Magyarország ebben az uniós költségvetési ciklusban turizmusfejlesztésre.

A helyettes államtitkár megemlítette, hogy legközelebb május 9-én, az európai napon rendezik meg az európai uniós fejlesztések nyílt napját.

Az M1 Az este című műsorában pénteken úgy fogalmazott: elég furcsa lenne, ha a kormány már most hozzányúlna a költségvetési számokhoz, és “ezt nem is indokolja semmi”. Három hónap múlva kell majd értékelni a költségvetés helyzetét – tette hozzá.

Varga Mihály leszögezte: ha az Európai Unió komolyan gondolja a téli előrejelzésében foglalt, 3 százalék feletti hiányszámot, akkor szükség lehet arra, hogy a kormány előkészítsen olyan javaslatokat, amelyekkel elő lehet állni, hogy az ország biztosan kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. “Van egy enyhe reménysugár” azonban, hogy a brüsszeli bizottság számai nem véglegesek, és ha kedvező elmozdulás van az elkövetkező hónapokban, akkor Magyarország akár intézkedés nélkül is kikerülhet az eljárás alól.

A közgazdász arról tájékoztatott, hogy Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke és pénzügyi biztosa márciusban hivatalos látogatást tesz Budapesten.

Varga Mihály első miniszteri útja azonban nem Brüsszelbe, hanem Berlinbe vezet majd – közölte -, hiszen Németország a magyar gazdaság legfontosabb partnere.

Varga Mihály megismételte a délutáni parlamenti bizottsági meghallgatáson elmondottakat, amely szerint a 2010-ben kitűzött gazdaságpolitikai célok, így az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése, illetve a foglalkoztatás bővítése mellé egyet, a növekedés beindítását emeli majd be miniszterként.

Úgy fogalmazott: a növekedés elősegítése tekintetében vannak olyan dolgok, amelyek a kormányon múlnak, és vannak olyanok amelyek nem. Utóbbiak között említette az időjárásfüggő mezőgazdasági ágazatot, illetve a külpiaci környezetnek kitett kiviteli szektort.

A kormány a meglévő hazai és Európai Uniós források hatékony felhasználásával tudja segíteni a növekedést – mondta, hangsúlyozva, hogy e tekintetben nagy lehetősége a kormánynak csak a következő hétéves, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetésben lesz. Varga Mihály leszögezte: abban hisz, hogy a hazai tulajdonú vállalatok és a kis- és középvállalatok kapjanak több lehetőséget az uniós források felhasználásában.     Arra a kérdésre, hogy miben fog változni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szemlélete, elmondta: ha két ember ugyanazt csinálja, az sem lehet ugyanaz, de talán “a habitusom más, és a gazdaságfilozófiában is mást gondol az ember”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a lényeg a kormányprogram és annak végrehajtása lesz.

Varga Mihály az interjúban világossá tette, hogy egyes korábbi médiaértesülésekkel ellentétben nem válik ketté az NGM. Az “időpazarlás lenne, ha azzal kezdeném el”, hogy hogyan lehet kettéválasztani egy minisztériumot – fogalmazott, megjegyezve, hogy “szerencsére a miniszterelnök sem látta ennek értelmét”.

A nemzetgazdasági miniszteri pozíció várományosa elmondta: a pénzintézeti szektor egy komoly segítője lehet a növekedésnek, ha nő a vállalati hitelezés, és arra fog törekedni, hogy olyan megállapodást kössön a pénzintézetekkel, ami a hitelezés növeléséért cserébe adna bizonyos engedményeket, könnyítést a pénzintézeteknek. Úgy fogalmazott: a bankokkal való

Erről Németh Szilárd, a Fidesz parlamenti frakciójának a január 1-jétől hatályos tízszázalékos gáz-, villamosenergia- és távhőárcsökkentést ellenőrző és nyomon követő munkacsoport-vezetője beszélt szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormánypárti képviselő elmondta, az elmúlt napokban 100-110 megkeresést kaptak, ezek kilencven százaléka az Elmű számlázási gyakorlata ellen emelt kifogást. Tájékoztatása szerint többen szóvá tették, hogy a társaság három hónapra előre kiküldte tavalyi áron kiszámított számláit, illetve sokak szerint az Elmű telefonos rendszere nem engedi bediktálni az új óraállásokat.

Németh Szilárd szerint a felmerülő problémákat az okozza, hogy a gázszolgáltatókkal ellentétben a villamos energiát biztosító vállalatokat jelenleg nem kötelezi jogszabály arra, hogy a már kibocsátott számláik helyett újakat küldjenek, ha megváltozott az árszabás. A Fidesz munkacsoportjának vezetője közölte, felkérésére a  Magyar Energia Hivatal már el is készített egy olyan tervezetet, amely szabályozná ezt a kérdést, kimondva, hogy a villamosenergia-szolgáltatóknak is alkalmazniuk kell az árváltoztatásokat számlázási stratégiájukban. Németh Szilárd szerint az erről szóló rendelet már hétfőn hatályba léphet.

A fideszes politikus kiemelte, a kormány célja, hogy január 1-jétől minden magyar háztartás végszámlájában érvényesüljön a tízszázalékos rezsicsökkentés. Németh Szilárd szerint azokban az esetekben, ahol ez nem valósul meg, ott az utólagos jóváírás érvényesítésére törekszenek majd.

Kérdésre válaszolva hozzátette: a nagyfogyasztók esetében nem változnak az energiaár-szabásra vonatkozó szabályok, a kormány pedig mindent megtesz, hogy a lakossági rezsicsökkentést ne terheljék más szegmensre.

Erről Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője beszélt a képviselőtársával, Czunyiné Bertalan Judittal tartott szombati budapesti sajtótájékoztatón.

A szóvivő kifejtette: céljuk, hogy minden iskolás gyermek rendben járjon iskolába, különösen a hátrányos helyzetű térségekben, hogy az ott élő fiatalok szakképzést szerezve javítani tudjanak életkörülményeiken. Mint mondta, a Fidesz ezért választási ígéretét betartva bevezette az iskoláztatási támogatást kormányra kerülése után. Selmeczi Gabriella szerint ezen lépés hatására az előző tanévhez képest 23 ezerrel csökkent az igazolatlanul hiányzó diákok aránya a 2010/2011-ben.

Czunyiné Bertalan Judit emlékeztetett, hogy 2012-ben szigorodtak az iskoláztatási támogatás folyósítására vonatkozó szabályok, mivel a tavalyi évtől már szüneteltethetővé is vált a kezdetben csak felfüggeszthető iskoláztatási támogatás. Ez azt jelenti, hogy míg korábban minden esetben egy számlán gyűjtötték a felfüggesztett támogatást, amelyet később a tankötelezettség teljesítésekor egy eseti gondnok bevonásával folyósítottak a szülőknek, addig most kirívó esetekben végleg megvonhatják a támogatást – fejtette ki Czunyiné Bertalan Judit, aki szerint mindez kedvezően hatott a gyermekek iskolalátogatási, illetve a szülő iskoláztatási kötelezettségére.

Példaként említette, hogy tavaly novemberben 28 ezerről 18 ezerre csökkent az ötven óránál többet hiányzó diákok száma, és az évismétlésre szorulók, vagyis a több mint 250 órát hiányzók is ötezerrel kevesebben lettek.

Az asszonyt a helyszínre érkező mentősök és rendőrök még életben találták, de a gondos ellátás ellenére életét vesztette – írták. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható Z. Dávid elmenekült a helyszínről.
Z. Dávidot őrizetbe vették, ellene a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja a büntetőeljárást, amelynek során indítványozzák az előzetes letartóztatását – tették hozzá.

A Felvi honlapjának közlése szerint a tájékoztató kiadványok – amelyek mellékelve egy jelentkezési lapot is tartalmaznak – könyv formában januárban kerülnek a boltok polcaira. A tájékoztatók hivatalos kiegészítése pedig január végéig jelenik meg a Felvin. Ez tartalmazza majd a felsőoktatási szakképzéseket és az osztatlan tanári mesterszakokat, valamint az ezekhez kapcsolódó felvételi tudnivalókat (az online, valamint a januárban megjelenő nyomtatott kiadványba ezek az információk nem kerültek be). Szintén a hivatalos kiegészítés tartalmazza majd a december 31. utáni esetleges módosításokat a meghirdetett képzésekben – fejtették ki.
Az idén szeptemberben induló képzésekre február elsejétől március elsejéig lehet majd jelentkezni. Egy felvételiző összesen legfeljebb öt képzést jelölhet meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzési formája (ha a képzési szint és a munkarend is megegyezik) továbbra is egy jelentkezési helynek számít, függetlenül attól, hogy két külön sorban kell szerepelniük a jelentkezéskor.
A papír alapú jelentkezési lapok beszerezhetők a képzéseket meghirdető felsőoktatási intézményekben, az Educatio Nonprofit Kft., az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint a nyomtatott formában megjelenő Tájékoztatókhoz mellékelve. A kitöltött és aláírt jelentkezési lapokat március elsejéig kell postára adni az Oktatási Hivatal címére.
Az internetes jelentkezés, az e-felvételi határideje is március elseje, az Ügyfélkapun keresztül az adatok hitelesítését március 11-ig kell megtenni. A felvételi eljárás alapdíja 9 ezer forint, amelyért összesen három jelentkezési helyet lehet megjelölni. Ezen felül további két helyet lehet megjelölni, amelyekért jelentkezésenként 2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetni.
A pontszámítás az alapképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok mellé (maximum 400 pont) különböző jogcímeken maximum 100 többletpont kapható. Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a Felvi honlapján.