“Örömteljes hangulat fogadta Jézust Jeruzsálemben. Reményt keltett az egyszerű, alázatos, szegény, a világ szemében elfelejtett emberekben” – mondta homíliájában Ferenc pápa, aki az “örömöt, a keresztet és a fiatalokat” nevezte meg virágvasárnapi üzenete három jelképének.

“Ne legyetek soha szomorúak: egy keresztény soha nem lehet az! Ne hagyjátok, hogy az elkeseredés kerítsen hatalmába! Kérlek, ne engedjétek elrabolni azt a reményt, amelyet Jézus ad!”- hangsúlyozta a pápává választása utáni első miséjén mondott szavait megismételve.

Hozzátette: “annyi rossz sebzi az emberiséget: háborúk, erőszak, a leggyengébbeket sújtó gazdasági konfliktusok, pénz- és hatalomvágy, korrupció, megosztottság, az emberi élet és a teremtés elleni bűncselekmények. Nem szabad hozzászoknunk a rosszhoz!”

Ferenc pápa szokása szerint nem tartotta magát előre megírt beszédéhez, és többször rögtönzött. A megválasztása óta már többször idézett nagyanyja mondását hangoztatta: “a szemfedőnek nincsen zsebe, a pénzt nem vihetjük magunkkal halálunk után”.

“Jézusnak sem a földi hatalom számít: nincsen vagyona, nincsen udvara, Pilátus előtt mégis Jézus a király, aki magára veszi a világ szennyét, bűneit, és saját vérével lemossa a mi bűneinket is!” – fogalmazott a pápa.

Külön szólt a fiatalokhoz, akiket a júliusi Rio de Janeiró-i katolikus ifjúsági Világtalálkozóra invitált, hangsúlyozva, hogy “a szív 70-80 évesen is fiatal lehet”.

A virágvasárnapot jelképező pálma- és olajfaágak megszentelésével kezdődött a Ferenc pápa által pontifikált szentmise a Szent Péter téren. A szentmisével megkezdődött a húsvéti szenthét.

A napsütötte Szent Péter teret több mint 200 ezer olajfaág, pálmaág és más mediterrán növény díszítette, közöttük két évszázados olajfa. A pálmák Liguriából, az olajágak és fák a délolasz Pugliából érkeztek. A teret befedő színes virág- és növénytakaró a bibliai Getsemáne-kertet és a világ öt kontinensét idézte.

A Szent Péter tér közepén álló obeliszktől indult a körmenet, amelyben bíborosok és hívők vitték a megszentelt fonott pálmaágakat a bazilika előtt felállított szabadtéri oltárhoz. A körmenet élén Ferenc pápa haladt.

A teret megtöltő, az olasz sajtó által 200 ezresre becsült tömeg olajfaágakat lobogtatott, Jézus Jeruzsálembe való bevonulását idézve. A virágvasárnappal egybeesett a római egyházmegyében ünnepelt XXVIII. Ifjúsági Világnap, ezért több ezer olasz fiatal volt a Szent Péter téren. Ferenc pápa délben Úrangyala-imádságot (Angelus) mondott.

Az államfő beszédében Bem tábornokot a két nemzet  közös hősének nevezte, hiszen küzdött a lengyel és a magyar szabadságért is.

A két népnek ma már szerencsére nem kell harcolni a szabadságért, hiszen fontos szövetségi rendszerek egyenjogú tagjai – jegyezte meg. Hangsúlyozta azonban, hogy a lengyelek és a magyarok ezeréves barátságának fenntartása, az emlékek ápolása közös felelősség, amelyből a következő generációkra is hárul. Ezt szolgálja évről évre a két nép barátságának megünneplése is.

A magyar és a lengyel törvényhozás 2007-ben nyilvánította a két nép közötti barátság napjává március 23-át; a rendezvényeket felváltva tartják a két országban.

Bronislaw Komorowski lengyel elnök, hasonlóan Áder Jánoshoz, nem mondta el előre megírt beszédét. A két államfő ehelyett együtt ment fel a színpadra, és csak néhány mondatot rögtönzött. A lengyel elnök korábbi egri utazását idézte fel, mivel jövőre a hevesi megyeszékhely lesz az eseménysorozat házigazdája.

A gálának otthont adó tarnówi színházépület előtt egyébként tucatnyi tüntető várta a lengyel államfőt, akik a magyar köztársasági elnöknek is üzentek. Egy lengyel zászlóra azt írták: “Áder János úr, tanítsa meg Komorowskinak, hogy mit jelent a hazaszeretet!”

A nap folyamán a két köztársasági elnök Bem József tarnówi mauzóleumánál helyezett el koszorút. Az 1830-31-es lengyel, majd az 1848-49-es magyar szabadságharcban is részt vevő altábornagy szarkofágját egy mesterséges tó közepén oszlopok emelik a magasba, mivel a püspöki kar nem járult hozzá, hogy a szabadságharc után Törökországba menekült, és ott a muzulmán hitre áttért Bem hamvait 1929-es hazaszállításakor eltemessék.

Az államfők ezután részt vettek az Erdélyi Körkép részleteiből összeállított kiállítás megnyitóján. Az 1898-ban készült mű – Jan Styka, továbbá a Feszty-körkép készítésében is közreműködő Vágó Pál és Spányi Béla alkotása – az 1849 márciusában megvívott nagyszebeni csatát ábrázolja. Az erdélyi hadjárat befejező ütközetében a Bem József vezette magyar honvédsereg győzött az osztrák-orosz hadsereg felett.

Az eredetileg 120 méter hosszú és 15 méter magas, monumentális körképet 1898-ban Budapesten állították ki, de 1907-ben Varsóba került, később kisebb jelenetekre szedték, darabjai elkallódtak. Bem szülővárosának múzeuma már húsz éve kutat utánuk. A kiállítás megnyitóján bejelentették, hogy a múzeum újabb két darabot vásárolt meg belőlük.

A Richter-skála szerinti 5,5-ös erősségű földmozgás epicentruma Hszisan járásban volt 9 kilométeres mélységben. A kora délutáni órákban történt földrengést legalább 34 utórezgés követte.

A térségben csaknem 55 ezer embert ért valamilyen kár, 6 ezer sátrat, gyapjútakarót és kabátokat vittek a helyszínre. Az érintettek elköltöztetése folyamatban van.

Kínában viszonylag gyakoriak a földrengések, de az utóbbi hetekben a szokásosnál is több hír érkezett ilyen eseményekről. Nemrégiben például Jünnanból két rengésről is tudósítottak. Az egyik – egy 4,8-es erősségű – tíz lakóépületet döntött le. A másik – 4,9-es erősségű – 79 házat rombolt le, nyolc ember megsérült. A szomszédos Szecsuan tartományból ugyancsak két kisebb erejű földrengést jelentettek.

Kínában a múlt hónapban közölték, hogy öt éven belül az egész országra kiterjedő földrengés-megfigyelő rendszert építenek ki. A szakemberek arra számítanak, hogy segítségével a földmozgás első észlelésekor képesek lesznek meghatározni annak helyét.

2008 májusában a délnyugati Szecsuanban a Richter-skála szerinti 8-as, pusztító erejű földrengés következtében csaknem 70 ezren haltak meg, több százezren megsebesültek és milliók váltak hajléktalanná. Ez volt a legtöbb áldozatot követelő földrengés Kínában 1976 óta, amikor az észak-kínai Tangsanban legalább 240 ezren vesztették életüket.

A kémkedők főként az európai repülőtereken, így a stockholmi Arlanda repülőtéren is ráláthatnak az internetes forgalomra – mondta az informatikus a Svenska Dagbladet című napilapnak.

Igen egyszerű a módszerük. A nyilvános helyeken természetesnek számító wifit, a vezeték nélküli internetes hálózatot elsősorban az üzletemberek használják szorgalmasan. Azt hiszik, hogy a repülőtéri hivatalos wifire kapcsolódnak rá, miközben egy a közelben felállított, hamis wifi állomáshelyhez kapcsolódnak, amelyet a “lehallgatók” állítottak fel.

Az okos telefonok és a laptopok vezeték nélküli forgalmának lehallgatása egyre jobban burjánzik – fejezte ki aggodalmát a FOI biztonságtechnikai szakembere. Többnyire szervezett bűnügyi kapcsolatrendszer és külföldi titkosszolgálat áll a lehallgatások mögött.
A repülőterek az ipari kémkedés nagy kockázati zónái, mivel az utazó üzletemberek sms-ek és emailek küldésére sűrűn használják a wifit. Egy hamis állomáshely pici helyen elfér, például egy hátizsákban, illetve a repülőtér parkolójában lévő személygépkocsiban.

Az elrejtett szerverről hitelesnek tűnő wifi névvel kreálnak hálózatot, mint például az Arlanda repülőtér esetében az “arlandaterminal5″-t, amire a felhasználó üzletember semmit sem sejtve rákapcsolódik, és levelezését megnyitja. Amikor a 3G mobiltelefonját használja, akkor a mobilkapcsolatot a hamis szerverállomás a régi gms-rendszerre, a 2G-re “nyomja le”, és így könnyen elérhetővé válik az információ.

A lap emlékeztetett arra, hogy 2012-ben a Gripen vadászgépekről szóló svájci üzleti tárgyalásokkal kapcsolatosan a Saab cég svéd vezérigazgatóját is lehallgatták, ezért kénytelen volt egy éven belül háromszor mobiltelefont cserélni. Német forrásra hivatkozva pedig megjegyzi a lap, hogy Németországban ezzel a módszerrel évente “többmilliárd euró értékben” lopnak el ipari titkokat.

A stockholmi Arlanda repülőtér átmenő utasforgalma naponta több mint 50 ezer ember. 2012-ben 19,6 millió volt a be- és kiutazók száma, közülük 14,8 millió ember utazott külföldre.

A fehérorosz állatorvosi szolgálat szombati jelentésében a korlátozást azzal indokolták, hogy Magyarország területén “olyan állatokat találtak, amelyek a Schmallenberg-vírus hordozói”.
A VM sajtóirodája az MTI érdeklődésére tudatta: “Magyarországon mindössze egy esetben észleltek megbetegedést, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium jelentett az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE)”.
Az agrártárca hatékonyan kezeli a kialakult helyzetet – jelentették ki, majd hozzátették, hogy bővebb tájékoztatással hétfőn tudnak szolgálni.
Az eddig kevéssé tanulmányozott betegséget első felbukkanásának helyéről, a németországi Schmallenbergről nevezték el. Ezen a Kölntől mintegy 80 kilométerre fekvő településen mutatták ki először a járványos megbetegedést három tejelő szarvasmarhán 2011 augusztusában. A betegség egyebek között átmeneti magas lázat, gyomor- és bélpanaszokat, tejhozamcsökkenést, továbbá holtellést, magzati és későbbi fejlődési anomáliákat is okozhat.

A felügyelet immár második éve foglalkozik az információs rendszerek védelmével, feladatai közé tartozik a kormányzati és a kritikus infrastruktúra-rendszerek vizsgálata kockázatot jelentő sérülékenység szempontjából.
Zala Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy az informatika fejlettsége miatt ma már “akár egy afrikai sátorból is” érkezhet komoly támadás a különböző védett rendszerek ellen. Az újabb és újabb eszközök újabb támadási lehetőségek is egyben – figyelmeztetett.
Közölte, megelőző jelleggel, tehát még a lehetséges támadások előtt megpróbálják a rendszerekben kijavítani a hibákat, vagy a rossz adatkezeléseket. Óriási kockázatokat jelentenek például a rosszul használt jelszavak – hozott példát, rámutatva: a sérülékenységek 80 százaléka “humán hibából” származik, például abból, hogy a rendszergazdák nem kényszerítik ki, hogy a felhasználók rendszeresen cseréljék le a jelszavaikat.
A Budapesten a közelmúltban tartott nemzetközi kibertér-konferencia informatikai és hálózatbiztonságának kiépítése és biztosítása is az NBF feladata volt – idézte fel, közölve: érkezett is több támadás, de a “masszív védelem helytállt”.
Ma a kiberbűnözés a legnagyobb bűnözési kategória: az elmúlt évben 400 milliárd dollárt “termelt”, és ez az összeg a netfelhasználók számának folyamatos növekedésével tovább emelkedhet – mondta Zala Mihály. Utalt arra, jelenleg 2 milliárd internetfelhasználó van a világban, és egy “információ ellopásával” okozott kár átlagosan 130-150 dollár között van. Az úgynevezett fejlett világ ellen a legtöbb támadás olyan országok proxy szolgáltatóin keresztül érkezik, amelyek nem működnek együtt az információ megosztásban.
Elmondta, a konferencia mellett egy ifjúsági fórumot is szerveztek, ahol a tizenéves fiatalok figyelmét próbálták meg felhívni arra, milyen kockázatai vannak az internetnek.
Zala Mihály szerint tisztán látszott: a fiatalok elégedetlenek azzal a tudással, amit az oktatásban kapnak, és szeretnének színvonalasabb és bővebb képzést kapni. Lehet, hogy megtanulnak exceltáblát szerkeszteni, de az iskolában nem tanulják meg azt, amire naponta használják az eszközöket, például a közösségi oldalak szerkesztését, vagy azt, milyen veszélyekkel kell számolniuk a világhálón – mutatott rá.
Egy fiatalnak nem csak azt kellene megtanítani, hogyan ne váljon bűncselekmények áldozatává, hanem azt is, hogyan ne váljon bűnözővé, “hol vannak a határok” – folytatta Zala Mihály, aki szerint így akár a hackermozgalom is más irányt vehetne. A fiatalok leköthetnék a szabad kapacitásukat, ha az iskolai informatikai oktatásban például megtanulnának weblapot szerkeszteni, fejleszteni, programozni – érvelt. Úgy látja, az egy adott rendszer “réseit” kihasználó hackerek nem feltétlenül rosszak, az intelligenciájukat hasznosítani kellene, be kellene csatornázni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az informatika folyamatos fejlődése miatt az oktatók és a rendszergazdák tudását is frissíteni kell, ezért a felsőoktatásban is szükség lenne újabb képzésekre.
A felügyelet a veszprémi Pannon Egyetemmel már megállapodást kötött egy úgynevezett “kiválósági központ” kialakításáról, ami reményeik szerint Európában egyedülálló lesz. A helyszínt már kiépítették, most azt vizsgálják, milyen szakirányú képzést lehetne nyújtani például a fejlesztők vagy a különböző szervezetek védelméért felelős szakemberek számára.
Az NBF elnöke elmondta azt is, jelentős szerephez jut a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, ahol a rendszergazdák kaphatnának alap-, illetve továbbképzéseket; az oktatók egy részét a felügyelet adná.     Magyarországon ma jelen van egy erősen versenyképes tudás, amit azonban az oktatásban tovább kellene adni – hangsúlyozta.
A felügyelet elnöke kitért – a néhány héten belül a kormány elé kerülő – információbiztonsági törvényre, amely szavai szerint várhatóan rögzíti majd a biztonságos üzemeltetéshez szükséges feltételeket.
Kérdésre arról is beszélt, hogy a “múltban” “óriási túlminősítések” voltak, ezért szüntették meg a titokköri jegyzéket, és vezették be helyette a “káralapú” szemléletet, amelynek értelmében az adat esetleges nyilvánosságra hozatalával okozott kár alapján határozzák meg, mennyi időre titkosítanak egy információt. A minősített adatok mennyisége az új, 2010-es törvénnyel számottevően – például a szigorúan titkos adatok esetében 700 ezerről 100 ezerre – csökkent – ismertette Zala Mihály.
Az 1998-ban létrehozott NBF a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá rendelt, országos hatáskörű hatóság. Eredetileg a NATO minősített adatainak felügyeletére hozták létre, de később, 2003-ban uniós titokvédelmi hatóságként is működött. 2007-től kapta meg a szervezet a nemzeti titokvédelmi feladatok felügyeletét. Nem tartozik a nemzetbiztonsági szolgálatok közé, de működése a nemzetbiztonsági törvény hatálya alatt áll.
Feladatai között szerepel, hogy minősített adatkezelésre engedélyt adjon ki az állami szerveknek, illetve telephely-biztonsági tanúsítványt a minősített pályázatokban részt venni szándékozó gazdálkodó cégek számára. A felügyelet végzi a zárt pályázatokon induló minősített beszállító cégek ellenőrzését, valamint az egyes – köztük kormányzati – szervek adatminősítési gyakorlatát. Az NBF rendeli meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól az úgynevezett A, B és a C típusú átvilágításokat.

Salvatore Calabresének – megfogalmazása szerint – nem csupán a világ eddigi legdrágább, hanem a legrégebbi koktélját is sikerült egy füst alatt megalkotnia, a hozzávalók összeadott kora 730 év.

“Egy pohárnyi folyékony történelem” – idézte a csapost a Yahoo amerikai hírportál.
Az eddigi árrekorder koktél 1,3 millió forintnyi összegbe került.

Ami az új csúcstartót illeti, ha valaki otthon keverni akar magának egyet, a következő a recept: végy 1778-as évjáratú Clos de Griffier konyakot, adj hozzá 1770-ből származó Kummel likőrt, 1860 táján palackozott narancsos Dubb Curacaót, végül pedig öntsd nyakon 1900 környékéről származó Angostura keserűvel.

A 47 éves Sunil Mendis gyilkosság vádjával került rács mögé és ügyének bírósági tárgyalását várja. Feltehetően nagyon nem ízlett neki a börtönkoszt, mert hivatalos pecsétet hamisított, és olyan talmi bírósági dokumentumot produkált, amely utasította az őrséget, hogy minden áldott nap engedje ki.

“Nem próbálkozott szökéssel, csak otthoni kényelme hiányzott neki” – idézte a Delhiben lévő Tihar börtön szóvivőjét az austriantimes.at című osztrák hírportál.

A 25 éves Michal Pawlak Opole városában próbált átmászni egy öntöttvas kerítésen, ám megcsúszott és mellkasával felnyársalódott a vasrudak hegyeire. A mentők attól tartottak, hogy ha megpróbálnák a férfit fel-, illetve leemelni a kerítésről, a lándzsasor esetleg még mélyebben fúródik testébe, ezért inkább tűzoltókkal kivágattak a férfi alatt méter széles részt, és azzal együtt szállították a sérültet kórházba.

A férfinak balszerencséjében nagy szerencséje is volt, mert a kerítés lándzsahegyei fennakadtak bordáiban, így belső szervei nem sérültek, ugyanakkor több bordája eltört – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.

“Az építőipar még mindig a kemény legények területe, és legtöbbjük nem tűr el maga mellett meleg kollégát” – idézte a 39 éves Carsten Wirthet, a szakszervezet szülőatyját az austriantimes.at című osztrák hírhonlap. Wirth szervezetének az IGay BAU nevet adta, melyben az utóbbi rövidítés az építőipart, az agráriumot és a környezetvédelmet jelöli.

A szakszervezetnek nem csak homoszexuális férfiak lehetnek tagjai, hanem nők, biszexuálisok és transzneműek is.

A csoport már részt is vett saját kamionnal a szombati hamburgi melegfelvonuláson.