Nemsokára megtizedelhetik a paraziták az emberiséget

A malária elől a római arisztokrácia nyáron a hegyek közé menekült, de mi hol keresünk majd menedéket a klímaváltozás miatt megjelenő új betegségektől? Pesszimista forgatókönyvek szerint pár évtizeden belül a globális felmelegedés miatt elterjedő kórokozók fogják megtizedelni az emberiséget – írja az Index.hu.

hirdetés

A DAMA nevű kezdeményezés a megelőzésről szól, arról, hogy mit kellene egészen sürgősen tenni, hogy a klímaváltozás miatt előre tudhatóan megjelenő fertőző betegségek ne érjenek minket teljesen váratlanul.

Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus szerint a helyzet rosszabb, mint gondolnánk. A klímaváltozás vallásra, nemzetiségre és pártállásra való tekintet nélkül mindenkit érint. A Homo sapiens nem fog még kihalni, de a klímaváltozás alapvető mozgásokhoz és ezzel új betegségekhez vezet. A veszélyhelyzet részben a tömeges migrációval függ össze, de nem elsősorban az emberekével.
Az ökológusok régen mondják, hogy nem a kihalás, hanem a migráció a klímaváltozás első következménye. Minderről már jelen időben kell beszélnünk. Nem csak a humán klímamenekültek miatt: a globális felmelegedés az állatok és a kórokozó paraziták vándorlásával is jár, és az élőhelyváltásokkal az állatok és mi is új patogéneknek vagyunk kitéve.

Nálunk is lesz malária

A legvalószínűbb, hogy az idei meleg nyáron Itáliában is megjelent az első maláriával fertőzött szúnyog.
Ha Észak-Olaszországban már van maláriás eset, akkor a Kárpát-medencében is bármikor megjelenhet a betegség. A malária egyébként nálunk is elterjedt fertőzés volt, az ötvenes évekig voltak Magyarországon is maláriás megbetegedések, azonban akkor – részben a brutális egészségügyi hatásai miatt később betiltott DDT, részben a lecsapolásoknak köszönhetően – sikerült megszüntetni. A közeljövőben viszont a malária minden várakozás szerint újra el fog terjedni a mérsékelt égövi országokban is. A meleg és nedves időjárás ideális a fiatal szúnyogok kifejlődéséhez és túléléséhez. A magyar járványügyi szakemberek és parazitológusok biztosak benne, hogy a malária újra meg fog jelenni Magyarországon – véleményük szerint ennek csak az ideje lehet kérdés.

Ha ugrik a parazita

A XXI. században felbukkanó, újra megjelenő vagy új helyeken terjedő betegségek háromnegyede állatokról terjedt át emberre. Ilyen az AIDS, a SARS, a madárinfluenza, a H1N1-es influenzavírus is, de a közép-európai népességet leginkább fenyegető betegségek közül most leginkább három klasszikusan trópusi betegséget, a malária mellett a nyugat-nílusi lázat és a dengue-lázat szokták emlegetni. Az utóbbit (a sárgalázzal együtt) terjesztő szúnyogfaj, az Aedes aegypti elterjedése is erősen hőmérsékletfüggő. A fájdalmas dengue-láznak az előrejelzések szerint 2080-ban 5-6 milliárd ember lesz kitéve a világon.

Nincs olyan élőlény, melynek ne lenne parazitája, az embereknél az azonosított kórokozó fajok száma 1400 körül van. Bár a legtöbb kórokozó viszonylag szűk életfeltételek között, meghatározott hőmérsékleti tartományban tud csak létezni, az evolúciójuk pedig szorosan köti őket a megszokott gazdaszervezetükhöz, az újabb kutatások szerint mégis meglepően gyorsan tudnak új gazdára váltani.
„Ez időnként új mutációval történik, de sokszor ez sem kell hozzá. A biológiai változatosság a kórokozóknál is hatalmas, és ez azzal jár, hogy mindig akad néhány olyan kivételes példány, amely az egyébként nem szokott körülmények között, új gazdaszervezetekben is meg tudnak telepedni” – emelte ki Szathmáry Eörs. „A paraziták terjedésénél a fő kérdés, hogy hogyan „ugranak” egyik gazdaszervezetről a másikra egy hosszabb idő alatt.

És mivel a klímaváltozással a fajok elterjedési határai átrendeződnek, és olyan fajok kerülnek egymáshoz gyakori közelségbe, amelyek között korábban nem volt kontaktus, megnő az esélye, hogy „ugrik” a parazita.

A klímaváltozás más módokon is új parazitáknak teszi ki az embereket. A túlnépesedés és a természetrombolás miatt is egyre több, a vírust akár évekig tünetmentesen hordozó állat kerül kontaktusba az emberekkel. Guineában, ahonnan az Ebola-járvány 2014-ben elindult, a közvetlen fertőzés vadon élő, fertőzött állatból, feltehetőleg denevérből kerülhetett át az emberbe.
Az erdei vadhús, a „bush-meat” hagyományosan fontos fehérjeforrás Afrika esőerdőkkel érintkező részein, de a túlnépesedési válság, a szűkös mezőgazdasági források és az erdőségekbe való behatolás miatt ez mára általánosabbá vált.

Változik a menü is: Kongóban például egyre több benne a kígyóhús, ami egyúttal újfajta paraziták megjelenését is jelenti. Hardi Richárd magyar katolikus misszionárius – ő Kongó belső részein hatalmas területen az egyetlen szemész – figyelt fel egy vakságot okozó ráklárvára egy férfi szemében. Ez a parazita rágcsálók zsigereiből kerül át az őket megevő pitonokba, majd a kígyókból az emberekre.
Mint kiderült, egyáltalán nem egyedi jelenségről van szó. Hogy lássák, milyen mértékben terjedt el, a magyar kutatók – Hardi társa ebben a projektben többek között a füredi konferencián is előadó Rózsa Lajos zoológus volt – helyiek bevonásával végeztek szisztematikus felmérést: az erre betanított asszisztensek az afrikai piacokat járták, hogy az ott árusított kígyókat felboncolva keressék a 6-8 centis élősködőket. Ez a projekt többek között a civilek bevonásának fontosságát is szemlélteti: a helyiek ezeket a gyűrűs parazitákat a magyar orvosok elmondása szerint korábban „rugónak” hitték, melyektől a kígyók szerintük gyorsabban mozognak – az orvosi felvilágosítás után már maguk is viszonylag könnyen kiszűrhetik a parazitákat.