Betörők, rablók: jogosan üthetjük le

Ha éjjel, sötétben lopódzik be lakásunkba, vagy fegyverrel támad ránk, minden további nélkül leüthetjük a betörőt, bennünket nem fognak megbüntetni akkor sem, ha véletlenül az életét oltjuk ki. Az új Büntető törvénykönyv formálódó szabályai más területeken is nagyobb szabadságot adnak önmagunk és tulajdonunk védelmének.

hirdetés

Jelenleg is zajlik a parlamenti vita előtt álló új Büntető törvénykönyv társadalmi vitája. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az új büntetőjogi kódexszel a 34 éve, 1978-ban elfogadott – több mint 100 alkalommal, 1600 ponton módosított Büntető törvénykönyvet váltaná fel.

Mint az a szaktárcától lapunk rendelkezésére bocsátott tervezetből kiderül, azon túl, hogy az anyag szerint az új jogszabály a korábbiaknál tett-arányosabb szemléletet tükröz, azaz a társadalom igazságérzetének megfelelőbb büntetéseket tartalmaz, a jogos önvédelem fogalmát is kiszélesíti.

A törvény főként azokban az esetekben adna nagyobb jogot, amikor joggal feltételezhetjük, hogy a támadás akár az életünket is veszélyeztetheti. Ilyen eset lehet az, amikor éjjel vagy az élet kioltására alkalmas eszközzel felfegyverkezve hatolnak be ingatlanunkba, illetve ha legalább hárman támadnak meg bennünket.

A jövőben ezekben az esetekben nem képezheti a vizsgálat tárgyát, hogy jogosan lépte-e túl az elhárítás az arányos mértéket. Mint azt a tárca szakmai anyaga megjegyzi, az önvédelem megengedett, s kizárja annak a büntethetőségét is, aki a saját vagy mások személye, javai vagy a közérdek védelme érdekében cselekszik, még akkor is, ha cselekménye a szükséges mértéket például ijedtség miatt meghaladja.

Egy-két, az új szabályok értelmezését megkönnyítő példát mindenesetre felhoz a tervezetet bemutató dokumentum. Eszerint ha éjjel, vagy fegyverrel hatol be egy betörő egy lakásba, s a tulajdonos halálos sérülést okoz neki azzal, hogy leüti, a tulajdonost nem lehet büntetni. Ezt a jog úgy fogja tekinteni, mintha a jogtalan behatoló a védekező életére tört volna. Ilyen esetben az elhárítás akár az élet kioltását is eredményezheti. A jogos önvédelmet gyakorló tulajdonos nem büntethető. A tervezet szerint a tulajdonosnak arról sem kell meggyőződnie, hogy az éjjel támadónak van-e a birtokában az élet kioltására alkalmas eszköz.

Amennyiben az éjjeli órákban valakit csoportosan megtámadnak az utcán, és a pénzét követelik, miközben a megtámadott nem tudja megítélni, hogy van-e náluk fegyver, szintén jogosan védekezhet, üthet. Ha mindez a támadó életébe kerül, szintén nem büntethető a védekező fél.

A fegyverhasználati engedélyek birtokosai is nagyobb teret kapnak a jövőben. Ha például a tulajdonos arra lesz figyelmes, amint nappal a garázsából vagy a kertjéből tolvajok éppen az értékeit hurcolják ki, akár le is lőheti a tolvajokat. Igaz, ez esetben a bíróság az eset összes körülményét mérlegelve vizsgálja majd, hogy volt-e a védekezőben ijedtség vagy menthető felindulás.

Arra is lehetőséget ad az új jogszabály, hogy egy kertgazda áramot vezessen a terméseit védő kerítésbe. Ha ez halálos áramütést okoz egy tolvajnak, a bíróság vizsgálni fogja, hogy a kerítésbe vezetett áram alkalmas volt-e az élet kioltására, illetve, hogy a gazda mindent megtett-e az általa telepített védelmi eszköz biztosítása érdekében.

Mint azt Herke Csongor, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszékének vezetője lapunknak elmondta, a készülő törvény meglátása szerint sok újdonságot nem tartalmaz, hiszen a tervezett szabályok legtöbbje már szerepelt a törvény korábbi módosításaikor.

A szakértő kérdésünkre, hogy a most tervezett szabályoknak milyen hatásuk lehet, azt mondta: a bűnözők számára sokkal nagyobb visszatartó erőt jelentene, ha egyrészt ismernék a törvényeket, a rájuk váró büntetések mértékét, másrészt felgyorsulna az igazságszolgáltatás. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte: a beismeréses ügyeknél rövidülhetne leginkább a bírósági eljárás.