Civil szervezetek: tiszta viszonyokat teremtenek

A most formálódó új civil törvény hatályba lépése után valóban csak az a szervezet kap állami támogatást, amely alapvetően a társadalom érdekében folytatja tevékenységét. Ez derült ki pénteken délelőtt, amikor a Kővári János pécsi országgyűlési képviselő által szervezett, a törvény megalkotását megelőző konferencia-sorozat városunkba ért.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Civil Alapprogram rendezi azt az „Új Civil Törvény” címet viselő konferencia-sorozatot, amelynek pécsi állomására pénteken került sor a Civil Közösségek Házában.

Mint azt a sorozat szervezéséért felelős országgyűlési bizottsági tag, Kővári János lapunknak elmondta, az új civil törvénnyel teljesen új alapokra helyezik a szervezetek megalapítását, támogatását, működési hátterét. A kertvárosi honatya azt mondta, a törvény tervezett nyári benyújtása előtt azért hívták életre a sorozatot, hogy azok, akikről majd a jogszabály szól, beleszólhassanak az előkészítő munkában. E társadalmi vita alapján hozzák majd meg a döntést, és segítik módosító indítványokkal a törvény végleges képét.

A képviselő szerint a törvény megváltoztatása már jó ideje szükséges lenne, hiszen ma Magyarországon közel hetvenezer civil szervezet működik, holott ezeknek jó része nem felel meg a szektor eredeti célkitűzéseinek. Azt szeretnék elérni, hogy egy alapos rostálás után csak a valóban civil, társadalmilag hasznos tevékenységet folytató szervezetek minősüljenek a civil szféra tagjainak.

Kővári János utalt rá: ma már gazdasági társaságok, közhasznú szervezetek, közalapítványok is e jogcímen kaphatnak támogatást és különböző kedvezményeket. „A civil szervezetek sajátossága, hogy alulról, magánszemélyek által hozzák létre őket, s fontos közösségi célokat szolgálnak. A törvény megalkotása után olyan rétegződése lesz a rendszernek, hogy eleve kikerülnek belőle a gazdasági és politikai jellegű szervezetek” – így Kővári.

Ezután csak az az egyesület, alapítvány kaphatja meg a közhasznú minősítést, amely teljesíti az új törvényben meghatározott feltételeket. Ezek még formálódnak ugyan, de szerves részük lesz, hogy csak az önkormányzati és állami feladatokat átvállaló, főállású vezetővel rendelkező, s ötven százalék alatti közpénzből való finanszírozást vállalni tudó szervezetek kaphatják majd meg a státust.

Azoknak, akik nem felelnek meg e feltételeknek, nem kell majd azokat a szigorú feltételeket betartaniuk, mint eddig. A hobbi- és egyéb, akár gazdasági társaság által létrehozott civil szervezetet így jóval egyszerűbb lesz működtetni, egyszerűsödik az adminisztrációjuk, bejegyzésük.

Kővári János elmondta: amellett, hogy átláthatóbb lesz a rendszer, a valóban civilek több forrást is kaphatnak. Ma a civil szervezeteknek járó közpénzt hatvan százalékban nonprofit társaságok, közalapítványok viszik el, ami ellentétes az eredeti célokkal. Ezt az arányt jelentős mértékben megfordítanák, hogy a civileknek szánt pénz valóban ebbe a szférába érkezzen meg.

A pécsi rendezvényen Kővári János köszöntője után beszédet mondott dr. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi ügyekért, társadalmi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Győrfi Gyula, a Nemzeti Civil Alap Tanács elnöke és dr. Kákai László pécsi egyetemi docens is.