Csak parlamenti munkájukért kaphatnának pénzt a képviselők 2014-től

Az Országgyűlés keddi döntése alapján más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért – a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – nem fogadhatnak el díjazást a parlamenti képviselők a következő ciklustól.

hirdetés

A fideszes Kovács Zoltánnak az új országgyűlési törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványát 253 igen szavazattal, 47 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A törvényjavaslaton már csak közvetlenül a jövő hétfői zárószavazás előtt változtathat a Ház.

A kétharmados többséget igénylő módosító indítvány a kormányoldalt is megosztotta: a kereszténydemokrata frakció nagy többsége – 30 képviselő – ellene szavazott, és így tett négy fideszes politikus is. Megszavazta viszont a javaslatot a jobbikos képviselők többsége. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, míg az LMP-frakció nagy része nemmel voksolt.

Kovács Zoltán javaslatát úgy magyarázta: indokolt, hogy a következő ciklusban – amikor a parlament létszáma már csak 199 lesz – a képviselők “professzionális szinten lássák el feladatukat”. Szerinte ennek feltétele, hogy más, foglalkozásból eredő kötelezettségek “ne terheljék őket”.

Az MTI úgy tudja, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és a KDNP-s Rubovszky György, aki korábban a képviselők javadalmazási rendszerének átalakítását előkészítő parlamenti albizottság elnöke volt, a határozathozatalok után egyeztetnek az ügyben.

Kedden kereszténydemokrata politikusok azt mondták az MTI-nek, az összeférhetetlenségi szabályok szigorításával egyetértenek, de több ponton változtatnának a javaslaton. A kisebbik kormánypárthoz tartozó politikusok példaként hozták, hogy ha a tanár, orvos vagy mérnök képviselők nem gyakorolhatják foglalkozásukat, az későbbi egzisztenciájukat veszélyeztetheti: ha lejár a mandátumuk, nem tudnak eredeti foglalkozásukhoz visszatérni.

Bírálták azt a szabályt is, hogy a képviselői tiszteletdíj a jövő évtől a jelenleg bruttó 750 ezer forintos helyettes államtitkári fizetéssel egyezne meg. Azt tartanák igazságosnak, ha minden olyan juttatást megkapnák a képviselők is, ami a helyettes államtitkároknak jár. Az MTI ugyanakkor kereszténydemokrata forrásból úgy értesült, hogy a KDNP törekszik a megoldás megtalálására, hogy a zárószavazáson támogatni tudják a javaslatot.

A törvényjavaslat a most elfogadott módosításokkal együtt arról is rendelkezik, hogy parlamenti képviselők – a miniszterek és az államtitkárok kivételével – nem lehetnek állami vezetők, nem állhatnak kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, nem lehetnek közigazgatási szerv munkavállalói. Nem tölthetnek be polgármesteri, alpolgármesteri, főpolgármesteri, -helyettesi, megyei közgyűlési elnöki vagy alelnöki tisztséget, és nem lehetnek önkormányzati képviselők sem.

A fideszes Lipők Sándor javaslatára az új országgyűlési törvény helyett a házszabály tartalmazhatja majd a frakcióalakítási szabályokat, így ez rögzítheti azt is, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó tíz független képviselő ebben a ciklusban nem hozhat létre képviselőcsoportot. Ezt az új szabályozás csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek tenné lehetővé, egyúttal tízről tizenkettőre emelve a frakcióalakításhoz szükséges politikusok számát.

Változás az eredeti – Lázár János, Harrach Péter KDNP-frakcióvezető és a fideszes Gulyás Gergely által beterjesztett – törvényjavaslathoz képest az is, hogy az ülésnapról kizárt képviselőnek mégsem kell elhagynia az üléstermet, csak nem szólalhat fel újra aznap. A kizárást az ülést vezető elnök akkor javasolhatja az Országgyűlésnek, ha a képviselő felszólalásában kirívóan sértő kifejezést használt, illetve ha házszabálysértő magatartását rendreutasítása után is folytatta. Az újonnan létrejövő Országgyűlési Őrség így csak a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett – erőszakot alkalmazó vagy azzal fenyegető – képviselőt vezettetheti ki az ülésteremből.

Szintén az alkotmányügyi bizottság javaslatára a parlament úgy döntött, hogy a képviselők nem élhetnek mentelmi jogukkal, ha közösség elleni izgatást követtek el, nemzeti jelképet sértettek meg, illetve ha nyilvánosan tagadták a nemzetiszocialista vagy a kommunista rendszer bűneit. De büntetőeljárás ezekben az esetekben is csak a parlament jóváhagyása alapján indulhat a képviselőkkel szemben.

A Ház arról is döntött, hogy az egyéni képviselőknek a listán bekerülőknél – a választókerületük nagyságától függően 10-50 százalékkal – több üzemanyagra elég pénzt biztosítanak az erre szolgáló kártyán.

Az MSZP-s Göndör István kezdeményezésére a Ház úgy határozott, hogy a képviselőket legfeljebb egyhavi tiszteletdíjuk harmadának megfelelő pénzbírsággal sújthatják, ha megszegik a házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait, erőszakot alkalmaznak, azzal fenyegetnek, vagy arra hívnak fel. A pénzbírság kiszabásáról a mentelmi bizottság dönthetne.