Európa fellendülése szükséges

A kormány megteremtette a gazdasági növekedés alapját, de Európa fellendülése nélkül nem várható, hogy Magyarországon gyorsabb ütemű növekedés legyen – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán.

hirdetés

A kormány elmúlt három éves gazdaságpolitikájának értékelése céljából összehívott sajtótájékoztatón a miniszter emlékeztetett arra, hogy 2014-re a magyar kormány és Brüsszel is nagyjából 1,5 százalékos növekedést vár, ami reális, de ha Európa kikerül a recesszióból, akkor az export révén Magyarországon is nagyobb lesz a növekedés.

Kiskapunak, illetve lehetőségnek nevezte ugyanakkor a kormány által kezdeményezett keleti nyitás politikáját, amelynek – mint mondta – első eredményei lassan beérnek.

Varga Mihály óvatosnak és konzervatívnak nevezte a kormány idei évre vonatkozó, 0,7 százalékos növekedési előrejelzését. A kormány az áprilisi konvergenciaprogramban 0,9 százalékról 0,7 százalékra rontott prognózisán, ami így nehezen nevezhető optimistának – mondta.     Varga Mihály szerint nem várható, hogy a kormány – a tavalyihoz hasonlóan – a nyári törvényhozási szünet előtt elfogadja a jövő évi költségvetés tervezetét. Ez ősszel történik meg – mondta, hozzátéve, hogy tartják az államháztartási törvényben szereplő határidőt.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az sem várható, hogy Magyarország “egy-két napon” belül ismét devizakötvényt adjon el. Hangsúlyozta, hogy folyamatosan figyelik a piaci körülményeket és készenlétben állnak.

Úgy fogalmazott: az elmúlt hetekben kedvező fejlemények voltak a nemzetközi pénzpiacokon. Ha a piaci helyzet ezt még kedvezőbbé teszi, akkor elképzelhető, hogy a kormány kötvényeladásról dönt, de most ez a kérdés nincs a kormány előtt – tette hozzá.

Varga Mihály elmondta, a minisztériumban vizsgálják, hogy idén is idő előtt törlesszék-e a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban felvett kölcsön aktuális részletét, döntés még nem született a kérdésben. Számításaik szerint erre képes lenne az ország, de ez elsősorban kamatszámítás kérdése – tette hozzá

Megismételte korábbi kijelentését, amely szerint jelenleg nem lehetséges az ágazati különadók kivezetése, hiszen ezek nélkül nehezen lenne teljesíthető a 3 százalék alatti hiánycél. Később lehet erről szó, de meg kell vizsgálni, hogy milyen adónemekkel lehet pótolni a kieső adóbevételeket – mondta, hozzátéve, hogy az elkövetkező másfél évben marad a jelenlegi adószerkezet.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány az elmúlt 3 évben gazdaságpolitikai programjának jelentős részét meg tudta valósítani, ám – mint mondta – még nem fejezte be a munkát, hiszen vannak területek, ahol továbblépésre van szükség.

Ebben az évben már láthatók a jelek, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít és el tudott mozdulni arról a pontról, ahol a 2010-es kormányváltás idején volt – jelentette ki Varga Mihály.

A kormányzati gazdaságpolitika három alapvető irányának nevezte az adósság csökkentését, a középosztály megerősítését, illetve a közteherviselés kiszélesítését.

Varga Mihály érvelt amellett is, hogy fenn kell tartani azt a közbizalmat, ami a kormány gazdaságpolitikai programjának végrehajtásához szükséges. „Néhány dél-európai országban látható, hogy milyen következményei vannak egy rossz kiigazítási programnak, a rossz intézkedéseknek” – figyelmeztetett.

Kifejtette: Magyarországon a jövedelemhelyzet nem romlott és a családi adókedvezmények, a minimálbér és a szakmunkásbér emelése révén kis javulás tapasztalható. Ez, szerény mértékben ugyan, de már a fogyasztáson is látszik – tette hozzá.