A pécsi Retextil Alapítvány 2014 szeptemberében megnyert és ugyanekkor elindult (NCTA-2014-8232-F regisztrációs számon nyilvántartott) Közvetlen Terápiás Aktivitás című pályázatban jóléti szolgáltatások létrehozását vállalta társadalmilag sérülékeny csoportoknak.
Az alapítvány használt ruhákból fonással, szövéssel bútort, dekorációt, divatárut és egyedi tárgyakat készít. Fő célja a környezettudatosság hirdetése, valamint a nyitott műhely keretein belüli tudásátadás, a retextiltechnika mint terápiás eszköz elterjesztése.
A húsz hónapos pályázaton belül a pécsi Retextil Alapítvány (eddigi profiljától eltérően) szakemberek segítségével terápiás játékeszközök kifejlesztésével foglalkozott, melyek háromféle helyszínen történő tevékenységből keltek életre.
A, A képzési helyszíneken (Vakok Intézete – Budapest, Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Intézet, Speciális Szakiskola és Kollégium, Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye – Pécs) különböző sérüléssel élő felnőtt, illetve gyermekcsoportoknál figyelték meg, hogyan hat a retextiles tevékenység fejlődésükre, mennyire tudják megtanulni és használni a technikát, s milyen tapasztalatokat szereznek közben.
B, A workshopok helyszínein (Teklafalui, Pécsi, Csökölyi, Katymári, Gerényesi, Kisteleki, Budapest–Józsefvárosi, Jánoshalmai, Mélykúti Biztos Kezdet Gyerekházak) – melyek hátrányos helyzetű településeken vagy városi szegregátumokban találhatók – a fejlődésben elmaradt gyermekekre egyéni vagy csoportos fejlesztési tervek készültek, s a fejlesztéshez szükséges eszközöket workshop keretében készítették el a szülők és gyerekházas szakemberek a Retextil Alapítvány munkatársainak segítségével.
C, Az eszközök kipróbálásának helyszínein (Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat pécsi telephelye, Fészek Bölcsőde /Pécs/, Vakok Intézete /Budapest/) tesztelték a gyógypedagógus szakemberek a kifejlesztett terápiás eszközöket aktív fejlesztési folyamatokban, valamint itt álmodták meg az eszközök túlnyomó többségét, melyeket a Retextil Alapítvány szakmai csapata és dolgozói a későbbiekben életre keltettek.
Legfőbb próbahelyszín a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat pécsi telephelye. A Retextil Alapítvánnyal való együttműködés legfontosabb céljai az alábbiak voltak:
– a korai fejlesztésben használni kívánt kifejlesztett (használt ruhákból kézzel készített) terápiás eszközök biztonságosságának és hasznosságának vizsgálata különböző alkalmazott terápiákban,
– az igényeknek megfelelően csoportra vagy egyes sérült, fejlődésben elmaradást mutató gyermekre személy szerint szabva új, használni kívánt eszközök kifejlesztése,
– a sérült gyermeket nevelő családok számára lehetővé tenni, hogy otthon is használható eszközöket készítsenek maguknak.
Az együttműködés sikerességét vizsgáló tanulmány által bebizonyosodott, hogy a kifejlesztett terápiás eszközök főként az érzékelés-észlelés, valamint a logikai gondolkodási műveleteket fejlesztő terápiákban alkalmazhatók leghatékonyabban. A gyermekükkel fejlesztésen vagy terápiában részt vevő megkérdezett szülők mindegyike hasznosnak ítélte a két intézmény együttműködését, és azt a továbbiakban is szükségesnek tartják. Az eszközöket fejlesztéseken használó szakemberek 92%-a ugyanígy fontosnak tartja a Retextil Alapítvánnyal történő további együttműködést új eszközök létrehozása, kipróbálása és elterjesztése céljából. A szakemberek túlnyomó többsége (53,8% és 61,5%) az együttműködésből származó legfontosabb előnynek a szakmai kreativitás fokozódását, valamint az eszközök használatának variálhatóságát tartja. Ezek az eddig feltételezett (most bebizonyosodott) előnyök mindegyike igazából a szakemberek innovációra való törekvését s ehhez való hozzáállását tükrözik. A szülők rendkívül magas százaléka (75% és 81,2%) az együttműködésből származó legfontosabb előnynek az eszközökhöz való hozzáférést (elkészíthetik maguknak anyagi befektetés nélkül), valamint az eszközök által kiváltott nem szokványos ingert tartja. A szakemberek és szülök által legfontosabbnak tartott előnyök különbözősége nem meglepő, hiszen a szülők nem szakmai szemmel, hanem a gyermek oldaláról figyelik az együttműködésből származó javakat.
Az együttműködés legsikeresebb tárgyi eredményei:
1. kétszínű, tömött labda 11. jaguárszőnyeg
2. horgolt labda 12. fészekhinta
3. kocka 13. rugós hinta
4. Patrik 14. bölcsőhinta
5. lépegetőháló 15. lépegetőtappancs
6. görgetőháló 16. csörgő
7. mászást segítő kukac 17. baba
8. stimuláló szőnyeg 18. mászóháló
9. fekete-fehér szőnyeg 19. csörgőpárok
10. tigrisszőnyeg 20. kötelek
A pályázat fontos állomása volt a pécsi Szabadkikötő közösségi létesítményben való beltéri játszótér megnyitása, mely a Lépj! – Légy Pécs jövője! című városi pályázat segítségével négy pécsi kávézót (Eozin Kávézó, Cooltour Café kávéház, Nappali Bár, Szabadkikötő közösségi létesítmény) hívott segítségül. A kávézókba betérő emberek önkéntes módon készíthettek használt ruhákból fonalat, hogy ezzel segítsék a fejlődésben elmaradást mutató gyermekek számára készülő játékok megszületését. A megható összefogás eredményeképpen két hónap leforgása alatt annyi fonalat „termeltek”, mely elegendő volt a megálmodott játszótér elkészítéséhez.
https://www.facebook.com/retextilpecs/videos/604076736393370/
Köszönjük a gyermekek nevében – akik ma is az elkészült játékok segítségével haladhatnak fejlődésük útján – a Norvég Civil Alap támogatását, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatását, minden együttműködő partner munkáját, a részt vevő és részt vállaló családok, valamint a Retextil Alapítvány munkatársainak fáradhatatlan közreműködését.
„ A játék. Az különös.
Gömbölyű és gyönyörű,
csodaszép és csodajó,
nyitható és csukható,
gomb és gömb és gyöngy, gyürű.
Bűvös kulcs és gyertya lángja,
színes árnyék, ördöglámpa.”
(Kosztolányi Dezső)
Írta:
Kemény Hargita gyógypedagógus