Jelentősen csökkent a táppénzt igénybe vevők és a táppénzen töltött napok száma 2005 és 2013 között annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság emelkedésével bővült a jogosultak köre – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Táppénz, 2005-2013 című átfogó elemzéséből.
A táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezerről 54 ezerre, közel a felére esett vissza – áll a kiadványban. 2005-ben 1 millió 252 ezer esetben állapítottak meg táppénzt, 8 évvel később már csak 825 ezer esetben, a nemzetgazdaságban adott évben felhasznált táppénzes napok száma pedig 37 millióról 20 millióra mérséklődött.
Míg 2005-ben egy betegség esetén átlagosan 30 napot töltött táppénzen egy munkavállaló, 2013-ban 6 nappal kevesebbet – írja a KSH.
A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni a táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt. Ugyanakkor a táppénz igénybevételét csökkentő tényező lehet a magyar lakosság általános egészségi állapotának javulása is, amire többek között a várható élettartam növekedésén túl az emberek szubjektív egészségérzetének figyelembevételével számított egészségben eltöltött életévek számának emelkedéséből is következtetni lehet a statisztikai hivatal szerint – olvasható a kiadványban.
Egy gyermekápolási táppénzes eset 2005-ben átlagosan 6, egy baleseti táppénzes eset 45 napig tartott. 2013-ra a gyermekápolási táppénznél 4, a balesetinél 39 napra rövidült a táppénzes időszak hossza. Az egyéb táppénzes esetek átlagos hossza 35 napról 30 napra csökkent – írja a KSH.
A nők 40–56 százalékkal többször voltak táppénzen, ami nagyrészt beteg gyermekük ápolásából adódott, ugyanis tízből kilencszer az anya maradt otthon ilyenkor. A veszélyeztetett terhesség – a 2012. és 2013. évi adatokból kiindulva – az összes táppénzes eset 7 százalékát tette ki, jelentősen növelve a nők arányát az ellátottakon belül. Ezzel szemben a férfiak jóval többször váltak keresőképtelenné üzemi vagy egyéb baleset következtében. 2008-ig több mint kétszer annyi férfit, mint nőt vettek táppénzes állományba emiatt.
Az adatok szerint 2007-től 2009-ig a 30–34 éves korosztályt érintette leginkább a táppénz. Egyrészt mint a legnépesebb korcsoportból innen került ki a legtöbb foglalkoztatott is, másrészt ehhez az életkorhoz köthető a gyermekvállalás, illetve a kisebb gyermekek jelenléte a családban, akiket betegségük esetén ápolni kell. 2010-től már a 35–39 éveseké volt a legnépesebb korosztály, egyben a foglalkoztatottak aránya is itt volt a legmagasabb. Vélhetően a gyermekvállalás egyre későbbre halasztásának is szerepe lehetett abban, hogy a maximum áttolódott ehhez a korosztályhoz, azaz 2010-től a 35–39 évesek voltak a legtöbbször táppénzen – olvasható a tájékoztatásban.
A KSH kiadványából az is kiderül, hogy 2009-ben fizették ki a legtöbb táppénzt az alapból, 108 milliárd forintot. Ezt követően 2010-re meredeken, mintegy 26 százalékkal csökkent a táppénzkiadás, és a következő években is folytatódott a kifizetések erőteljes visszaesése: 2012-ben 57, 2013-ban 60 milliárd forintot tett ki.
„Ha azt vizsgáljuk, hogy a különböző betegségek miatt mennyi napot töltöttek táppénzen a munkavállalók, választ kapunk arra a kérdésre is, hogy mely betegségek kerültek a legtöbbe a társadalombiztosításnak” – írja a KSH. A csont-izomrendszeri, kötőszöveti betegségek táppénzes napjai minden évben az összes táppénzes nap 27–30 százalékát tették ki, a terhességgel, szüléssel, gyermekággyal összefüggő táppénzes napok száma a második legmagasabb volt. Ez utóbbi aránya 2005 és 2013 között folyamatosan nőtt, 13 százalékról 25 százalékra. A keringési rendszer, a légzőrendszer megbetegedései, valamint a mentális és viselkedészavarok kerültek még az első ötbe a legtöbb táppénzes nap tekintetében egészen 2011-ig, aztán a mentális és viselkedészavarok helyébe a daganatok betegségcsoportja lépett.
