Aki gyűlöletet kelt, az arra számíthat, hogy a magyar jogrendszer nem hagyja annyiban tettét – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal szerdai ülése után újságíróknak.
A tárcavezető értékelése szerint Magyarországon jó jogszabályok vannak a különböző antiszemita jellegű bűncselekmények megakadályozása, megtorlása érdekében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jog alkalmazásában a rendőrségnek, ügyészségnek még van tennivalója.
Lázár János jó hangulatú, konstruktív értekezletként jellemezte a tanácskozást, amelyen részt vett Trócsányi László igazságügyi miniszter, valamint a Legfőbb Ügyészség, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság vezetése is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint a jelenlévő igazságügyi vezetők kaptak kritikákat és pozitív kezdeményezéseket is.
Az antiszemita jellegű bűncselekményekről szólva elmondta: ezek száma stagnál, de nem a szám a fontos, hanem az, hogy azok egy közösség nyugalmát képesek veszélyeztetni.
A tárcavezető szavai szerint a Sorsok Házáról nem esett szó, a kormány szándéka továbbra is a konszenzus megteremtése, mert nem lehet a magyarországi zsidóság nélkül létrehozni a múzeumot.
Kérdésre beszélt arról is: szeretné, ha Zoltai Gusztáv továbbra is folytatná tanácsadói munkáját. Megjegyezte, hogy mind a párton belülről, mind a külső környezetből érkező kritikákat „érdeklődéssel hallgatja”, a miniszteri tanácsadó felkérése azonban személyes döntése volt, amelyet Zoltai Gusztáv több évtizedes vezetői, szervezői tapasztalataival indokolt.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a résztvevők az érdekvédelem szélesítésére kérték az igazságügyi minisztert. Egyeztettek arról is, hogy Magyarország 2015. márciusa és 2016. márciusa között a Nemzetközi Holokauszt Emlékbizottság soros elnökségét látja el, amelyet a résztvevők bevonásával szeretnének megvalósítani.
A helyettes államtitkár ismertette, hogy a kormány kiemelten kíván foglalkozni a temetők kérdésével, s nemcsak örökségvédelmi szempontból tekint a feladatra, hanem például az iskolai közösségi szolgálatot is bevonnák, hogy célzottan lehessen megismertetni a fiatalokat a helytörténeti vonatkozásokkal. Az erre szánt források nagysága milliárdos lehet – fűzte hozzá.
Latorcai Csaba arról is beszámolt, hogy a kormány döntött a politikai üldözöttek nyugdíjszerű ellátásának növeléséről, ez idén november 1-ig visszamenőlegesen 9,9 százalékos, január 1-jétől pedig 2,4 százalékos emelés. A kormány elhatározta, hogy az érintettek támogatásának meg kell haladnia az átlagnyugdíjat, s ezt a következő évek nyugdíjpolitikájában érvényesíteni kell – hangoztatta a helyettes államtitkár.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a tanácskozás után azt nyilatkozta: a gyakorlatban tapasztalnak visszásságokat, az antiszemitizmussal kapcsolatos feljelentések után megakadnak az ügyek, de ennek vizsgálatára ígéretet kaptak. A Sorsok Házát firtató kérdésre azt mondta: bízik a megállapodásban, s azt érzékeli, hogy mind a kormány, mind a zsidóság nyugvó pontra szeretné helyezni az ügyet.
A Mazsihisz költségvetéséről szólva pedig azt emelte ki: megerősítést kaptak, hogy lesz lehetőség zsinagógák felújítására. Az előkészítés folyamatban van, jövőre három zsinagóga felújításával számolnak – tette hozzá.
