Jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a 2009-es pécsi egyetemi lövöldözés vádlottját, G. Ákost kedden a Pécsi Ítélőtábla, helybenhagyva ezzel az elsőfokú bíróság döntését. G. Ákos legkorábban 30 év múlva kerülhet feltételesen szabadlábra.
A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek Gere Ákost, aki 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem (PTE) biofizikai intézetében pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert pedig súlyosan megsebesített.
A gyógyszerészhallgatót mellékbüntetésként 10 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, s meg kell fizetnie a cselekményével összefüggésben felmerült mintegy 2,5 millió forint költséget.
Gere Ákos lelki problémák miatt 15 éves kora óta járt pszichológushoz, és hangulatjavító gyógyszereket is szedett. A visszahúzódó fiatalember nem tudott beilleszkedni a közösségbe, többször is panaszkodott édesanyjának, hogy nem jön ki jól a csoporttársaival. 2008-ban lett az Első Pécsi Polgári Lőegylet tagja, 2009 tavaszán kapott engedélyt sportcélú maroklőfegyver tartására.
Egy hónappal tettének elkövetése előtt elégtelen lett a zárthelyi dolgozata, de csoporttársai jó jegyeket kaptak.
Felmerült, hogy azok puskáztak, emiatt szóváltás alakult ki. Gere Ákos közölte, a csalást jelezni fogja az egyetemen, de társai figyelmeztették, hogy mivel egyikük testépítő, rosszul járhat. Erre ő megjegyezte: „a golyó mindenkin fog”.
Gere Ákos 2009. november 26-án délben gyakorlati foglalkozáson vett részt a PTE biofizikai intézetében. Közben kétszer is kiment a mosdóba. Másodszor fegyverrel tért vissza a terembe és lövöldözni kezdett. Megölte egy 19 éves csoporttársát, míg egy másik hallgatót, az oktatót és a teremből távozva egy takarítónőt súlyosan megsebesített. Ezután a közeli négyszáz ágyas klinika egyik emeleti teraszára ment, az épületből fél egy körül telefonon értesítette a rendőrséget arról, mit tett és hol van. Ott fogták el, lefoglalták a nála talált fegyvert, két tárat és negyvenegy lőszert.
Gere Ákos összefüggő szóbeli vallomást nem tett, írásbeli vallomásában tagadta, hogy tettét előre eltervezte volna. Állítása szerint azért vitt fegyvert az egyetemre, mert a gyakorlat után lőni akart menni. A keddi tárgyaláson az utolsó szó jogán azt mondta: megbánta tettét.
A Pécsi Törvényszék és az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla is bizonyítottnak látta ugyanakkor az előre megfontolt szándékot. A gyógyszerészhallgató a lövöldözés előtti napon erőszakos cselekményekről szóló videókat, ámokfutásokat nézett, édesanyjával folytatott beszélgetésében említette, rossz a hangulata, ismerősének pedig interneten olyan üzenetet küldött, hogy agydaganata van, „fel fog fordulni”, évek óta nem volt egy jó napja.
A vádlott a tett napjára nem beszélt meg lövészetet a lövészklub képviselőjével, akinek a lőtér kinyitása és a lövészet felügyelete is a feladatai közé tartozott. Aznap pedig, közvetlenül a gyakorlat előtt többször is megkérdezte társait, ott van-e mindenki. A táblabíróság szerint áldozatai közül két csoporttársát meg akarta ölni, az oktató és a takarítónő esetében a szándéka eshetőleges volt.
A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként vették figyelembe, hogy Gere Ákos tettét lőfegyverrel, előre megfontolt szándékkal követte el, s maradandó fogyatékosságot is okozott. A bűncselekmény emellett felzaklatta az országos közvéleményt, közfelháborodást keltett, negatív hatással volt az emberek biztonságérzetére.
Enyhítő körülmény volt a vádlott büntetlen előélete, az, hogy feladta magát, és a személyiségzavara is, amely enyhe fokban korlátozta cselekedetei következményeinek felismerésében.
Papp Gábor, a vádlott védője a másodfokú eljárásban fenntartotta azon álláspontját, hogy G. Ákos nem tervezte el a bűncselekményt és elmeállapota súlyos fokban korlátozta tette következményeinek felismerésében.
Úgy vélte: az elsőfokú bíróság elfogultan hozta meg döntését, a tényállást nem derítette fel teljes egészében, a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, és indoklási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget. Ezért a védő elsősorban a korábbi ítélet hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását, másodsorban a büntetés enyhítését, határozott időtartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozta, ám a táblabíróság mindkettőt elutasította.
Papp Gábor a jogerős ítélet kihirdetését követően újságíróknak azt mondta: változatlanul súlyosnak tartja az ítéletet, nem ért egyet annak jogi minősítésével. Hozzátette: ha a határozatot írásban is megkapják, megfontolja a rendkívüli perorvoslat lehetőségét.
