Hogy a válság-e az oka a befektetők távolmaradásának, nem tudni, az azonban biztos, hogy egyelőre nem vonzotta a felszabadulási emlékműként elhíresült Niké-szobor környéke a vendéglátóhely-üzemeltetőket. Az önkormányzat azt szerette volna, hogy egy leendő éttermes a terület rendezését is vállalja el, cserébe a rendelkezésére bocsátott telekért.
Azt remélték ugyanis a városatyák, hogy a Makrisz Agamemnon által készített, „Szabadság” elnevezésű emlékmű környezete ismét bekapcsolódik a város vérkeringésébe, amint sikerül hasznosítani a területet. Az elképzelések szerint új vendéglátó funkciót adhatott volna a szobor környezetének egy magánvállalkozó.
A telkek városi tulajdonban maradtak volna, az érdeklődő azonban használhatta volna azokat, a lenyűgöző panorámáért és forgalomért cserébe elvárták volna tőle az alkotás környezetének folyamatos gondozását, fejlesztését is.
Két kiírással próbálkozott a város, ám mindkettő eredménytelenül zárult. Hogy pontosan mi vezetett mindehhez, nem lehet megmondani. Nem annyira a környezet rendben tartására irányuló kötelezettség, hanem a kedvezőtlen gazdasági helyzet tartotta viszont inkább távol az érdeklődőket.
Mint azt Dévényi Sándor, az önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnöke lapunknak magyarázta: egyértelművé vált, hogy egyelőre nem kész a piac a város igényeinek teljesítésére, a gazdasági nehézségek miatt nem kockáztatnak egy jottányit sem a megcélzott vállalkozások.
A Niké-szobor környezetének ápolását, gondozását a továbbiakban is városi feladatként kell kezelni – tette hozzá a bizottsági elnök. A közbiztonság javítását emellett az segítheti elő, hogy a területet nemsokára térfigyelő kamerák is pásztázhatják, megóvva ezzel a leparkolt autókat az eddig nagy számban jelentkező feltörésektől.
