Pászkasütő versenyt rendeztek a ruszinok Pécsett

Új színnel gazdagodott Pécs város húsvéti rendezvény-sorozata 2017-ben. A Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat első alkalommal szervezte és rendezte meg az ünnepi pászkasütést.

A versenyszerűen lebonyolított pászkakészítésre szinte lázba jött a pécsi és környékbeli görög katolikus vallású lakosság. Egymást biztatva készültek a húsvéti ünnepek eme jellemző és elmaradhatatlan szertartására, ami a pászkasütéssel kezdődik és a pászkaszenteléssel éri el csúcspontját.

20170418_130447

Csehily József, a Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és segítőtársai nagy izgalommal vágtak neki a szervezésnek.

Nem véletlen, hogy szinte meglepetésszerűen került a húsvéti ünnepi programok és szertartások közé ez a pászkaprogram, mert a görög-katolikus egyház is a legnagyobb vallási ünnepnek tekinti a Húsvétot, amikor megemlékezünk és végigkövetjük Jézus Krisztus szenvedéstörténetét, halálának körülményeit, majd legfőképpen a feltámadását, amellyel példáját adta a hit erejének a mai emberiség számára, és az Isten és Fia iránti hűségről.

20170415_143313

Egyébként a pászkasütés, a pászkavacsora ma az egész világon elterjedt a kereszténység körében, persze kissé különböznek egymástól a készítés módjában és receptjeiben. Magyarországon is többféle módja ismeretes.

A pászka egyben összefogja a családot is, hogy tiszteljük egymást, és megbecsüljük az elvégzett munkánkat, jelen esetben a pászkakészítést és eredményét.

20170415_123936

A zsűri tagja volt Dr. Végvári Valentyina c. egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemről, a Pécsi Görög-katolikus parókiától Zajácz Gábor parókus, Csehily József a PRNÖ elnöke és Rozvány György ny. újságíró is, akik nagy tisztelettel néztek végig a beadott pászkákon, még a díszítésüket is közelről szemügyre véve, míg a parókus úr megáldotta a fényesen csillogó pászkákat, egyben a nem mindennapos kezdeményezést. Éppen ezért, és mivel ez volt az első alkalom, hogy a Kárpátaljáról ideszármazott ruszinok és magyarok nyilvánosságra lépjenek ezzel az ünnepi programmal, amit korábbi otthonukból, mint vallási néphagyományt hoztak magukkal. A zsűri úgy gondolta, hogy azonos minősítést érdemelt mindegyik mű és készítője.

20170415_233400

Ezzel is szeretnének egy igazi ünnepelhető utat mutatni a nagy nyilvánosságnak, az általánosan megtartott húsvéti ünnepeknek pedig nagyobb rangot, ha tetszik látványosságot is adni. Úgy tervezik, hogy a pászkasütést és pászkaszentelést követően párnapos kiállításon mutassák be ezt az igen népszerű, de még kevesek által ismert pászka-készítményeket a húsvéti napokon. Hadd nyerjen helyet ez is a pécsi rendezvények sorában, mert a hagyományainkat mindenkor tisztelni kell. Ezt pedig köszönik a pécsiek a kárpátaljaiaknak, a ruszinoknak.

Még aznap késő este a szentmise keretében isten áldását közvetítette a Zajácz Gábor a templom tisztelendő parókusa a Pécsi Xavér utcai templomban a ruszinok és sok más keresztény polgár jelenlétében. Látni és érezni lehetett, hogy egyszerre öröm szállta meg a templomot. Ebben az esztendőben fordult elő, hogy valamennyi vallás húsvéti ünnepe egyazon napra esett, jóllehet, a római katolikusok a Gergely-naptár szerint, míg a görög-katolikusok a Julián-naptár szerint élnek és tartják ünnepeiket.

Krisztus Utolsó vacsorája tulajdonképpen pászkavacsora volt, amelyre meghívta tanítványait. A pászka pedig a zsidó pészah szóból ered.

Sor került a versen után a pászka- és élelemszentelésre. Erre az alkalomra minden család kis kosárkájába helyezve hozta a pászkáját, sárgatúróját, sonkát, tojást és más ennivalókat, amiket az első padsor elé tettek le, majd Zajácz Gábor tisztelendő parókus úr megáldotta, megszentelte, és tömjénfüsttel kísérve mondta el áldását.

Ez volt a boldogságérzet csúcsa. A szertartás végén mindenki mosolyogva lépett ki a templomból a künn hideg szeles időbe, de a szívükben érezve a meleget, a békét, a lelki kiegyensúlyozottságát, az örömérzetet. Remélhetőleg széles körben híre megy ennek a csodálatos kezdeményezésnek, és megnyeri a média érdeklődését is, mert szüksége van az embereknek a jóra, a szépre, a békére, a hitre és a barátságra. Az életünk legnagyobb ajándéka, ha érezzük, hogy értünk van az isten, és szeret bennünket.

Rozvány György nyug. újságíró