Szarvasgomba és a borz

Egy mázsa fekete szarvasgombát szüretel évente 4 hektáros földjéről egy brit gazda, és még csak különlegesen képzett kutyák vagy disznók szimatjára sincs szüksége a művelethez.

A feltehetően legeredményesebb brit szarvasgombavadász nem fedte fel nevét a Country Life című brit magazinban, nehogy gombaláz legyen úrrá sokakon és össze-vissza túrjanak birtokán. Csak annyit engedett közölni a lapnak, hogy Wiltshire-ben van földje. Magától kezdett teremni rajta a méregdrága szarvasgomba, melynek kilójáért 150 fontot – több mint 50 ezer forintot – adnak az éttermek. A gazda legalább száz vendéglőnek szállít.

A gombaüzletet annak köszönheti, hogy 1990-ben fákat kezdett telepíteni tűzifának, azok pedig feltehetően “fertőzöttek” voltak szarvasgomba spórákkal. Akárhogy történt is, a gazda akaratlanul honosította meg a fekete gyémántnak becézett növényt, amely számára ideális környezetbe került.

“Akkoriban azt se tudtam, mi az a szarvasgomba, de 15 évvel később egy borz kikapart párat a földből” – idézte a férfit az újság.

A világ szarvasgombatermése az utóbbi évszázadban nagyon visszaesett. Míg 1900 táján 1000-2000 tonna között volt, jelenleg 150 tonnányi. A fekete fajtánál is drágább a fehér szarvasgomba, annak kilójáért 1 millió forintot is megadnak. Brit földön nem él meg, fő termőhelye a horvátországi Isztria és az olaszországi Alba.