Tovább csökkenhet az infláció

Az infláció további csökkenésére számítanak az MTI által szerdán megkérdezett elemzők, akik az augusztusi, rekordalacsony 1,3 százalékos 12 hónapra visszatekintő drágulás után decemberre már egy százalék alatti inflációt várnak.

hirdetés

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban a vártnál alacsonyabb, 1,3 százalékos volt az éves infláció, ez csaknem 40 éve a legalacsonyabb érték. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek az idén augusztusban.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kiemelte: ismét rekordalacsony lett az inflációs adat; ehhez főként a nyári rezsicsökkentés járult hozzá, de például a szezonális élelmiszerek, illetve a nyári leárazások miatt a ruházati termékek árának mérséklődése is segítette az augusztusi alacsony inflációt.

A szakember arra számít, hogy a következő időszakban lesznek ennél is alacsonyabb adatok, szerinte olyan hónap is lehet, amikor 1 százalék alatt lesz a drágulás mértéke.

Elmondta: novembertől újabb rezsicsökkentés várható, így tartós lehet a rendkívül alacsony infláció, ezért valószínű, hogy a jövő év közepéig még az 1-2 százalékos sávban marad a drágulás mértéke. Jelenleg úgy tűnik, hogy 2014 második felében és 2015-ben sem fogja meghaladni az infláció a 3 százalékot – fogalmazott.

Az idei, meglepetésszerűen alacsony inflációt a kormányzati intézkedéseken túl a bázishatás is magyarázza. Tavaly ugyanis éppen a jelenlegi folyamat ellenkezője történt, akkor meglepetésszerűen magas lett a drágulás mértéke – tette hozzá. Az elemző úgy látja, a mérséklődést az is segítette, hogy sem a keresleti, sem kínálati oldalon nincs inflációs nyomás, ami a gazdaság stagnálására, illetve rendkívül alacsony növekedésére vezethető vissza.

Török Zoltán idén az év egészére 1,8 százalékos, jövőre pedig 2 százalékos átlagos inflációra számít. Az elemző szerint az inflációs folyamatok a további kamatcsökkentés irányába mutatnak. Úgy véli, az év végére legalább 3,5 százalékos szintre mérsékli az MNB monetáris tanácsa az alapkamatot.

Az elemző szerint az inflációs folyamatok tükrében lehetne 3,5 százalék alá is csökkenteni az alapkamatot, de jelenleg úgy tűnik, a nemzetközi pénzügyi folyamatok a további kamatmérséklés ellen fognak szólni.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője kiemelte: a vártnál jóval alacsonyabban alakuló az infláció mögött az húzódik meg, hogy a szemétszállítás díja összességében 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, ami még augusztusban is éreztette hatását, illetve a víz- és csatornadíj mérséklésének következményét inkább szeptemberre várta.

Az MKB vezető elemzője rámutatott arra is, hogy a dohánytermékeknél nem volt akkora az áremelkedés, mint amire számítani lehetetett a júliustól érvényben lévő új rendszertől, amikor is árrést jelentősen megemelték, és ez alapján akár 10-15 százalékos áremelkedést is el lehetett képzelni.

Szerinte az idei év végére 1 százalék körüli infláció várható, arra lehet számítani, hogy ez év őszén megtörténik a második rezsicsökkentés, és ez tovább mérsékli az idei inflációt, ami a jövő év elején akár 1 százalék alá is csökkenhet.

Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli: a várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra zuhant az infláció. Szerinte a meglepetést leginkább az okozta, hogy a dohánytermékek árrésének emelése még nem jelent meg teljesen a fogyasztói árindexben, így ennek hatása a következő hónapokban várható.

A közműdíjak júliustól érvényes csökkentésének hatása már gyakorlatilag teljes egészében jelentkezett az augusztusi inflációban – fűzte hozzá.

Szerinte az inflációra a következő hónapokban ellentétes folyamatok lehetnek hatással. A dohánytermékek árrésének emelése a következő hónapokban jelenik meg, ezenkívül az elektronikus útdíj bevezetése emelheti valamelyest az inflációt. Az egyes banki szolgáltatások áremelése, valamint a taxi tarifák markáns emelésének hatása szintén szeptemberben jelenhet meg, míg szeptemberig az üzemanyagárak tavaly őszi meredek emelkedése fékezheti az inflációt. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása – írta az elemző.

Úgy vélte, a következő hónapokban 1,6 százalék körüli inflációra lehet számítani. A háztartási energiaárak további 11,1 százalékos csökkentése novembertől tovább mérsékli az inflációt, így decemberre az infláció 0,9 százalékra eshet.

Suppan Gergely szerint az idén 1,9, jövőre 1,7 százalék lehet az átlagos infláció. A szakértő arra számít, hogy a monetáris tanács a nemrég bejelentett stratégiának megfelelően kisebb lépésekben, szüneteket tartva csökkenti tovább az alapkamatot, azonban a 3,50 százalék alatti alapkamat elérésére nem lát esélyt.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: sok termék ára csökkent a tavalyihoz képest, az élelmiszerek azonban még mindig drágák, a fogyasztók összességében még mindig nem vásárolnak többet.

Kifejtik: “ráférne a piacra” az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adókulcsának csökkentése. Ez azonban a kereskedők szerint csak akkor “hoz valamit a konyhára”, ha az alacsonyabb kulcs bevezetésekor csökkennek a fogyasztói árak, és nem élelmiszer-feldolgozók profitálnak a mérséklésből.

A rekordmélységű infláció jó a háztartásoknak, hiszen a reálkeresetek még nagyobbak lettek. A családok napi költekezése azonban csak lassan követi a reáljövedelem emelkedését, feltehetően azért, “mert még mindig több teher húzza a pénztárcákat”: a korábbi években “felhizlalt” élelmiszerárak, a tetemes üzemanyagárak és a háztartások eladósodottsága – véli a szövetség.