Egy használható, s a lehetőségekhez mérten minden szóba jöhető területre kiterjedő, civilekkel foglalkozó komoly elképzelés ölt testet abban a koncepcióban, amelyet jelenleg is civilek segítségével állítanak össze a városháza számára. A február végéig, alapítványi és egyesületi vezetők, no meg pécsi polgárok segítségével formálódó elképzelést tavasszal terjesztik be az önkormányzatnak.
Egészen más alapokon képzeli el a városvezetés a civilekkel való közös munkát, mint tették azt az elmúlt több mint egy évtizedben. Mint azt Kővári János bizottsági elnök, a most formálódó Civil Koncepció megalkotásának egyik elindítója magyarázza, eddig méltatlanul kezelték Pécsett az alapítványokat, egyesületeket, vagy a nem intézményesült polgárokból álló, egy-egy cél megvalósítására létrehozott csoportokat.
A korábbi városvezetők kiszorították őket a döntéshozatalból, nem vették figyelembe javaslataikat, a megkérdezésük nélkül hoztak határozatokat fontos kérdésekben – magyarázza az új koncepció szükségességének indokait az országgyűlési képviselőként is dolgozó Kővári.
Mint mondta, korábban csak a fiókok mélyére süllyesztett, a politikusok vagy a hivatal munkatársai által készített stratégiák adhattak iránymutatást a város vezetőinek a civilekkel való foglalkozás tekintetében. A mostani koncepciót azonban a civilekkel együtt alkotják meg: városrészi fórumokon kapott javaslatok, alapítványok, egyesületektől érkező igények alapján dolgoznak, s a Civil Közösségek Háza honlapján, a civilhaz-pecs.hu-n is várják a hónap végéig az észrevételeket.
Kővári János a koncepció szükségessége kapcsán elmondta: Pécsett 1500 civil szervezet működik, azaz a lakosságszámra vetítve Budapest után a legtöbb Magyarországon – igen intenzív az ez irányú élet a városban. Van tehát tapasztalat bőven arról, hogy mit érdemes másképpen, jobban, körültekintőbben végeznie az önkormányzatoknak a civil szervezetek irányában.
A források elosztását például teljesen kivonják az önkormányzat és a politika hatásköréből. A pénzek odaítéléséről maguk a civilek, az adott területeken nem érdekelt kurátorokból álló testület segítségével döntenek. Életre hívták a Természeti és Humán Erőforrás Fejlesztési Referatúrát is, amelynek feladatai közé vették a civil szervezetek ügyeinek intézését, a velük való kapcsolattartást. Ez a referatúra készíti elő a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályozásokat, a pályázati támogatások rendszerét, civil referensén keresztül tartja a kapcsolatot a szervezetekkel, gondoskodik a tájékoztatásról, előkészíti a feladatátvállalásokról szóló szerződéseket.
A szakmailag képzett, az új jogszabályi előírásokat ismerő és alkalmazni tudó, a pályázatok írásában jártas civilek nem csupán a szervezetük működéséhez nyújtanak biztos, kiegyensúlyozott hátteret, hanem a partnereikkel való együttműködés során is kamatoztathatják tudásukat – mondja Kővári János.
A Természeti és Humán Erőforrás Fejlesztési Bizottság elnöke bízik benne, hogy a márciusra végleges formáját elnyerő Civil Koncepció mihamarabb a közgyűlés elé kerül, s az önkormányzat ellenszavazat nélkül vallja majd magáénak. Szerinte éppen attól, hogy ilyen nagy merítésből, s húsz év tapasztalatából születik, a koncepció több évtizedre meghatározhatja az együttműködést az önkormányzat és a város polgárai között.
