9 C
Pécs
szerda, április 24, 2024
KezdőlapIdőjárásEzért nem vert szét mindent a jég Pécsen!

Ezért nem vert szét mindent a jég Pécsen!

A vasárnapi jégeső Pécsett nem okozott túl nagy gondot, többnyire csak apró jegek potyogtak a városra. Pellérden viszont diónyi jegek estek. Hogy lehet ez, ha közben a Dél-Dunántúlon működik egy egyesülés, akiknek a célja és feladata az, hogy elhárítsák a jégveréseket? 

Úgy tűnik, hogy a meteorológiai szolgálat riasztása nem volt alaptalan, június 25-én, vasárnap ugyanis Pécsre és környékére is lesújtott a jó előre beharangozott felhőszakadás, intenzív esővel, széllel és nem utolsósorban kisebb-nagyobb jégdarabokkal. Pellérden és Szabadszentkirályon például 4-5 centiméteres jéggolyók hullottak az égből, Pécsett viszont csak borsónyi jegek potyogtak, azokból viszont jó sok.

Pellérden ekkora jégrögök estek (a kanál nem volt a fagyott csapadék része)

Azt ugyanakkor, hogy hol, mennyi, és mekkora jég esik Pécsett, Baranyában és a szomszédos megyékben, nagyban befolyásolja az immáron 27 éve működő Nefela Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés munkája.

Az 1991-ben Baranya, Somogy és Tolna megye mezőgazdasági nagyüzemei és érdekképviseletei összefogásával alakult egyesülés elnöke, Huszár István lapunknak elmondta, hogy a megyéket átszövő jégeső-elhárító rendszert májusban már élesítették (ekkor kezdődik a jégesőszezon), azóta már több mint 30 alkalommal be is vetették azt, így pedig vasárnap is.

Így néz ki az ezüst-jodidot felhőkbe küldő gép (forrás: agrarunio.hu)

Huszár István kifejtette, hogy az elhárítórendszerrel nagyjából felezni-harmadolni lehet a fagyott csapadék méretét. Generátoraik – melyekből több mint száz van szerte az említett megyékben – ezüst-jodidot juttatnak a felhőkbe (azok lényegében beszippantják az anyagot), mellyel mesterségesen alakítanak ki úgynevezett jégmagokat, azaz  olyan jégdarabokat, melyek jégesőkor hullnak.

Azonban ezzel a művelettel megakadályozzák, hogy természetes úton nagyobb jégmagok jöjjenek létre a zivatarfelhőkben. Ugyan így több jég eshet, de ezek annyira apró szeműek, hogy mire földet érnének, akár el is olvadhatnak.

De akkor, hogy lehet az, hogy míg Pécsett kis szemű jég zuhogott, addig Pellérden és Szabadszentkirályon diónyi jegek estek? Erre a kérdésünkre az egyesülés hármashegyi megfigyelő állomásának meteorológusa, Bereczki Károly adta meg a választ. Mint mondta, a Nefela rendszere egy jégkárcsökkentő, preventív rendszer, épp ezért a természet erejét, a felhők méretét, haladási irányukat és sebességüket nem tudják befolyásolni vele. Azt sem tudják tehát elérni, hogy ne essen jég, és azt sem, hogy a zivatarok által érintett területeken ugyanolyan kisméretű jegek essenek.

A Nefelának több száz gépe működik a régióban (forrás: nefela.hu)

Azért, mert a nagy, gyorsan mozgó-változó zivatarfelhők, azaz szupercellák nem egyforma méretűek, nem szabályosak, így az azokba juttatott ezüst-jodid sem tud arányosan eloszlani bennük. Mint Bereczki mondta, a vasárnap fölénk érkezett szupercella 13 kilométer magas és 15-30 kilométer átmérőjű volt, melyből az ezüst-jodid hatására Pécs felett kisebb jegek estek, mint például Pellérden, ahol a fenti okok miatt épp nem érződött annyira a jégelhárító rendszer hatása. Komolyabb, sikeresebb, arányosabb és nagyobb hatást csak sokkal több jégelhárító géppel lehetne produkálni.

Több ilyen eset lenne nélkülük

Kérdésünkre, hogy akkor mégis miként lehet mérni a jégelhárítás sikerességét, Bereczki elmondta, hogy számszerűsíteni a művelet eredményét nagyon nehéz, hiszen tulajdonképpen az elhárítás miatt be nem következett jégeső esetleges, feltételezett bekövetkezésének hatását – azaz a keletkezett kárt, ami nem is keletkezett – kellene forintban megadni.

A másik megoldás az – folytatta –, hogy azt kell megnézni, hogy mekkora volt a jégelhárító rendszer működése előtt a kár egy-egy jégeső után, a begyűjtött, akár több évtizedes adatokat pedig össze kell hasonlítani a rendszer működése utáni jégkár összegével. Bereczki mindehhez hozzátette, hogy tapasztalatuk szerint a rendszerre fordított összeg húsz-harmincszorosan térül meg, hiszen az több milliárd forintnyi kártól óvja meg a régió lakosságát és földművelőit.

Az apró szemű jégeső sokkal kevesebb kárt okoz

Ugyan az egyesülésnek az elmúlt jó pár év során többször is akadtak anyagi gondjai, jelenleg azonban akadálytalanul működik a 160 millió forintból gazdálkodó Nefela. A 160 millióból 60 milliót pályázati úton tudnak lehívni, míg a fennmaradó 100 milliót a dél-dunántúli régió önkormányzatai, hegyközségek, kistérségi társaságok, szövetkezetek, földművesek önkéntesen nyújtott támogatása adja ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő