Új látványosság az Ágoston téren

Csak ők értették egymást

Minden eddiginél informatívabb és érdekesebb emlékművel gyarapodik hamarosan a pécsi bányászat hagyatéka. Az egykori pécsi szén- és az uránbányák legfontosabb építményeit, az aknákat részletes adatokkal bemutató emléktáblacsoportot (5 nagy és 2 kis táblát) az idei városnapon, szeptember elsején adják át.

Szinte minden pécsi ismeri a pécsbányai Széchenyi István-akna képét és sokan vannak, akik további bányászati létesítményeket is képesek felidézni. De vajon hányan tudják, hogy a város környékén több mint félszáz akna működött hosszabb-rövidebb ideig az elmúlt másfél évszázadban; amelyek közül tucatnyinál is több meghaladta a félezer méteres mélységet is? És tudjuk-e, hogyan nézett ki a külszínük, milyen volt az aknatornyuk, hol és milyen szinten helyezkedtek el?

A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány legújabb kezdeményezésével minden pécsihez egy kicsit közelebb kívánja hozni annak a szakmának az épített örökségét, amely alapvetően meghatározta a város közelmúltját. Erre a célra pedig az aknák a legalkalmasabbak, hiszen ezek az egykori bányaüzemek leglátványosabb, a felszínről is jól látható elemei lévén sokak emlékezetébe bevésődtek. Az országos szinten is egyedülálló táblacsoport egy szimbolikus helyen, a mecseki bányászat központi emlékművének is otthont adó pécsi Ágoston téren kapott helyet.

Az új emlékművön összesen 53 (40 szén- és 13 uránbányász) akna képe és műszaki adatai szerepelnek. A legérdekesebbek természetesen a mélységre vonatkozó számok: míg néhány akna alig 40-50 méterrel a föld felszíne alatt végződött, addig az uránbányák legmélyebb aknái meghaladták az egy kilométert is!
„Közel egy éves kutatómunka előzte meg az emléktáblák elkészítését. Az ezekben az aknákban egykor még dolgozó vezető beosztású bányamérnökök – néhányan már 80 év fölött – emlékezete, a bányák történeteit megírt szakirodalom adatai, régi fényképek felkutatásai voltak az aprólékos kutatómunka forrásai” – foglalta össze Sallay Árpád, a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány elnöke.

A 15 éves fennállását ezzel az alkotással is ünneplő Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány munkáját és az emlékmű megépítését a bányászathoz egykoron kötődő cégek mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Pécs városa is támogatta. Az 5,5 millió forintos költségvetés fennmaradó részét pedig az Alapítvány saját forrásából biztosította.

A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2001-ben jött létre azzal a céllal, hogy megóvja ás ápolja a mecseki szén- és uránbányászat épített és szellemi örökségét. Tagjai valamennyien az egykori bányaüzemek vezető szakemberei közül kerültek ki, akik elkötelezettek a város képét generációkon át meghatározó bányász-szakma értékeinek megóvása és átörökítése mellett. Az Alapítvány tevékenységének nyomaival Pécsett és a környező egykori bányásztelepüléseken is találkozhatunk.

Tizenöt év alatt összesen 77 emléktáblát és emlékkövet helyeztek el a bányászmúlt helyszínein, a 2006-os bányásznapon pedig átadták a pécsi Ágoston téren a Központi Szén- és Uránbányászati Emlékművet. Nekik köszönhető a világszinten is egyedülálló bányász harangjáték, amely 13 mecseki (ebből 7 pécsi) toronyból csendül fel naponta többször. Munkásságuk kiterjed kiadványok készítésére és az egykori bányászok emlékeinek dokumentálására is.