Mit gondolnak a pécsi trafikosok az elmúlt hetekben történt több fegyveres dohánybolt-rablásról? Miért hiszik úgy a rablók, hogy megéri trafikot rabolni? Mi lehet ellenük a megoldás?
Sajnos trafikrablásból nem volt hiány idén nyáron Pécsett, az elmúlt hetekben-hónapokban négy ilyen esetről is beszámoltunk. Legutóbb a Szigeti úton raboltak ki fegyverrel egy trafikot, júliusban egy Petőfi Sándor utcai dohányboltot fosztottak ki hasonló módszerrel, míg az Esztergár Lajos utcai trafikot júniusban és augusztus elején is kipakolták, szintén fegyverrel. A négy rablás kapcsán a rendőrök egyesítették az ügyeket, a korábban kitűzött nettó ötszázezer forint nyomravezetői díj pedig továbbra is érvényben van.
[su_box title=”Jó estét kívánt a rabló” style=”soft” title_color=”#ffffff”]
Augusztus eleji rabláskor az alábbi párbeszéd hangzott el:
– Jó estét! – köszönt a rabló.
– Jó estét! – így a boltos.
– Ide a pénzt de nagyon gyorsan! Nem akarok balhét! Tedd bele a zacskóba. Gyorsabban, csak ennyi van? – kérdezte elégedetlenül a bűnöző.
– Igen – felelte a boltos.
Elköszönni már nem tudott a rabló, aki miután kiment, még egy járókelő is simán elsétált mellette, pedig akkor még a maszk is rajta volt.[/su_box]
Úgy tűnik, mintha a trafikrablás Pécsett – ha egy ember követte el őket, ha nem – egyfajta trend lenne, ezért megkérdeztünk pécsi trafiktulajokat arról, hogy mit gondolnak az esetekről, hogy mi lehet a jó megoldás a rablók ellen, és hogy mi mindet tehetnek és tesznek dolgozóik védelmében. Horváth Attila, a Ferencesek utcai Bűnös Élvezetek Kicsiny Boltja, valamint a Nagy Lajos király útján található trafik vezetője kiemelte, hogy véleménye szerint a legnagyobb probléma a trafikrablásokkal kapcsolatban az, hogy a média túlságosan felkapta és felkapja ezeket az eseteket, amivel éppen, hogy „felhergelik a hülyéket”. De miért is hülyék a trafikrablók?
– Csak egy igazán bolond, piti, gyengeelméjű bűnöző gondolhatja azt, hogy jól megszedi magát egy trafikból. A biztonsági berendezések a trafikokban a legjobb minőségűek, a kasszákban pedig sosincs sok pénz, épp az esetleges rablások miatt. Hasonló a rendszer, mint egy bankban, vagy bármilyen kisebb-nagyobb üzletben, tehát a trafikban dolgozók egy bizonyos összeget hagyhatnak a pénztárgépben, a nagyobb részét egy olyan páncélszekrénybe teszik, melyből a pénzt kivenni már nem tudják. Azért félkegyelmű dolog trafikot rabolni, mert 10-20 ezer forintért kockáztatnak 15 év börtönt, ez pedig egyetlen rablónak sem érheti meg – mondta Horváth Attila.
Ennek a rendszernek köszönhetően nem kaszálhatnak nagyobb összegeket a trafikrablók. Horváth szerint ezt kellene megérteniük a rablóknak is.
Kérdésünkre, hogy nem lenne-e biztonságosabb megoldás, ha csak bankkártyás fizetés lenne a trafikokban, Horváth elmondta, hogy bizonyára az lenne, de egyszerűen ez ma kivitelezhetetlen, hiszen vannak még, akiknek nincs bankkártyája, vannak olyanok is, akik nem értenek a kártyához és ezért nem használják, inkább készpénzzel fizetnek.
Felvetettük azt is, hogy vajon, ha a pécsi trafikosok valamilyen módon összefognának üzletük és dolgozóik védelmében, kevesebb rablás történne? Horváth azonban erre sem lát nagy esélyt, mivel a városban rengeteg trafik van, a trafikosok nem is ismerik egymást (vagy hát nem mind), a különálló vállalkozásokat pedig szinte lehetetlen lenne az ügy érdekében összekovácsolni.
A Szigeti úti esetről készült ez a kamerafelvétel:
[su_youtube url=”https://youtu.be/hQ2mg3Cee80″ width=”720″ height=”460″]videofelvétel[/su_youtube]
Marad tehát a kamera, a riasztó, de Horváth kiemelte, hogy az ő dohányboltjaiban például soha nem dolgozik egyedül egy eladó, amitől így joggal érzik magukat biztonságosabban. És mi a helyzet a trafik-kirakatok fóliázásával? Nos, mint Horváth mondta, a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben nem szerepel fóliázási kötelezettség, tehát nem kötelező a fóliázás, mindössze csak azt írják elő, hogy az utcáról ne lehessen látni, hogy a boltban milyen 18 éven aluliak számára tiltott termékeket árulnak. A trafikok belső terének átrendezésével, a polcok eltakarásával tehát meg lehetne kerülni a fóliázást, de ezt sokan nem teszik meg. Ugyanakkor – folytatta – egy pécsi élelmiszerboltba és kisboltba sem lehet belátni az utcákról, pedig azok még csak lefóliázva sincsenek. Ugyanúgy kirabolják ezeket a boltokat is – mondta –, ahogy a trafikokat, tehát a fóliázás nem köthető össze szorosan a rablások gyakoriságával.
Megkerestünk az ügyben egy másik trafiktulajdonost is, aki kevésbé volt közlékeny. A nevét elhallgató dohányboltosnak a belvárosban van trafikja, ahova véleménye szerint „nem menne be épeszű rabló”, hiszen a közelben vannak mindig rendőrök, bulizók, sétálók. Mint mondta, bízik a biztonsági rendszerében, és ezért lehet az is, hogy egyáltalán nem érzi úgy, hogy beosztottjai félnének egy esetleges rablótámadástól.
– Nyilván sokkoló lehet egy eladónak, ha fegyvert szegeznek rá, de nem hiszem, hogy pár ilyen rablás után minden trafikosnak rettegnie kellene. El fogják kapni a rablót vagy rablókat, le fog csengeni ez az egész, de úgy gondolom, hogy a trafikrablásoknál történnek ebben a városban és az országban súlyosabb bűnesetek is – mondta.
