A külföldi melósok jól keresnek Pécsett

Mielőbb új alapokra kellene helyezni a szakképzési rendszert a helyi gazdaság szereplői szerint, ugyanis a szakiskolákból kikerülők nem értenek eléggé ahhoz, amit tanultak. A rendszeren szeptembertől változtatnak, 2014-től pedig megyénként egyetlen nagy szakképző iskolát hoznak létre. Pécsen lehet ez a központ.

Komoly terveket szövöget a kormány az állami fenntartású szakképző iskolákkal kapcsolatban. A gyakorlati képzés szintjét már idén szeptembertől emelik a rendszer átalakításával, majd jövőre minden megyében egy-egy összevont szakképző intézményt hoznak létre. A változás után tagintézményekké válnak a mai szakiskolák, azokat a központ irányítja majd.

Baranyában mintegy hatezer diákot és nyolcszáz pedagógust érint a változás, de a rendszer újragondolása minden területen érezteti majd a hatását.

Kéri szerint ma kevés a tudás…

– A teljes helyi gazdaságra hatással vannak az oktatási átszervezések, a szakképzési rendszer újragondolása pedig alapvetően formálhatja át a pécsi ipari, szolgáltatási piacot – mondja Kéri István, a megyei iparkamara titkára. Szerinte nagy gond, hogy a munkaerőpiacon kevés a jól képzett, komoly szakmai tudással rendelkező szakmunkás.

– A diákok keveset tudnak gyakorolni, ráadásul a szakmunkásképzőkbe kerülők jelentős része eleve rossz tanuló, alig lehet velük mit kezdeni. Ha utóbbiak még a szakmát sem gyakorolhatják kellő ideig, nem válnak éretté arra, hogy a munkaerőpiacon megállják a helyüket.

Ezt erősítette meg lapunknak több helyi ipari vállalkozás vezetője is. Elmondásuk szerint korábban, tizenöt évvel ezelőtt is, jobb volt a magyar munkaerő, de ma olykor a munkaeszközöket sem ismerik a fiatalok, s ha fel is veszik őket az állásra, pár hónap után el kell tőlük köszönni.

Stengl Attila, a pécsi Demag Kft. ügyvezetője például nem is talál helyben munkaerőt, ezért Lengyelországból, Romániából kölcsönöz jól felkészült szakembereket. Harmincöt hegesztője van, ezek kilencven százaléka külföldi. Pedig nem fizetnek rosszul a cégnél: túlórákkal, cafeteriával együtt havi nettó 250-300 ezer forintos jövedelmük is összejöhet a melósoknak tisztán.

Kéri István szerint a kilencvenes évek óta küzdenek szakképesítési problémákkal a helyi cégek. Pont azt nem tudják ugyanis a fiatalok, amit nagyon kellene: készen kijönni az iskolából, a munkapadhoz állni és dolgozni. Sokakat az elejétől kell megtanítani a szakmára a munkahelyen; erre viszont sem pénzük, sem kapacitásuk nincs a cégeknek.

Egyenes lesz?

– Az Audi, a Mercedes Győrben és Kecskeméten saját kézbe vette a szakképzést, de ugyanez a helyzet több más hazai gyárral. A kicsiknek erre viszont nincs forrásuk – mondja Kéri. Szerinte elodázhatatlan a változás, azaz a gyakorlati képzés erősítése, a rendszer újragondolása.

Erre már idén szeptembertől számíthatnak a tanulók és az iskolák. A még nagyobb váltás viszont 2014-ben jön.

Páva Péter, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pécsi tankerületi igazgatója azt mondta lapunknak: jövő tavaszig kell dönteni arról, hogy a szakképzési feladatokat hogyan lehet megyénként egyetlen központi szakképző iskola fenntartásával megoldani. Az új képzési rendszert 2014 szeptemberétől vezetnék be.

Fotóink illusztrációk

[frame]

A közvetítők szerint is erősíteni kell

Jásper Péter, a pécsi Állás-Pont Kft. tulajdonosa azt mondja, a képzésből kikerülők ma csak elméleti tudással rendelkeznek, így a gyakorlatban nem állják, nem is állhatják meg a helyüket. Emellett a nyelvtudás hiánya is gátja lehet a szakképzettek munkába állásának.

– A gyakorlati képzésre még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, többek között a termelő cégeknél eltöltött gyakornoki időszak növelésével, illetve a szakmai nyelvtudás kialakítása is nélkülözhetetlen – vélekedik Jásper.

[/frame]
hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés

7 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Frankfurt alatt levittek az autópályáról a rendőrök és igazoltatás közben megkérdezték , hogy mit
    keresek Németországban?Mondom nekik , hogy lakatos-hegesztő vagyok és mezőgazdasági gépeket hegesztek egy nagynevű cégnél és mutatom a munkaszerződésemet . Onnantól kezdve a rendőrök szemében félisten lettem , megdicsértek és mondták , hogy én biztos egy jó szaki vagyok , hogy ilyen régóta alkalmaz a főnököm.Magyarországon meg rendesen szégyellnem kellet , hogy egy birka koszos becsületes fizikai melós vagyok.Erről főleg azok a médiák is tehetnek akik a fizikai munkást úgy állítják be mint egy primitív alul-iskolázott egyén.Ma Magyarországon NEM MENŐ becsületesnek lenni , az a sikk ha valaki vállalkozó és ügyesen tud számlázni.Ha én nem fizetek be az apehnak 10000 forintot inkasszóz , ha 1 milliárdall tartoznák akkor meg külön szobában kávéval várna kínálgatna az apeh (volt rá példa).Fizikai munkát végezni és becsületesnek lenni nem kifizetődő ma Magyarországon , SZÉGYEN!!!

  2. A nagyobb ipari beruházásokat a kohászat,gépgyártás és bányászat generálta,és tömegével épültek a lakóparkok,lakónegyedek.Akkor is voltak azért jó szakemberek nyelv ismeret nélkül.Érdemes volt vállalkozni,mert a paraszt megtalálta a munkát.Amióta tönkrementek a nehézipari üzemek,bezárták a bányákat,és az adózás kizsákmányolássá vált,a szakipar gyakorlatilag kivonult az országból.Az okozott anyagi bizonytalansággal szemben a végzett szakmunkások is inkább külföldre terveznek,mintsem itthon kuporgatnak villanyszámlára.Akinek van valamennyi nyelvismerete és esze,el is megy innen! 😉

  3. Ja, és azt még elfelejtettem hozzátenni, hogy az elmúlt években-gondolok itt az EKF, hőerőmű, 400 ágyas klinika, stb.- a komolyabb beruházásokra többnyire mindig más régiókból jöttek kivitelezni a fővállalkozók (Strabag, Grabarics,stb.), akiknek a vidéki alvállalkozói, hozták magukkal a humán munkaerőt is. A helyi vállalkozóknak (ha volnának, de sajnos már nincsenek, mert a zömét szándékosan tönkretették), esélyük sem volna pályázni és megnyerni ezeket a munkákat, mert az építőipar is, már egy nagy “maffiává” nőtte ki magát. Ennek köszönhetően a helybéli foglalkoztatás is minimálisra csökkent, magyarán azok sem találnak helyben munkát, akik tapasztaltak, és komoly gyakorlattal rendelkeznek. Sokan rákényszerültek a munkaügyi központ által támogatott OKJ-s átképzésre, de azzal többnyire kitörölhetik a feneküket, ha komolyabb szakmai elvárású céghez kell bekerülniük, mert pár hónap alatt nem lehet kitanulni egy szakmát, és így a gyakorlat szinte nulla. Száz szónak is egy a vége: úgy sz@r ez az egész, ahogy van!

  4. Még a nyolcvanas években állami cégnél voltam ipari tanuló. Tudásban már akkor is nagy különbségek voltak, a frissen végzett szakmunkások között. Nem volt mindegy, hogy valaki állami cégnél, vagy maszeknál, kisiparosnál kapott gyakorlati oktatást, ugyanis ez utóbbiak, sokkal képzettebbek voltak. Az elméleti oktatás még nem minden, a szakmákban a széleskörű gyakorlati oktatás a mérvadó, ahol megtanítják a szakmai fogásokat, és annak minden csínját bínját. Ma már sajnos kevés olyan cég van Pécsett és környékén, amely ezt nagyobb létszámban felvállalná, főleg az építőiparban, ami gyakorlatilag szinte teljesen halott. Amíg az ipar ennyire stagnál, addig lehet okoskodni, variálni az oktatásban, de csodát senki se várjon, ameddig nem lesz komoly gazdasági előrelépés a régióban. Tartok tőle, hogy ez nem mostanában lesz…

  5. Okoskodni mindenki tud.
    Mutassa meg mit hogyan kéne csinálni.
    Akinek tele a zsebe szajréval,az könnyen pofáz és aláz le mást…

Comments are closed.