A rejtélyes pécsi jelkép, ami mindenhol ott van!

Ha teszünk egy sétát a városban, lehet, hogy fel sem figyelünk rá. Ha pedig észrevesszük, bele sem gondolunk, hogy miért kerülhetett oda. Pedig Pécsnek és a szőlőnek, na meg a szőlőmotívumnak nagyon sok közös pontja van. 

Pécs és a tükeség – nem véletlen ez a kapcsolat. Annak jártunk utána, hogy mégis miért tölt be a szőlő olyan fontos szerepet városunk múltjában. A kalauzolásban Kálóczi Lola pécsi történész segített nekünk, aki a gyümölcshöz kapcsolódó várostörténeti sétákat is vezet.

– Mennyire kell nagyítóval járnia a városban annak, aki szőlőmotívumokat keres?
– Egyáltalán nincsenek eldugva ezek a motívumok, szinte mindenhol felfedezhetőek. Leggyakrabban a Pécs címerében lévő szőlőmotívummal, ezen is láthatók a szőlővel beültetett Mecsek lankái.

DSC_0010
Észrevette már, hogy a pécsi városháza épületének homlokzatán is ott a szőlő?

Ez is utal arra, hogy a szőlőtermelés az egyik legjelentősebb gazdasági ágazat volt Pécs mezőgazdaságában. A 19. századra a városi lakosság nagy részének volt szőlője, még az iparral foglalkozó vállalkozók is törekedtek arra, hogy bekapcsolódjanak a borkereskedelembe. Ugyanakkor a szőlőművelésnek és az azt kísérő rítusoknak a helyi hagyományok kialakulásában is jelentős szerepe volt. A szüret, vagy a szőlőműveléshez köthető szentek – így Szent Vince, Szent György, Szent Orbán – tisztelete fontos részét képezték az életnek. Pécs épített örökségén a szőlőmotívum keresztény szimbólumként is megjelenik.

DSC_0005
Nézzen a lába elé! Még a aknafedlapokon is helyet kapott a szőlőmotívum!

– Lehet-e tudni, hogy pontosan kik és mikor ültették az első tőkét?
– Sokan úgy tartják, hogy Pannóniában, így Sopianae környékén is a rómaiak honosították meg a szőlőművelést, ám valószínű, hogy már sokkal korábban foglalkoztak ezzel és bortermeléssel is a mostani Pécs környékén élő kelta népcsoportok.

A Mecsek kezdetben a fehér bornak kedvezett
A Mecsek kezdetben a fehér bornak kedvezett

– A  mennyire volt megfelelő helyszín ez a vidék a szőlő termesztéséhez?
– A mecseki lankák kitűnő adottságokkal rendelkeznek a szőlőműveléshez, és a 19. századra már déli Mecsekoldal tizenöt százalékát beültették. Közel száz szőlőfajtát termeltek, főként fehér bort készítettek, de a század közepére néhány vöröset is meghonosítottak.

Meglepődtek az első helyezésen
És még beszélhetnék rengeteg “Tükeségről”

TÜKE MÉG:

  • Tükezoo (egykori pécsi underground popegyüttes)
  • Tüke-kártya (kedvezményeket biztosító városkártya)
  • Tüke Busz Zrt. (Pécs tömegközlekedését biztosító városi tulajdonú cég)
  • Tüke-díj
  • Tüke-kút (a Zsolnay-gyár által Zsolnay Vilmos 170. illetve a Zsolnay-gyár megalapításának 145. évfordulójára készített mázas pirogránit, eozin díszkút a Citrom utcában)
  • Tüke mise (Tillai Aurél szerzeménye)
Pécsen annyira fontos helyet foglal el a város életében a szőlő, hogy még védetté is nyilvánították azt a Lyceum utcai tőkét, ami a város egyik legöregebbje lehet.

– És az örök kérdés: ki a tüke pécsi?
– Eredetileg azokat a pécsieket nevezték tükének, akiknek a családja már több nemzedék óta Pécsen élt, házzal és szőlővel rendelkezett. Ez azonban mára már finomodott, így tüke lehet az is, akinek erős érzelmi kötődése van a városhoz és itt született.

Ezek a legérdekesebb épületek Pécsen, amelyeken találkozhatunk a szőlőmotívummal:

Ókeresztény sírkamra: keresztény szimbólumként találkozhatunk a szőlővel a pécsi világörökségi helyszíneken,  Sopianae ókeresztény temetőjében a Korsós sírkamrában. Itt a szőlő a megváltóra utal, a szőlőtő a megváltó, a szőlővesszők és az indák a szentek, akik hisznek benne.

Székesegyház: Impozáns dísze a pécsi bazilikának a Rétfalvi Sándor által készített millenniumi díszkapu, ami két szőlőtőkét formál meg, fürtökkel, indákkal, levelekkel.

A Székesegyház bejárata két tőkét szimbolizál
A Székesegyház bejárata két tőkét szimbolizál

Postapalota: A város címerével a Postapalota épületén, valamint a Széchényi tér déli részén látható Zsolnay-kúton találkozhatunk.

Megyeháza: A Megyeházán látható Baranya megye címere, amelynek fő motívuma a bástya (torony, kaputorony) a korai határvédő szerepen és a pogány elleni védőbástya jellegen túl a középkori kultúra fellegváraként emlegetett Baranyára is utal. A legérdekesebb ábrázolás a kapu fölötti “szőlővivőké”. Az egyik értelmezés szerint a jeleneten az Ószövetségből ismert Józsué és Kaleb azonosítható. Az ígéret földjének felderítői a tejjel mézzel folyó Kánaánból a bőséget érzékeltetendő, a gránátalmán és fügén kívül egy óriási szőlőfürtöt hoztak magukkal, s mutatták be Mózesnek és a választott népnek. Egy másik elképzelés szerint a két férfialak szőlőhevenget tart. (A 18. században már ismerték és kivételes alkalmakkor használták a két láb hosszú pálcát, amelyre sok szőlőfürtöt kötöztek fel úgy, mintha az egyetlen nagy fürt lenne.)

Itt is cipelik a szőlőt
A megyei címerben is ott a szőlő

Püspöki Palota: Egy alig észrevehető helyszínen is felbukkan a szőlőinda, mégpedig a Püspöki Palota déli falának egyik faragott kövén. Egyes kutatók szerint római kori darabról van szó.

 

A várostörténeti sétára jelentkezni és a program részleteiről érdeklődni az alábbi elérhetőségeken lehet: +36 72 224 755, info@pecsorokseg.hu