Egy pécsi utca, tele emlékekkel

Az Apáca utca sokak számára nem jelent többet egy egyszerű pécsi utcánál, pedig ezen a rövidke sétányon található épületek szinte mindegyike rejteget valami érdekességet a város múltjából. Szerencsére Pécsett sok az ilyen hely.

Az Apáca utcát minden pécsi jól ismeri, hisz gyakran sétálunk keresztül rajta, ha a Sétatérre, a Szent István térre, vagy a Széchenyi térre igyekszünk. Tökéletes, hangulatos kis átjáróutca a város közepén, melyről viszont sokan nem tudják, hogy milyen érdekes és értékes épületeket rejt.

Apáca utca 1.

Egy igazi klasszikus gyógyszertár volt
Egy igazi klasszikus gyógyszertár volt

Az utca elején állt a Sipőcz-ház, mely 1897-ben épült Sipőcz István gyógyszerész megbízásából. Az impozáns neobarokk lakóház sarkában kapott helyet Sipőcz gyógyszertára, melyet mindenki Szerecsen patikaként ismert – és ismer a mai napig. A mára patika-múzeummá nemesült üzlet bejárata fölött álló szerecsen-szobor is ezt erősíti. Azt azonban sokan nem tudják, hogy ez a név egy főhajtás Pécs első, 1697-ben épült patikája felé, melynek ugyanez volt a neve.

Apáca utca 3.

apáca u3

A romantikus stílusú műemléképület 1865-ben épült, mely a Sipőcz-patika konkurenseié, a Hölbling családé volt. Úgy tűnik tehát, hogy akárcsak manapság, régen is egymás nyakában lihegtek a gyógyszerészek.

Apáca utca 4.

apáca u4

A 18. század végén épült copf stílusú műemlékház 1907-ben került a ciszterci rend kezébe, akik a lakóházat iskolává alakították. Ebben az épületben működött a Julián Egyesület, azaz a Juliáneum, melyben az országon egyedülálló módon szerveződtek internátusba a boszniai, szlavóniai, és erdélyi magyar tanítók. A Juliáneum feloszlása után itt működött a városi zeneiskola is, mely az államosítás után megszűnt, az épület pedig azóta lakóház.

Apáca utca 6.

apáca u6

Itt állt a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár szecessziós-barokkos székháza. Azt pedig, hogy a pénz nem boldogít, mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a volt Osztrák-Magyar Bank épülete római kori temetőre épült.

Apáca utca 8.

A Csorba Győző könyvtár is ebben az utcában volt
A Csorba Győző könyvtár is ebben az utcában volt

Ezt a 18. század végén épült házat az itt élő Pollák János pécsi kanonok 1879-ben hagyományozta a városra. A copf stílusú épületben 1880-tól működött a Baranya megyei építészeti hivatal, később pedig a város arculatát megtervező Pilch Andor építészmesteré lett, akinek özvegye a Mérnöki Kamarának adományozta, de csak azzal a feltétellel, ha annak jövedelmét árvák és özvegyek megsegítésére fordítják. Van még tovább is, ugyanis 1943-tól itt indult a városi közművelődési könyvtár, ami megelőlegezte az 1952-től 2010-ig itt működő Csorba Győző könyvtárat, melynek udvarában egyébként – micsoda meglepetés – ókeresztény sírokat is találtak.

Apáca utca 11.

Isten szeme a sétálókat nézi
Isten szeme a sétálókat nézi

Az itt álló épületet 1903-ban bontották le. Egy pécsi kocsmáros vette meg, hogy helyén vendéglőt nyisson. A lebontott ház a homlokzatán lévő „Isten szemét” ábrázoló festmény miatt volt nevezetes, amiért rajta ragadt az “Isten szeme ház” név. Érdekes, hogy az engedélyezett építési terv helyett Pilchner Andor a szokásos lakóépület helyett szecessziós házat húzott fel, melynek homlokzatán ott díszelgett Isten, és az ő szeme. Hogy Pilchner miért gondolta meg magát, máig rejtély.

Apáca utca 23.

Szinte mindig kollégium volt
Szinte mindig kollégium volt

Az itt épült zárda alapkövét 1847-ben rakták le és 1851-re már el is készült. A közelében lévő teret ekkor még nem Sétatérként ismerték, csupán egy gabonapiac volt. Az épületegyüttes részeként a Miasszonyunk zárdatemplom 1854-re készült el.A zárda a rend betiltása után az Állami Leányiskola kollégiuma lett, majd a rendszerváltás után visszakerült a rendhez, és csak 2007-re jutott a ciszterciek kezébe, azóta pedig Ciszterci Nevelési Központ néven ismeri a város.

Hirdetés