Ha hinni lehet a legújabb népszámlálási adatoknak, rendkívüli módon lecsökkent az utóbbi tíz évben a cigányok száma, míg a németek többen lettek a városban. Nem tanácsos persze összeesküvés-elméletet, vagy újabb német betelepítési hullámot vizionálni: Erb József nemzetiségi tanácselnök szerint egészen másról lehet szó.
Érdekes adattal állt elő Erb József a pécsi önkormányzatnál működő Nemzetiségi Tanács elnöke. A tíz pécsi nemzetiségi (korábbi nevén kisebbségi) önkormányzat képviselőit tömörítő szervezet vezetője a minap publikált, 2011-es népszámlálási adatok ismertetésekor elmondta: a visszaérkezett kérdőívek tanúsága szerint kétszer annyi német nemzetiségi él a városban, mint cigány. Legalábbis hivatalosan. Egészen pontosan ugyanis 6565-en vallották magukat németnek, vagy svábnak, s mindössze 3145-en cigánynak.
Mint azt az elnök elmondta, az adatok meglepőek, de bizonyosan nem tükrözik a valós képet. Szerinte a nemzetiségek között nagy lehet az eltérés amiatt, hogy melyik kisebbség milyen mértékben vállalja fel származását. Megjegyezte: a németeknél is legalább a dupláját, míg a cigányoknál az adat akár négyszeresét kellene számításba venni, hogy valós számot kapjunk.
Az is meglepő, hogy – bár látszatra, érzésre – azt mondanánk Pécsen közel annyi horvát kisebbségi él, mint német, ezzel szemben a bevallások tanúsága szerint a kétezret sem éri el a számuk.
Hepp Mihály, a tanács alelnöke, egyben az Országos Horvát Önkormányzat elnöke szerint sokat nyomhatott a lapban az is, melyik kisebbség miként tudta mozgósítani tagjait a népszavazás előtt. Ő úgy vélekedik négyszer annyi horvát él Pécsen is, mint, amit a számok mutatnak. Volt ugyanis olyan önkormányzat – mint a németek -, amelyek szórólapok százain hívták fel a svábok figyelmét: vallják meg nemzetiségüket.
Kérdéses Erb szerint, hova vezet a számháborúsdi.
– Pécsen közel 17 millió forintot osztunk szét idén a nemzetiségi önkormányzatok között. A legnagyobb hányadban a romák, a németek és a horvátok részesülnek a javakból. A következő ülések egyikén ezért fel fogom vetni, mennyiben vegyük figyelembe az újonnan megismert adatokat – mondja Erb, aki szerint a kormányzatnak is le kell vonnia a konzekvenciát, mennyit áldoz a nemzetiségekre.
Az elnök szerint mindenesetre örvendetes, hogy Pécsen a lakosság közel tíz százaléka, több mint 12 ezer ember vallotta be nemzetiségét, vállalta bátran identitását. – Ez azt jelenti, hogy a városban erős kisebbségi kultúra továbbra is nagy figyelemre szorul, támogatásra érdemes. Igaz az a korábbi megállapítás miszerint, Magyarország leginkább multikulturális városáról van szó – mondta.
[frame]
Német, cigány, horvát: viszik a prímet
A népszámlálás szerint Pécsen összesen tíz nemzetiség rendelkezik komolyabb bázissal, de ezek közül is három, a német (6565) cigány (3145) és a horvát (1922) kisebbség számít hagyományosan is erősnek. Utánuk s szerbek következnek; 306-an vallották magukat e kisebbséghez tartozóknak. Lengyel nemzetiségűnek 124-en mondták magukat, 122-en vannak a lengyelek, 106-an a görögök, 61-en a ruszinok, 58-an az ukránok, 54-en az örmények.
[/frame]
