Több mint kétezer diák érettségizik ezekben a hetekben a pécsi középiskolákban. Sokan persze továbbtanulnak, de vannak, akik a munkát választják. Vajon gondolkoznak-e külföldi munkavállaláson? Ha igen milyen papírral lehet kint boldogulni? Vagy nem is érdekes a külföld a mai 18-20 évesek számára? Erre voltunk kíváncsiak.
Az országos média napról napra azt a látszatot kelti, hogy fiatalok, már érettségizettek tömegei hagyják, hagyhatják el az országot a következő napokban. A megállapítást lehetetlen bizonyítani, hiszen nincs statisztikai adat, kimutatás, amellyel meg lehetne alapozni a tendenciával kapcsolatos megjegyzéseket.
A félelmek szerint idén az eddigieknél is több 18-20 éves tanuló mehet külföldre, mert a vélekedések szerint itthon nem talál munkát, az egyetemek államilag dotált képzéseire pedig nem jutnak be. Több középiskolát és tanulót megkeresetünk, Pécsett vajon valós veszély-e az elvándorlás.
Öt megkérdezett szakiskolából, gimnáziumból viszont egyedül a Pécsi Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskolánál mondták lapunknak azt, hogy sokan választják a külföldi munkavállalást, miután végeznek.
– Nálunk ez érthető is, hiszen a cukrászok, felszolgálók, szakácsok Nyugat-Európában kelendőek. A nálunk végzettel fele itthon marad, másik fele viszont külföldre megy. Sokan már a gyakorlatukat is Ausztriában, Németországban szerzik meg, így kapcsolatokkal rendelkeznek, tudják, mire számíthatnak – mondja Simon Zsolt, az intézmény helyettes vezetője. Ezzel együtt sem mennek érettségizőik egyenesen külföldre, a papírt megszerzők kilencven százaléka még további szakképzésre a suliban marad; csak ezt követően próbálnak szerencsét – általában először itthon.
Azt gondolhatnánk, hogy a jó nyelvismerettel rendelkezők is rögtön fogják a cókmókot a ballagás után, de ez nincs így.
– Bár hatvan végzősünk többsége két nyelvvizsgával rendelkezik, a németet felsőfokon beszéli, az érettségizők szinte mindegyike itthon, nagy részük Pécsen tanul tovább. Egyetlen diákunk német ösztöndíjjal tanulhat, s páran Bécsújhelyen járnak majd felsőoktatási intézménybe, de ez minden. A többiek maradnak – mondja Englenderné Hock Ibolya, a Kocha Valéria Gimnázium igazgatója.
Magasi András, a Babits első embere is arról számolt be, hogy végzőseik zöme a hazai intézményekben tanul tovább. – Nem jellemző, hogy érettségi után külföldre mennének hallgatóink – mondja. Szerinte legfeljebb egy-két diákot foglalkoztathat a gondolat, de egyelőre ők sem gondolják komolyan a dolgot.
Ignácz István, a Gandhi igazgatóhelyettese azt mondja: náluk a tendencia inkább az, hogy többen mennek dolgozni érettségivel a zsebükben, mint korábban. Hatvanegynéhány végzősük közül a többség így is továbbtanul, méghozzá itthon. – Elvétve volt példa arra, hogy tanulónk külföldre ment, de azokban az esetekben is inkább komplett család költözéséről volt szó – mondta a vezető.
Gergely Éva, a Radnóti igazgatóhelyettese azt mondja, nyolcvan végzősük közül szinte mindenki marad 13. és 14. évfolyamon, OKJ-s képesítést szereznek így. Ezt követően a legtöbben egyetemre, főiskolára mennek általában. A kinti munkákat keresők száma náluk is rendkívül elenyésző – mondta.
Több tanulót is megkérdeztünk az ügyben. Egyikük összefoglalója tükrözi talán legjobban a képet.
– Programok szervezésében is részt veszek az iskolában, így a végzős osztályokba járókat jól ismerem, ráadásul szabadidőmben táncolok is, így sok diákot ismerek. A mai érettségizők jó része szerintem a biztonságot keresi, ezért legtöbben itthon maradnak, s ha nem megy másképp, akár fizetős szakokra is jelentkeznek inkább. A külföldi munkavállalás inkább a huszonéveseket foglalkoztatja – mondta lapunknak a tizenkilenc éves Éva, aki a PTE-folytatja.
[frame]
Tárki: Nincs is tömeges magyar kivándorlás
Az uniós csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, ennek ellenére korántsem beszélhetünk új magyar exodusról, hiába sugallja ezt a közbeszéd és a média – áll a Tárki jelentésében. A kivándorlás a régiós átlag alatt van, s a magyar migráció növekedése sokkal kisebb, mint a legtöbb posztszocialista országé – állítják a kutatások.
[/frame]
