Ez nem felejtés, hanem egészen más

„Az előbb még a kezemben volt a kulcsom, hova lett?” – gondoljuk, miközben állunk meredten az ajtó előtt. Bizonyára mindannyiunkkal előfordult már ilyen és ehhez hasonló mindennapos apró emlékezetkiesés. De vajon mitől alakulnak ki ezek a kínos helyzetek?

Feltehetően mindenkivel előfordult már az, hogy kinyitotta a hűtőajtót, arra viszont már nem emlékezett, hogy mit is akart onnan. A feledékenyebbek számára az is mindennapos, hogy úgy indulnak el munkába, hogy félúton gondolnak bele abba, hogy „vajon kihúztam a vasalót és lekapcsoltam-e a villany?”. Furcsa, esetenként kínos, vagy épp vicces esetek ezek, amelyeknek a tudományos magyarázata is érdekes.

Hova is tettük azt a fránya kulcsot?
Hova is tettük azt a fránya kulcsot?

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán is foglalkoznak a kérdéssel. Dr. Hernádi István, a Kísérletes Állattani és Neurobiológiai Tanszék helyettes vezetője elmondta, az ilyen gyors és rövid – de normálisnak tekinthető – emlékezetkimaradások azért következhetnek be, mert az agy több szinten kezeli a céljainkat tartalmazó gondolatainkat. A különböző fontosságú szintek között cikázva a kevésbé fontosnak tulajdonítottak el tudnak néha veszni.

A reggeli ébredés után agyunk automatikus „programokat” indít, amelyek egész nap működésben vannak. Ilyen például a sétálás, hiszen nem számoljuk lépteinket, nem figyelünk arra, hogy „most épp sétálunk”. Nem kell koncentrálnunk a normális testtartás sem, az agyunk automatikusan kezeli az ezzel kapcsolatos izmokat – mondta dr. Hernádi István.

Amikor eszünkbe jut, hogy mit is keresünk tulajdonképpen
Amikor eszünkbe jut, hogy mit is keresünk tulajdonképpen

Az ilyen automatizmusok egyik következő szintje az, amikor fejben pillanatok alatt összeállítjuk a napi menetrendünket, amelynek során nagyon komplex gondolatok és célok keverednek nagyon egyszerűekkel. Az, hogy nem tudjuk, miért nyitottuk ki a hűtőajtót azért van, mert ekkor épp ennél fontosabb dolgok is kavarognak a fejünkben.

Már rég máshol járunk
Íme egy példa: kikelünk az ágyból, azzal a fő céllal, hogy elindulunk munkába. Reggeli rutinunk végeztével lépnénk ki az ajtón, de nem tudjuk, hogy hova tettük a kulcsunkat, ami egyszer már a kezünkben volt. Azért nem tudjuk, mert az agyunk már fontosabb szintekre fókuszált, arra, hogy mit fogunk a munkahelyünkön csinálni.

 

med081
Majdnem olyan mint egy gép

Amikor az automatizmusok fogaskerekei megakadnak, akkor derül ki, hogy mennyire előttünk járnak a gondolataink, és hogy cselekvéseink és gondolataink között kusza hierarchikus rendszer áll fent. Ilyenkor jön az utólagos végiggondolás folyamata: „merre jártam a kulccsal a kezemben?

Dr. Hernádi István elmondta,  hasonló mechanizmusok játszódnak le autóvezetés közben is. Nem tudjuk felidézni egy út során, hogy hányszor indexeltünk, hányszor kanyarodtunk, hol gyorsítottunk és hol lassítottunk, mivel ezek automatikus, rögzült, motorikus cselekedetek.

Az úti célunk elérése a fő, és csak akkor gondolunk bele abba, hogy mit csináltunk rosszul, vagy mi maradt ki, amikor az agyunk zavart észlel a munkamenetben, ilyenkor tudatosan korrigáljuk a hibás mozgást, és javítjuk a rögzült automatikus programot is a pillanat tört része alatt.