Emberibb helyre kerülnek a kísérleti majmok

Bizonyára sokan nem tudják, hogy nemcsak egyetemisták és professzorok látogatják nap mint nap a Pécsi Tudományegyetem jogi és közgazdasági karát, hanem negyedszáz rhesus majom is él a campuszon. Az állatokat az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetében folyó kísérletek céljára tenyésztették itt. Végleges elhelyezésük ügye hosszú évek óta rendezetlen, ám e tekintetben nyárra megoldás születhet.

hirdetés

Több mint fél évszázada, egészen pontosan 1955-ben Lissák Kálmán professzor, az Élettani Intézet akkori igazgatója hozta létre a Rákóczi úton az állatok elhelyezését biztosító és kiszolgáló épületegyüttest, azóta itt találkozhatunk a tudományos kísérletek állati főszereplőivel. Az sokak számára nyilvánvaló, hogy az állatháznak máshol alkalmasabb helyet kell találni. Az erre irányuló korábbi tervek – egykor szóba került a háznak a Botanikus kert közelébe vagy Üszögpusztára való költöztetése is – nem váltak valóra.

Prof. Dr. Karádi Zoltán egyetemi tanár, a PTE Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének igazgatója szerint a majmok törvényi előírásoknak minden tekintetben megfelelő, végleges elhelyezésének hosszú évek óta nem rendezett ügye hamarosan megoldódhat.

– Több irányban is folynak tárgyalások, így ma még nem lenne szerencsés konkrétumokba bocsátkozni, de nagyon remélem, hogy csak néhány hónap kérdése, és a majomház felszámolásakor lehetőség lesz az itt élő makákók többségének megnyugtató elhelyezésére – mondta a szakember.

A majmokat elsősorban idegélettani, agykutatással kapcsolatos kísérletekhez használják. Az Intézetben több, világszínvonalú kutatás is zajlik, segítségükkel jelentős új tudományos eredmények születhetnek – többek között az anyagcsere és a táplálkozás központi szabályozásának a területén.

– Kutatásaink lényeges eleme, hogy a rhesus majom a törzsfejlődésben az emberhez sokkal közelebb áll, mint a kísérleti munkában tán leggyakrabban használt patkány. A majmokkal nyert eredmények így sokkal nagyobb valószínűséggel vonatkoztathatók az emberi működési sajátosságokra. A kísérleti programban még az idős állatok is racionálisan felhasználhatók bizonyos agyszövettani, immunhisztokémiai vizsgálatokban.

A majomház fenntartása természetesen nem olcsó mulatság, bár pontos adatokat Karádi professzor nem árult el. Amennyiben a majmok kiköltöztetése a terveknek megfelelően megvalósul, az állatház helyén akár start-up inkubációs központ létrehozására is lehetőség nyílhat – legalábbis az egyetemi vezetés nem zárkózik el ettől a gondolattól.

Hirdetés