Pécsen injekciót nyomnának a cukrosok szemébe

Kecsegtető kísérleteket végeznek a cukorbetegség egyik szövődményének megakadályozása érdekében. A Pécsi Tudományegyetemen egy olyan anyagot vizsgálnak, amelynek a szervezetbe juttatásával jelentősen csökkenthető a diabétesz miatt kialakuló látásromlás. 

A pécsi egyetemen közel tíz éve kezdték tanulmányozni, hogy milyen tünetei vannak s miként lehetne javítani a cukorbaj okozta szövődményeken. Először azt próbálták megállapítani, hogy milyen ütemezésben, milyen sorrendben halnak el a szem fényérzékeny rétegében, a retinában található idegsejtek. A retinát 50 idegsejttípus építi fel, s nem mindegy, hogy ezek közül melyiket támadják meg elsőként. Az cukorbajt következményeként kialakuló betegségnél  a retina egyik nagyon speciális sejttípusa – a dopaminerg amakrin sejt – megy tönkre. A dopamin szó talán már ismerős lehet, hiszen ez az anyag, ami az agyunkban felelős az idegek közötti párbeszédét. Ennek az ingerület-átvivő anyagnak az eltűnése okozza például a Parkinson-kórt is.

– Nekünk azt sikerült megállapítanunk, hogy ez az az anyag, amit első körben megtámad a szembetegség. Második lépésben rögtön ezután következik a retina fényérzékeny sejtjeinek a pusztulása. Ennek következménye, hogy nem látunk normálisan, romlik a képélesség, s egyre inkább jönnek elő azok a tünetek, amelyek a látás fokozatos romlásához vezetnek – mondta Gábriel Róbert egyetemi tanár, a PTE korábbi rektora, a Kísérletes Állattani és Neurobiológiai Tanszék vezetője, aki immár 25 éve foglalkozik retinakutatással.

A kutatók ezt követően megállapították, hogy a szervezetünkben kis mennyiségben termelődő egyik peptid (aminosavakból összeálló, viszonylag kicsi molekula), a PACAP képes arra, hogy ezeket a sejteket megmentse a retinában. Egy nagyon korai fázisban avatkozik be ebbe a rendszerbe, aminek eredménye, hogy lényegesen lassul a betegség kialakulása – még ha teljes mértékben sajnos nem is áll le.

Fotó: Müller Andrea
Gábriel Róbert szerint két-három éven belül eredményt hozhat a kutatásuk.

– A mi esetünkben a probléma az anyag szervezetbe való juttatása. A peptidekkel az a baj általában, hogy nem jutnak át könnyen az úgynevezett vér-agy gáton. Az agyat ugyanis speciális kapilláris hálózat övezi és látja el vérrel, s ezek sejtjei nagyon szorosan zárnak, olyannyira, hogy nincs közöttük szabad anyagáramlás. Az agy terei és az agyvíz terei teljesen el vannak választva egymástól. Ezért alternatív megoldást kell találni – fogalmazott a szakember.

A pécsiek ezért azon dolgoznak, miként lehetne magába a szemgolyóba injektálni az anyagból.

– Ez elég kellemetlen megoldás, bár léteznek megfelelő érzéstelenítési eljárások. Ez a megoldás hatásos volt az állatkísérletekben. De próbáltunk alternatív módszertant keresni, mint például a műkönnyel való bejuttatás. Ez nem lett sikeres, mert mellékhatások alakultak ki, így az nem járható út – mondta.

Felvetődik a kérdés, hogy miután ez az anyag megvan bennünk és szintetikusan korlátlanul előállítható, miként lehetne gyógyszer formájában forgalomba hozni? A kutatások már folynak ebbe az irányba.

Próbálkoztak gyógyszertári együttműködéssel gyógyszerkészítményt és humán klinikai vizsgálatokat is végezni, de nem jártak sikerrel. Azonban nem adták fel, már csak azért sem, mert az Egyesült Államokban több klinikán is végeznek olyan kísérleti kezeléseket, amelyek során ezt a bejuttatási módszertant alkalmazzák – ugyan nem ezzel az anyaggal kapcsolatosan, de szintén erre a problémára. A magyar találmány azonban jóval olcsóbb lenne, hiszen a USA-ban folytatott kísérletekhez használt anyag jóval drágább, egy injekció 1500-300 dollárba kerül, míg a PACAP-kezelés bekerülési költsége ennek tizede-huszada lenne.

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés