A fodrászok, a taxisok, és a pincérek sokak számára nagyon fárasztóak tudnak lenni, hiszen sokszor kezdeményeznek beszélgetést úgy, hogy azt az ügyfelek, vendégek, utasok nem nagyon szeretnék. Utánajártunk, hogy csak rosszindulatú sztereotípiáról van szó, vagy a valóságról?
A fodrászokat, taxisokat, pincéreket nem azért fizetjük, hogy velünk beszélgessenek, noha az esetek többségében nem válnak kellemetlenné az ilyen szituációk. De azért – valljuk be – néha legszívesebben megmondanánk nekik, hogy inkább végezzék csendben a dolgukat. Ahogy az pécsi körképünkből kiderült, szerencsére ilyen konfrontációkra nagyon ritkán kerül sor, a város fodrászai és manikűrösei, vendéglátósai és taxisai a beszélgetős helyzetekre ugyanis fel vannak készülve, ismerik, hogy mi az, amit ilyen esetekben szabad, és mi az, amit nem.
Fodrászok
Fodrászhoz (és manikűröshöz) nem mindenki szeret járni, ennek egyik oka az lehet, hogy úgy érezzük, feleslegesen kell beszélgetnünk hosszú percekig egy ismeretlennel. Kibler Hajnalka, a pécsi Twins Stúdió munkatársa azonban kifejtette, hogy a legtöbb vendég igényli és elvárja a fodrásztól és a manikűröstől azt, hogy beszélgetést kezdeményezzen.
– Egyfajta hallgatólagos alapszabály, hogy a vendéggel beszélgetni kell, ugyanakkor ez nem mindig működik. Sokszor ülnek be egy fodrászszékbe rossz kedvvel, fáradtan, ezt pedig a fodrásznak vagy a manikűrösnek észre kell vennie. Lehet érezni, ha valakinek rossz napja van, de azt is, ha valaki imád beszélgetni – mondta.
A fodrászok és manikűrösök a törzsvendégekkel történő ártalmatlan szóváltása persze idővel már-már majdhogynem baráti csevejjé válhat – mesélte Kibler Hajnalka –, azt azonban tudni kell, hogy ha új, ismeretlen kuncsafttal van dolgunk, ismerkedés céljából kezdeményezhetünk vele beszélgetést, de aki sokat beszél az ilyesmit nem díjazó vendéghez, várhatja, hogy az legközelebb visszajöjjön hozzá.
Taxisok
Kellemetlen tud lenni, ha egy taxis beszél csak beszél, mi meg nem akarunk beszélgetni. Ezzel Séra József, a pécsi Euro 900 taxitársaság elnöke is tisztában van, azonban hangsúlyozta, hogy a taxisoknak vizsgáznia kell a fuvarozás etikettjéből is, ez azt jelenti, hogy a sofőrök tudják, hogy mikor beszélgethetnek és mikor nem.
– Nincs pontos szabály, a lényeg, hogy mindig kedvesen és körültekintően beszéljenek, hiszen ez egy szolgáltatás, amit senki sem akar majd igénybe venni, ha a sofőr tapintatlan – mondta Séra.
Ahogy pedig a fodrászoknak, úgy a taxisoknak is meg kell tanulniuk azt, hogyan hangolódjanak rá mások hullámhosszára. Ha kórháznál, állatorvosnál vagy temetőnél száll be az utas, nem kezdenek bele kedélyes csevegésbe, de akkor sem, ha nincs beszédes kedvében az utas – mesélte Séra, majd hangsúlyozta, hogy abból még nem akadt problémájuk, hogy egy taxis túl messzire ment volna, és nem hagyta nyugodtan utazni az utast. Inkább az utasok azok, akik miatt a sofőrök panaszkodhatnának, de ez már egy más történet.
Pincérek
– A szakmai etikett szerint akkor lehet a vendéggel beszélgetni, ha az ebben partner, de még akkor sem kerülhetnek hozzájuk túl közel – mondta Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke és a belvárosi Aranykacsa étterem vezetője. – Fel kell mérni a helyzetet, már az első mondatából tudni kell, hogy mennyire lehet közvetlen a pincér a vendéggel, ezt azonban manapság nem tanítják eleget a tanoncoknak – mondta Háber Tamás.
Ha egy pincér túl sokat beszélget valakivel, az nagyon zavaró, hiszen egy étterembe enni megyünk, nem szövegelni – mondta az Aranykacsa vezetője. Ugyanakkor kevés zavaróbb dolog van annál, mint amikor egy étterembe lépve egyből letegez minket a pincér. Ez valóban probléma Háber szerint is, aki azonban elég különösen vélekedik erről.
– A magázás adott a szakmában, hiszen nem tudhatjuk, hogy kivel állunk szemben. Lehet egy egyszerű munkásember vagy egy vezérigazgató is. Ha a vendég jelzi, hogy inkább tegeződne, csak akkor tegezheti a pincér is. A tegezés ugyanakkor lehet marketingdöntés is, ha a vendéglátóhely vezetői ismerik a célközönséget, vagy ha fiatalos helyet visznek – mondta.
Ugyanakkor lapunk szerint nem tehető függővé a másik ember iránti tisztelet megadása attól, hogy kinek milyen a beosztása, képzettsége. A vendég az mindig vendég. Ennyi. <em>
