Jó szerencsét! Tények, érdekességek a pécsi bányászatról

Készülnek a fúrásra

A mecseki bányászat – a vasasi minibányától eltekintve – több mint 200 év után már csak történelemkönyvekben, lexikonokban, és kiállításokban, és persze a pécsiek emlékezetében él. A pécsi Bányásznap alkalmából készítettünk egy összeállítást a bányászat és a bányászélet érdekességeiről.

A bányászatnak köszönhetően egész Dél-Dunántúl felvirágzott

A bányászat kemény meló volt, meg is lett a munka eredménye, ugyanis nem csupán Pécs jövedelmezett a belőle, hanem az egész dél-dunántúli térség is. Új lakások ezrei épültek, több ember költözött ide, új művelődési házakat húztak fel, új sportintézményeket adtak át, fejlődött az egészségügy, és persze az infrastruktúra is megugrott.

A bányászat korábban kezdődött itt, mint gondolná

Az őskőkorból ugyan kevés bányászatra utaló emlékanyag és lelet származik, az igazi változást a neolitikum beköszönte hozta, sok-sok ezer évvel ezelőtt. A lengyeli kultúra ugyanis tuti, hogy bányászkodott már itt, Pécsváradon is és Zengővárkonyban is.

Készülnek a fúrásra
Készülnek a fúrásra

Elvittek innen “pár” millió tonna szenet

Az ország egyetlen kokszolható szenet rejtő bányája a Mecsekben volt, és az itteni „szénmedencéből” hozzávetőlegesen 250 millió tonna szenet bányásztak ki.

Az országos bányászat kezdetén is híre volt a pécsi szénnek

1782-ben II. József ki adott egy olyan rendeletet, melyben a kőszénlelőhelyek bejelentésére kötelezte a magyarokat. Ennek a rendeletnek a következtében kezdődött el a Mecsekben a szénkutatás, ugyanis kiderült, hogy Pécs határában több helyen is nagy adag szén lapul.

Veszélyes munka volt
Veszélyes munka volt

Remek neve volt az első pécsi bányának

Az első széntelep 1809-ben jött létre, és az volt a neve, hogy „Első Pétsi Szénássó, Tégla, Tserép és Mészégető Árendás Társaság”. Kisebb-nagyobb bányászati sikerük akadt ugyan Vasason, de inkább zengzetes nevük miatt említjük most meg őket.

A Duna Gőzhajózási Társaság volt a szénbányászat legnagyobb multija

Az Első Duna Gőzhajózási Társaság 1829. március 13-án alakult meg, és nekik köszönhetjük a modern bányászat megindulását. A társaság a 19. század közepétől kezdett el Pécs környékén terjeszkedni,1852 és 1923 között pedig már az összes Pécs környéki bánya és bányatelek hozzájuk tartozott.

A villamos energia a bányászatnak is jól jött

Az újdonságszámba menő villamos energiát 1884-től használták a bányák kivilágítására, 1893-tól pedig már munkagépeket is hajtottak vele.

Több ezer éves szakma
Több ezer éves szakma

A fasiszták is akartak egy szeletet a tortából

Az Első Duna Gőzhajózási Társaság önállósága 1938-ban, az Anschluss-szal megszűnt, és egy fasiszta vállalat, a Hermann Göring Művek vette át az irányítását. Enek ellenére a termelés ekkora nagyon ment.

Aztán jöttek a szovjetek

A II. világháború után a szovjetek vették át a tulajdonosi többletet, így működtek egészen 1952-ig, amikor is átadták a pécsi bányákat a magyar államnak. Ekkor alakult meg a Pécsi Szénbányák Vállalat. A bányászat egységessége ezzel megszűnt, a bányáknak miden működésükhöz szükséges feltételt más-más cég biztosított ezután.

Sztrájkidőszak

A II. világháború után a szén hiánya megbénította a hazai ipart, a szén árát pedig 1946-tól mesterségesen alacsonyan tartották. A szervezési ellentmondások miatt bányák dolgozói gyakran sztrájkoltak. Pécsett és környékén ebben az időszakban 5 alkalommal hagytak fel a munkával. Ebből simán következett, hogy a friss, tapasztalatlan munkaerőt a cég kizsákmányolta.

Egy veterán bányász napjainkban
Egy veterán bányász napjainkban

A fejlődés és a hanyatlás időszakai

Nem elég, hogy Komlón 1948-ra már négy új bányaüzem működött, ezek termelése ráadásul 1961-re megnégyszereződött. A mecseki bányák összhozamának 47 százalékát már ezek a bányák hozták be. Az 1960-as évek közepén azonban a bányaipar ellenfelére talált a szénhidrogén képében. Olcsó volt, ki is szorította a szenet a hazai energiahordozók piacáról. A hetvenes évekre ezért meg is kezdődtek az országos bányabezárások.

Mi az a „liász program”?

Az Állami Tervbizottság 1990-re a széntermelését meg akarta emelni. A „liász” program fő eleme a kapacitás növelése és fejlesztése mellett a munkahelyteremtés volt. A dolog annyira nem jött be, a bizottság kezében a termelés egyre esett lefelé, a munkaerő meg csak fogyott, nem nőtt. Ez lett volna pedig a mecseki bányászat utolsó mentsvára, ezután 1991. október 8-án megkezdődött a Mecseki Szénbányák felszámolása.

Az uránbányászok az életükkel játszottak
Az uránbányászok az életükkel játszottak

Titkolózás az uránbánya körül

Bauxit Vállalat fedőnév alatt, 1957-re pedig beindult az uránbányászat, a „Bauxit Vállalat” névre az azonban az ukázba adott szovjet követelés miatt volt szükség.A hivatalos információ az volt, hogy a Mecsekoldalban bauxitot bányásznak, ezt pedig a ’80-as évekig képesek voltak fenntartani, annak ellenére, hogy mindenki tudta a környéken, hogy erről szó sincs.

A fizetéssel jól jártak az uránbányászok

A bányászok komoly megbecsültségét mutatja, hogy – átlag feletti fizetésük mellett – 2 éven belül ingyen kaptak itt lakásokat. Ellenben ma sem tudni, hogy pontosan hányan betegedtek meg közülük.

Annyira mégsem jártak jól a bányászok

A felszíni vagy felszínközeli „száraz fúrások” nyomán rengeteg kvarcpor szabadult fel a levegőben, amit a védőfelszerelésekre fittyet hányó bányászok nagy mennyiségben le is tüdőztek. Az így kialakuló szilikózis tipikus bányászbetegség lett. Emellett a radongáz beszippantása is kiküszöbölhetetlen körülmény volt, sok bányász pedig a sugárbetegségbe halt bele évekkel később.