Miből szűrnék a nemzetet?

A kormány tervei szerint rövid időn belül beindul a nemzeti szűrőprogram, s mindenki számára kötelező lesz a rendszeres orvosi felülvizsgálat. Jönnek az évenkénti általános és fogászati, a kétévenkénti rák-, és az ötévenkénti laborszűrések. Az egészségügyben dolgozók szerint a jelenlegi finanszírozással mindez kivitelezhetetlen lesz Pécsen.

Nemzeti szűrőprogramba fogna az egészségügyi államtitkárság. A rendszert jövőre vezetnék be, és minden magyarnak kötelező lenne rendszeresen orvosi vizsgálatokra és különböző szűrésekre járni.

Mindez nemcsak általános vizsgálatokra – mint vérnyomás-mérés, vagy vércukorszint-mérés – , hanem fogászati szűrésekre, rákszűrésekre, laborvizsgálatokra is vonatkozna. Princz János, a háziorvosok szövetségének megyei elnöke azt mondja, az elképzelés jó, de ha több lesz a vizsgálat, akkor több szakemberre, eszközre és pénzre is szükség lesz ezek elvégzéséhez.

– Jelenleg az embereknek csak kisebb aránya jár rendszeres vizsgálatokra, ráadásul a speciális rákszűréseken nekik is olykor hónapokat kell várniuk míg sorra kerülnek. Ugyanígy az öregedő háziorvosi szakma sem bírná el, hogy folyamatosan vizsgálja a pácienseket – mondja Princz.

Szerinte több háziorvosra, asszisztensekre lesz szükség a szakmában, hogy megvalósulhassanak a kormányzati elképzelések; ehhez pedig persze pénz is kell majd.

Princz: az ötlet jó, de pénz is kellene rá

Megjegyezte: ma is kötelező lenne, hogy az emberek korcsoporttól függően egy-két évente járjanak ellenőrzésekre, de nem mennek el.

Hasonlóan nyilatkozott Decsi Tamás, a Pécsen a legtöbb speciális szűrést végző Klinikai Központ igazgatója is. Náluk például van olyan szűrőbusz, amellyel emberek százait lehet pár nap alatt megvizsgálni a legeldugottabb falvakban is. Mégsincs kihasználva, mert az OEP nem nyújt kellő forrást a szűrésekre.

Decsi: nem mindent támogat az OEP

– A gépek a legmodernebbek és van is elég belőlük. Bírnák is a megsokasodó vizsgálatokat, de a finanszírozás miatt hosszúak a várólisták. Az viszont biztos, hogy a rendszeressé tett, kötelező szűrésekhez bővítenünk kell a létszámunkat – magyarázza Decsi.

Százával vizsgálnák tehát a betegeket ma is, de a szűrések számát az állami források szűkössége miatt nem növelhetik. Decsiék éppen ezért arra kíváncsiak, hogy miként oldja meg az állam a kötelező szűrések finanszírozását.

A terv szerint ugyanis 21 és 65 éves kor között évente végeznék el az általános fizikai vizsgálatot a háziorvosnál, ötévente pedig a részletes vizsgálatot. Általános laboratóriumi vizsgálatot 21-39 éves kor között ötévente, 40-65 éves kor között kétévente kellene végeztetni háziorvosi beutalóval.

A vastagbélszűrést 50 éves kortól kétévente, fogászati szűrést és gondozást – életkortól függetlenül – évente rendelnének el. A méhnyakszűrést a nőgyógyász szakorvos végezné 25-65 év között háromévente, emlőszűrésre pedig 45 éves kortól 65 éves korig kétévente lenne lehetőség.

Az újszülötteknél teljes körű fizikális, ideggyógyászati, érzékszervi, fejlődési és tápláltsági felmérést, valamint a mozgásszervek és a veleszületett anyagcsere-betegségek szűrését javasolják. Ezt a szülészeti-újszülött osztály vagy a gyermekgyógyász, otthonszülés esetén pedig a közreműködő gyermekgyógyász szakorvos végezné.

A pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát tízéves kortól kétévente kellene elvégezni. A szív- és érrendszeri állapotfelmérés 16 éves korban az iskolaorvos feladata lenne.

Hirdetés

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Etetés, kamusi, PR semmi más! Minden realitást nélkülöző humbug!!! Ne ringassátok ebbe bele magatokat, mert piszkosul nagyot koppantok !!!, “ZEMBEREK”! Akik ilyen blődséget mondanak, azok az előre kitervelt gazfickók! Osz’t jónapot!!!

  2. És mi lesz a várólistákkal? Kötelező lesz, de közben pedig hónapokat kell majd várni?

  3. Már rég kötelezővé kellett volna tenni. De a nemzeti szót ilyen alkalmakra meg dohányboltokra nem kéne használni.

Comments are closed.