Menő vagy ciki farmerben császkálni egy komolyzenei koncerten?

Kis etikett-kódex jelent meg nemrég a Zsolnay-negyed által kiadott Eozin Magazin internetes felületén, egy kisokos arról, hogyan illik viselkedni a Kodály Központban, illetve komolyzenei koncerteken. Az embereket nagyon megosztotta a kis írás. 

hirdetés

A rövidke cikkben szó esik az ápolt öltözködésről, az alkalomnak megfelelő ruházatról. Komolyzenei koncert esetén nem kötelező a fekete öltöny, ing, de lényeges, hogy harmonikus, ápolt legyen az illető viselete. Viszont könnyűzenei koncert alkalmával egy farmer már megengedhető.

A ruhatár használata kötelező saját érdekünkben is, nagy hátizsákokat, bundás kabátokat és gigantikus bevásárlószatyrokat senki sem lát szívesen a teremben, kényelmetlen és zavarja az előadást. Ugyanígy az evés-ivás is ebből az okból tiltott – zörgést és matatást okoz, másokat is irritál. Sőt, a mobiltelefonhasználat is társaink érdekében tilos – nem a lehalkítás, a kikapcsolás!

Hacsak nem gyermekprogramról van szó, az öt év alattiakat nem engedhetik be a terembe, tíz év alatt pedig az erkélyre. Mozgásigényük és hamar végessé váló türelmük is zavaróvá válhat mások számára.

Szó esik a taps kultúrájáról, milyen fokozatai vannak a tetszésnyilvánításnak: taps, vastaps, állva tapsolás, bravózás. A fütyülés a komolyzenében elégedetlenséget, könnyűzenében tetszésnyilvánítást jelent, ezt meg kell tudni különböztetni.

Végül azzal zárják, a fenti kódexet érdemes betartani, hiszen Európában mindenütt ezek a szabályok érvényesek.

A kommentelők között volt, aki szerint nem kellene ezt hangsúlyosan írásba adni, mert ez nem presztízskérdés, ez már sznobság – egyébként alapvetően egyetért a leírtakkal. Egy másik illető kijelentette, hogy ő a zenéért megy oda, nem érdekli, hogy ki milyen ruhában van.

A közönségre alapvetően mindig jellemző az elegancia és az illemek betartása, ám kérdéseket vet fel, valóban szükség van-e ezekre a szabályszerű megkötésekre, hiszen többnyire ténylegesen az előadás miatt érkezik a hallgatóság, nem azért, hogy újra viselhesse a magassarkú cipőjét, vagy a méregdrága nyakkendőt – szólnak az érvek a lazább viselet mellett.

közönség3

Hol húzódik a határ illendőség és sznobizmus között? Ki az, aki sznob? Igaza van-e annak, aki nem húz öltönyt vagy estélyi ruhát pusztán egy komolyzenei koncert miatt?

Dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár a PTE Közgazdaságtudományi Karán oktat marketinget, marketingstratégiát és foglalkozik a vásárlói magatartással. Szerinte a Kodály Központ kisokosa pusztán egy olyan szintet kér számon a látogatóktól, amely illeszkedik ahhoz az imázshoz, amit az intézmény állít ki magáról. Hangsúlyozza azt az irányvonalat, amit felállított és amihez tartja magát. Ha nem kioktató jellegű az írás, akkor ezt nyugodtan megteheti a cég.

– A mai társadalomban már fellazultak a normák, így szabadabban gondolkodhatunk és viselkedhetünk az élet számos terén. Tudomásul kell venni, hogy ez ugyanúgy az öltözködésre is vonatkozik – mondta.

A szakértő megérti azt a véleményt is, miszerint az élmény a fontos, nem a külsőségek. De ez a felfogás igencsak helyszínhez kötött, és a szóban forgó helyszínen nem szerencsés eszerint gondolkodni – egy könnyűzenei koncerten, fesztiválon nincsenek megkötések.

Elsősorban a viselkedés moderálása a fontos, nem a viseleté. Inkább a kinézet keltsen megbotránkozást, mint a megnyilvánulások. Ez lényeges – hangsúlyozta.

A sznobság fogalmát viszont el kell különíteni ettől a kérdéskörtől. Törőcsik szerint sznobság az, amikor külsőségekkel utánozunk egy olyan viselkedést, formát, ami valójában messze áll tőlünk.